Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-23 / 19. szám

Székhelyáthelyezők nyomában az adóhatóság Az utóbbi esztendőkben ugrás­szerűen megnőtt azon gazdasá­gi társaságok száma, amelyek székhelyük más megyébe törté­nő áthelyezésével, látszólagos tulajdonos- és képviselőváltás­sal próbálnak kibújni a felhal­mozódott adótartozás megfize­tése alól, illetve fiktív számlaki- bocsátással, tényleges gazdasá­gi tevékenységet nem végezve anyagi előnyökhöz jutni. A bejegyzett, új székhelyre soha meg nem érkező teljesen ismeretlen cégek, vagy a gya­korlatilag vagyontalanul, némi anyagi előnyként nevüket adó hajléktalanok, esetleg külföldi, jobbára tőlünk keletre eső or­szágok elérhetetlen állampolgá­rai, mint új cégtulajdonosok és képviselők megjelenése nálunk sem új keletű. Az adóhatóság fokozott figyelemmel jár el, hi­szen a székhelyáthelyezésekről szóló jogerős végzést követő 30 napon belül ellenőrzést folytat­nak le ezen cégeknél. Amennyi­ben a szóban forgó körülménye­ket a szakemberek észlelik, ha­ladéktalanul megteszik a szük­séges intézkedést, azaz kezde­ményezik a büntetőeljárás le­folytatását. E feljelentések te­kintetében elsősorban „intel­lektuális” közokirat-hamisítás, gazdasági adatszolgáltatás el­mulasztása, illetve adó- és tár­sadalombiztosítási csalás a büntetőfeljelentés tárgya. Gyak­ran előfordul, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetői is­meretlenek, illetve ismeretlen helyen tartózkodnak. Ebben az esetben törvényességi, felügye­leti eljárást kezdeményeznek az ügyészségnél, a gazdasági tár­saságok cégbírósági nyilvántar­tásból való törlése érdekében. 2006. JANUÁR 23., HÉTFŐ Adóórák Az Adóórák keretében tájékozta­tást nyújtanak az egyes adóne­meket érintő aktuális adózási kérdésekről is. Az Adóórák idő­pontja, témája: Január 25.: A nagy érdeklődésre tekintettel megismétlik a korábbi előadást. Téma: a 2006. évi új bevallás- és adatszolgáltatás. február 1: tájékoztatás az éves bevallásokról. március L: a 2005. évi személyi jövedelemadó-bevallás; a kettős adóztatással és a járulékokkal kapcsolatos kérdések április 5.: az e-bevallás és az adatszolgáltatási kötelezettség május 3.: a társasági adóbevallás szabályai Az előadásokat minden hónap el­ső szerdáján, 14 órától tartják a hivatal földszinti termében. Az adóbevételek alakulása megyénkben Önadózás keretében a megyei adózók a kiemelt adó- és járulék­nemekben tavaly 118 milliárd forint befizetést teljesítettek, 3,3 %-kal többet, mint 2004-ben. A megyei adóbevételek növekedé­sét az áfa nettó bevételének javu­lása okozta. Az áfa bruttó bevéte­le 33,9 milüárd forint volt, mely a tavalyi változások következté­ben 19 %-kal több. Ugyanakkor az áfakiutalás összege fele az egy évvel korábban kiutaltnak. ADOTANÁCSADÓ 17 Szerteágazó a figyelem vizsgálatok A megyei igazgatóság ellenőrzési tapasztalatai A tapasztalat az, hogy a piacozók mindössze 20 százaléka ad nyugtát a vásárlóknak. Felvételünk illusztráció. Az APEH ellenőrzési tevé­kenysége éppen annyira szerteágazó, mint ami­lyen az adózók köre, a vállalkozások formái és tevékenységük jellege. 2005-ben összesen 10 297 el­lenőrzést végzett az igazgató­ság, amely 7 940 adózót érin­tett. Ebből látható, hogy egy-egy adózónál akár több ellenőrzés is történt, ami lehet véletlen ki­választás következménye, de in­kább az előző ellenőrzés tapasz­talatai indokolják az ismételt vizsgálódást. A legnagyobb adóteljesítmé­nyű adózók körében 36 átfogó adóellenőrzést végzett a ható­ság, melyek keretében különö­sen a kapcsolt vállalkozások kö­zötti áralkalmazások váltak hangsúlyossá. A multinacioná­lis cégeknél a transzferárak al­kalmazásának jogszerűségét fo­kozott figyelemmel kísérték. A gazdasági eseményekben fel­számított transzferárakat alap­vetően rendben találták, de né­hány esetben a revízió nem tud­ta elfogadni az alkalmazott transzferárakat szokásos piaci árként. x Veszteségesen gazdálkodók, bevallási kötelezettségüket nem teljesítők körében vizsgálták az építőipari, a szállítási és fuvaro­zási, a kiskereskedelmi szak­ágazat vállalkozóit. A tevékeny­ségüket befejező vállalkozások gyakran elmulasztják záró be­vallásaikat benyújtani, így ezen adózói körben a tényleges adó­fizetési kötelezettséget ellenőr­zés keretében állapították meg. Az építőipari tevékenységet végző vállalkozások körében gyakran tapasztalható, hogy az alkalmazottaknak kifizetett tényleges — a minimálbéren fe­lüli, bérjegyzékeken meg nem jelenő ún. zsebből fizetett — bér­költség lefedésére fiktív alvál­lalkozói számlákat fogadnak be. Szervezett ellenőrzést folytat­tak a megyében működő, mun­kaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságoknál, melyekre jel­lemző, hogy az ország területén nagy cégeknek biztosítanak munkaerőt, de a foglalkoztatot­takat nem jelentik be, utánuk adót és járulékot nem fizetnek, a fizetendő áfát fiktív számlák­kal csökkentik (éves szinten adóminimalizálók). A megyei A megyei igazgatóság központi ügyfélszolgálata, igazodva az adózói igényekhez, 2004-ben bevezette a komplex ügyinté­zést. Ezzel lehetőséget nyújta­nak arra, hogy ügyfeleik egy ügyintézőnél kapjanak választ a több problémát is felölelő kér­déseikre, így nem kell többször sorba állniuk. A hétfői hosszab­bított nyitva tartás (8-18 óra) pedig kedvező lehetőséget te­remt a munkaidő utáni ügyinté­zésre. A 2005. év folyamán több mint 50 ezer regisztrált ügyfél jelent meg a központi ügyfél- szolgálaton, közülük 24 ezer vette igénybe a komplex ügyin­tézést. Egy ügyintézőnél lehet elintézni többek között: szóbeli tájékoztatás kérését, bejelentő­munkaügyi központ tájékozta­tása szerint megyénkben 29 társaság rendelkezett munka­erő-kölcsönzésre engedéllyel 2005. évben. Kis- és középvállalkozások el­lenőrzésekor tapasztalták, hogy a vállalkozás pénzkezelési sza­bályzatával ellentétesen, fo­lyamatosan jelentős záró pénz­tárkészletet mutattak ki köny­veikben, ennek ellenére fo­lyamatosan vettek fel pénzt bankszámlájukról a napi ellát­mány biztosítására. A pénzke­zelési szabályzatot meghaladó záró pénztári állomány össze­gét az ellenőrzés kölcsönnek minősítette, mivel az a tény, hogy a zárás pénztár készletet mutatott, de ennek ellenére szükség volt további pénzfelvé­telre azt bizonyítja, hogy kimu­tatott pénzkészletet ideiglene­és változásbejelentő lapok és egyéb beadványok leadását, készpénz-átutalási csekkek át­vételét, támogatási kérelmek le­adását, és igazolások kérését. Éves szinten közel 20 ezer jöve­delem-, adó-, és illetőségigazo­lás kiadását is ellátják. Külön ablaknál valósul meg a magánszemélyek és cégjegy­zésre nem kötelezett szerveze­tek adószámának kiadása, fo­lyószámla-egyeztetés, folyó­számla-kivonat kiadása, beval­lás átvétele és javítása, adókár­tya illetve START-kártya-adat- lap átvétele. A teljes körű tájékoztatás érde­kében a központi ügyféltérben és a kirendeltségeken folyamatosan kifüggesztik az aktuális közle­sen a tagok adómentesen birto­kolták. A kölcsön után meg nem fizetett kamatkülönbözetet 44 %-os adó terheli. Gyakran revizori megállapí­tást eredményezett a vállalko­zás által bérelt lakás fenntartá­si költségeinek a vállalkozás költségei közötti kimutatása ar­ra hivatkozással, hogy a laká­sok „munkásszállásként” funk­cionáltak. Ugyanakkor a vállal­kozó nem tud nyilatkozni arról, hogy azokban ki, milyen célból, mennyi ideig lakott. A lakáso­kat magánszemélyek használ­hatták, ezért az elszámolt költ­ségeket természetbeni juttatás­nak minősítette az ellenőrzés, és annak szja-kihatását megál­lapította. Az év során 25 magánsze­mély vagyonosodási vizsgálata fejeződött be, amelynek során ményeket és hirdetményeket. A szóbeli tájékoztatás mellett fel­hívják a figyelmet az APEH hon­Pontatlan útnyilvántartás visszatérő probléma az út­nyilvántartás pontatlan vezeté­se miatt a cégautóadó megál­lapítása. Több adózó elkövette azt a hibát, hogy az útnyilván­tartásban nem szerepel hivata­los út az adott napon, ugyan­akkor az ország távoli helyisé­gében tankolásról szóló szám­lát számol el az adózó. Az út­nyilvántartás ilyen esetben nem alkalmas a magáncélú használat kizárására. 265 millió forint fizetési kötele­zettséget írtak elő, a nem adó­zott vagyon, illetőleg jövedelem színtere a korábbiakhoz hason­lóan tagi kölcsönök voltak. 2005-ben a megyei igazgatósá- g mintegy 2800 operatív ellenőr­zése nyomán több mint 50 millió forint bírságot szabott ki. A vizs­gálatok több mint felét tették ki azok, melyekről a közvélemény leginkább ismeri az ellenőröket. Ezek a nyugta-, számlaadási kö­telezettség teljesítésének, áru eredetének, és a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzé­se. Mindezeket üzletekben, illet­ve piacokon, közterületeken, szálláshelyeken, munkavégzés helyszínein végezték, gyakran hétvégeken, sőt éjszaka is. A leg­több megállapítást piacokon tet­ték, ahol a vállalkozók kevesebb mbit 20 %-a tett csak eleget köte­lezettségeinek. lapján /www.apeh.hu/ található adatbázisok és információk használatára. APEH megyei igazgatóságának elérhetőségei 5000 Szolnok, József Attila út 22-24. 5001 Szolnok, Pf.: 53 telefon: 56/503-333 fax (titkárság): 56/507-555 fax (adóügy): 56/507-571 fax (ellenőrzés): 56/507-570 5000 Szolnok, Mikszáth Kálmán u. 3-5. telefon: 56/503-333 fax (titkárság): 56/507-574 fax (végrehajtás): 56/507-575 Központi ügyfélszolgálat 5000 Szolnok József A. u. 22-24. telefon: 56/503-333 fax: 56/507-571 Nyitva tartás: H : 8:00-18:00 K: 8:00-12:00, Sz: 8:00-12:00 Cs: 8:00-15:00, P: szünnap Kirendeltségek: 5100 Jászberény, Déryné út 1. telefon/fax: 57/412-412 Nyitva tartás: * H : 8:00-16:00 K: 8:00-16:00, Sz: 8:00-12:00 Cs: 8:00-16:00, P: szünnap 5300 Karcag, Kossuth tér 1. telefon/fax: 59/300-544 Nyitva tartás: H : 8:00-16:00 K : szünnap, Sz : 8:00-12:00 Cs: 8:00-16:00, P: szünnap 5440 Kunszentmárton, Deák F. út 2. telefon/fax: 56/461-759 Nyitva tartás: H : 8:00—16:00 K : 8:00-16:00, Sz : 8:00-12:00 Cs: 8:00-16:00, P: szünnap 5310 Kisújszállás, Szabadság tér L telefon: 59/520-234 Nyitva tartás: K: 8:00—15:00 5200 Törökszentmiklós, Kossuth út 135. telefon: 56/391-315 Nyitva tartás: Sz: 8:00-16:00 5350 Tiszafüred, Örvényi út 5. telefon: Nyitva tartás: 5400 Mezőtúr, Szabadság tér 6. telefon: 56/551-000/ 214-es mellék Nyitva tartás: K: 9:00—15:00 Megtörtént, már-már mulatságos eset DVD-, CD-termékek ellenőrzé­se során a revizorok próbavá­sárlást végeztek egy üzletben. Mivel az alkalmazott a fizetett összegről nem adott nyugtát, így jegyzőkönyvezték a mu­lasztást, és a jegyzőkönyvet postai úton kézbesítették az adózónak. Az adózó képviselője erre telefonon a vizsgálatot végző revizornak a következőképpen reagált: „Képzelje el, ellenőr úr, mi történt! Nem akartam elhinni, hogy az alkalmazottam nem adott önöknek nyugtát, ezért megkértem egy ismerősömet, hogy úgy ahogy ön, hátizsák­kal, farmerban, menjen bé az üzletembe, és vásároljon CD-t! Tudja mi történt? Ő sem kapott nyugtát! Enyhítő körülmény ez, ha megírom önöknek? Hi­szen mi teljesen vétlenek va­gyunk. Az alkalmazott ezek szerint saját zsebre dolgozik.” Az ellenőrzés kezdete is nehézségekbe ütközik bizonyos adózói körben nehézséget jelentett maga az ellenőrzés megkezdése. Az adózók első körben fiatal, tapasztalatlan és semmiről nem tudó alkalmazottakat hatalmaznak meg, akik az iratok elenyésző részét mutatják be az ellenőrzés kezdetekor. (Munkaviszonyuk az ellenőrzés megkezdése előtt jön létre, ezt munkaszerződéssel igazolják.) Ezzel kezdődik az adóhatóság Járasztása”. Az idézésre megjelenő törvényes képviselők jellem­zően amnéziában szenvednek, amikor személyes nyilatkoztatá- sukra kerül sor. Nem emlékeznek üzleti partnereikre, többmilli­ós ügyletek létrejöttének körülményeire. Mindezek miatt a ko­rábbi időszakokhoz viszonyítva jelentősen nagyobb számban élt a hatóság a becslés lehetőségével. Az is előfordul, hogy a doku­mentumok egy része rendelkezésre áll ugyan, de azok nem al­kalmasak a valós adóalap megállapítására, ami szintén alapot ad a becslésre. Többnyire az adózók saját adataiból kiindulva történt a becslés, az összehasonlító adatok beszerzéséhez kap­csolódó ellenőrzéseket végeztek. Komplex ügyintézés az ügyfélszolgálaton Az adózó mindent egy helyen intézhet, nem kell külön sorba állnia 59/351-998 K: 9:00-15:00

Next

/
Oldalképek
Tartalom