Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-25 / 21. szám

MEGYEI TŰKOR 2006. JANUÁR 25., SZERDA Téli szépségtalálkozó Abádszalókon tét nélkül Azokat hívták meg, akik a megméretéseken győztek, dobogósok, különdíjasok voltak Te indulsz még újra? Terefere pezsgőspohárral a kézben. Marton Eszter Renáta és édesanyja Túrkevéről érkezett Ebédet Is kapunk? Hű, ez Isteni! Na, de mi lesz a fogyókúrával? megjelentek erre rácáfoltak, mert itt szinte mindenki felsőfokú vég­zettséget szerzett vagy éppen úton volt az oklevél felé. Hogy kik is jelentek meg ezen a rendezvényen? A teljesség igé­nye nélkül Debreczeni Zita, több szépségverseny győztese, aki most is egy tévéműsorban szere­pel. Kontra Klaudia neve is isme­rősen cseng: nemcsak a szép­iparban ismerik, hanem hama­rosan diplomás pedagógus lesz. Sárközi Bori, kétkülöndíj tulajdo­nosa matekból jeleskedik. Pécsi Mónika rengeteg szépségver­seny győztese, helyezettje, diplo­más gyógyszerész. Keresi az iga­zit, mert egy többéves kapcsola­tának vége. Rab Titanilla is főis­kolás, míg Bertalan Edina Szol­nokon tanul. Specialitása a has­tánc, amelyet sajna ezen jeles eseményen minden rábeszélés ellenére sem mutatott be. Szila- | gyiné Dobi Zsuzsa többszörös kü- | löndíjas, ráadásul három csodá- I latos apróság anyukája. Ha min- | den igaz, kollégák leszünk, mert 2 újságíró szeretne lenni. Kiderült az is, nem is kevesen másoddip­lomájukat szerzik, rácáfolva arra a mondásra, miszerint aki szép, nem kell oda ész. Délután a Cif­ra-csárdában adtak egy pofont a diétának, hiszen az aszalt szilvá­val töltött sertésborda, karikape­csenye sok mindennek tekinthe­tő, ámbár diétának aligha. De hát A civil Kontra Klaudia nézi önmagát, a múlt évi királynőt istenem, nem lehet mindig kop­lalni. Elvégre mit ér az a csodála­tos teremtés, aki olyan mint a néprádió: nem lehet azon fogni semmit. Utána vissza a kultúra helyi házába, és végignézték a bemutatkozásukat, amelyeket kivétel nélkül videóra vettek. Négy után a világ négy tája felé eredtek, mert ki Miskolcra, ki Abádszalókon, megyénk legfiatalabb városában, a szervezők szakítottak a ha­gyományokkal, hiszen a Ti- sza-tavi szépségversenyt mindig július utolsó hétvé­géjén rendezik. D. Szabó Miklós A mostani találkozót rendhagyó módon január 21-re, szombatra tették, az abádszalóki művelő­dési házba. Ide azokat a verseny­zőket hívták meg, akik az eddigi tizenöt megméretésen győztek, dobogósok, különdíjasok voltak. Meg is jelentek vagy harmincán: egykori indulók, kísérőik, szeret­teik szinte az ország minden szegletéből. Akadt köztük há­romgyermekes édesanya és or­szágszerte ismert fotómodell egyaránt- Jó buli így, tét nélkül itt len­ni! - állította a szolnoki Polónyi Éva, 2001 különdíjasa, diplo­más kisasszony. A protokoll gyorsan eltelt, köszöntötte őket Bordás Imre polgármester, majd Szekrényes István, a művelődési ház igazgatója levetítette a ver­senyek filmjét, bemutatta Abádszalók környékének ter­mészeti szépségeit. Ezután a hölgyeké volt a szó. Azt mondják, egy nőnek elég, ha szép, minek még a diploma is. A Debreczeni Zita dél-amerikai kalandjairól mesél Utolsó simítások: Pécsi Mónika ma Miskolcon gyógyszerész Pestre, ki Szolnokra, ki Túrke- vére iparkodott. Nekünk meg maradtak a képek, Bugány Já­nos felvételei erről a rendhagyó abádszalóki rendezvényről, ahol a kisasszonyok, asszonyok nem versenyeztek, inkább be­szélgettek, diskuráltak egymás­sal. Tulajdonképpen úgy, mint régi ismerősök. Állatkínzás: tavaly már ötszáz eljárás kínzások Egy állatvédő szerint a törvény nem javított a helyzeten Hiába a 2004-es szabályo­zás, amely bűncselek­ménynek minősíti az ál­latkínzást, az állatvédők szerint nőtt az ilyen jelle­gű esetek száma. A rend­őrség tavaly 500 kínzó ügyében nyomozott. Nagy Eszter Dóra Nőtt az állatkínzások száma - állítja Orbán Zsófia. A Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség elnöke lapunknak azt mondta: azért kedvezőtlenebb a statisztika, mert az emberek a 2004-es törvényi szabályozás után sokkal több bűncselek­ményt jelentenek a hatóságok­nak. 2004 márciusában fogadta el az Országgyűlés a büntető tör­vénykönyv módosítását, amely szerint akár két évig terjedő sza­badságvesztéssel is sújtható az, aki állatot kínoz. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a bírósági gyakorlat azt mutatja: a büntető­perekben nem igazán születnek szabadságvesztéssel sújtó ítéle­tek. Megpróbáltunk utánajárni a jogerős ítéletek számának, ám ilyen jellegű statisztikát nem tar­tanak nyílván. Orbán szerint azonban nem az ítéletek jelentik a legnagyobb problémát. Utalt rá, hogy az ál­latvédelmi felügyelői hálózat ál­latorvosokból áll, míg Nyugat- Európában és az Egyesült Álla­mokban nem példa nélküli, hogy rendőrökből, nyomozókból épül fel ugyanez a szervezet. „Statisz­tika bizonyítja, hogy azok közül, alak állatot kínoznak, később töb­ben embertársaik ellen fordul­nak” - fogalmazott Orbán, aki szerint nálunk is a nyugati példákhoz hasonlóan kellene át­szervezni a felügyelői hálózatot. Az ORFK előzetes statisztiká­ja szerint tavaly mintegy félezer állatkínzás ügyében nyomoztak. Karácsony előtt például több, az állatoknak fájdalmat okozó mód­szerrel halászó személy ellen in­dítottak eljárást, de nemrég olyan eset is akadt egy Vas me­gyei településen, hogy egy férfi a saját kutyáját ütötte agyon. Legutóbb a mohácsi rendőrkapi­tányság indított állatkínzás vét­sége miatt nyomozást, miután egy diáklány levágott kutyafejet kapott egy fiatalembertől. A nyo­mozók végül megtalálták a fel­adót, ám az még mindig nem de­rült ki, hogy élt-e az eb, amikor levágták a fejét. A küldő ugyan­is azt állítja, hogy nem. Ha bebi­2004 szeptemberében Budapes­ten két férfi autóhoz kötözött egy kutyát és úgy vonszolta zonyosodik, hogy neki van igaza, akkor legfeljebb garázdaság és közegészségügyi szabálysértés miatt vonható felelősségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom