Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-23 / 19. szám
4 MEGYEI TŰKOR A * < U +* - i '! 2006. JANUÁR 23., HÉTFŐ Az első Tisza-híd a Nemzeti Múzeumban történelem A kutatás közüggyé vált, az itt élők visszakapták Szolnok múltjának fontos részét Január 25-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban az a kiállítás, amely tudományos tanácskozáshoz kötődően bemutatja Szolnok néhány éve azonosított első, török kori Tisza-hídját. Szathmáry István A rendezvényről és a híd ottani szerepéről kérdeztük dr. Kertész Róbertét a szolnoki Damjanich János Múzeum régészét.- Országos konferencia lesz Budapesten, aminek az a célja, hogy a különböző tudományterületek közötti kapcsolatot mutassa be. Azt, hogy mennyire összefüggenek egymással, és mennyire egymásra épülnek. Azért kaptam fölkérést erre az előadásra és a kiállítás megrendezésére is, mert az általam feltárt és leüt török híd ezt jól reprezentálja. A téma jellegéből adódóan a kutatás és a feldolgozás során nagyon sokat dolgoztak együtt a különböző tudományterületek képviselői. Ezért lett ennek a tanácskozásnak a bevezető előadása a szolnoki török híd több tudományterületet felölelő eredményeinek ismertetése. A Nemzeti Múzeumban megrendezendő kiállításon pedig sok mindent bemutatunk: az 1562-ben épített híd makettje mellett nagyméretű tablókon szemléltetjük az ásatás menetét, láthatóak lesznek eredeti Dr. Kertész Róbert régész 1964-ben született Szentesen. Szegeden végzett a József Attila Tudományegyetemen régészettörténelem szakon. Jelenleg a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, szakterülete a régibb kőkor és a török kor. Nős, felesége pedagógus, három gyermeke van. NÉVJEGY: Dr. Kertész Róbert az 1562-ben épített Tisza-híd Nagy Dénes okleveles építőmérnök készítette makettjével- A leletek korán kívül mit sikerült még tisztázni a híd feltárásával? — Többek között a régi metszetek hitelességének kérdését. Hiszen vannak olyan ábrázolások Szolnokról, amin ott van ugyan a híd, ahonnan a leletbejelentés jött, de nagyon sok olyat is ismerünk, ahol másutt található. Önmagában nem lehetett azt a kérdést eldönteni a metszetekre támaszkodva, hogy hol volt az első hídja Szolnoknak. Georgius Houfnaglius- nál ott van, ahol mi megtaláltuk. Nekünk is ez volt az egyik érvünk, de a választ erre a kérdésre, hogy valójában tényleg az a híd, nem a régészet adta meg, hanem a természettudományok. Mert ha mi pusztán azt mondjuk, hogy ez azért török kori, mert Houfnaglius ábrázolásán is ott van, akkor jöhet egy másik vélemény, miszerint Wilhelm Dilich ábrázolásán pedig másutt van, Wilhelm Peter Zimmermannén pedig amott van. Tehát könnyen meg lehetárgyak, közöttük üvegkádban a cölöpből vett minta. Az előadás és a tárlat fontos állomása a Tisza-híd kutatása kapcsán eddig elért eredmények bemutatásának, hiszen egyértelmű most már a kora is, a helye is, amit nem lehet megkérdőjelezni.- Szakmai szempontból milyen súlya van a rendezvénynek? — A maga komplex valóságában tudjuk bemutatni azt, amit a Tisza-hídnál 2003-ban elvégeztünk. Az előadás egyben szakmai bemutató is, ott lesznek a különböző tudományterületek képviselői, a turkológusoktól kezdve a történészeken át a régészekig és a restaurátorokig. Pontosan azért, mert ez egyben országos szemléje ennek az egész kérdéskörnek. Nem csak Szolnok, hanem hazánk első Ti- sza-hídjáról is van szó. A szolnoki híd rövid története A híd Rüsztem budai pasa rendeletére a szolnoki vár 1552-es bevétele után tíz évvel, magyar robotmunkával, Mahmud bég vár- parancsnok felügyelete alatt épült. Kezdetben a vár sarokbástyájával szemben ívelt át a Tiszán, majd a későbbi átalakítások, megújítások során változott meg az elhelyezkedése. A török kivonulása után felégette, később osztrák hadmérnökök építették újjá Fahíd egészen a múlt század elejéig állt a Tiszán, akkor egy jégzajlás végleg elvitte, s helyére emelték a mai vashíd elődjét tett volna érveinket támadni. Mi azonban nem toposzok gyártását határoztuk el, hanem az átkelő kérdését akartuk megoldani. Különböző módszerű, de egymást ellenőrző vizsgálatok elvégzésével sikerült bizonyítani, hogy ez tényleg török kori hídmaradvány. Ami azt is jelenti, hogy Houfnaglius metszetének hídra vonatkozó részletei hitelesek.- Mi az, ami a hídkutatás eredményei közül különösen fontos Önnek? — Az, hogy ez az egész kutatás Szolnokon közüggyé vált. Az itt élők visszakapták városuk elveszettnek hitt múltjának egy fontos részét, ami a helyi identitás megerősödésében is óriási szerepet játszhat. Szolnok közel 450 éve hidas város, és ez máig ható következménynyel bír. Eddig nem sok központi segítséget kaptunk, ugyanakkor az itt élő emberektől, vállalkozóktól, cégektől nagyon sok támogatás jött. A város vezetése ugyanakkor nemrég biztosított az anyagi hozzájárulás lehetőségéről. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával is felvettük a kapcsolatot, és nagyon bízom benne, hogy a tárgyalások ott is eredményesek lesznek. Olyan jelentősek ezek a kutatások, hogy tényleg megérdemelnék, ne pusztán a magánszféra pénzadományai álljanak rendelkezésre a finanszírozásához. Hívásra házhoz száll! Nokia 3120 Jí m • • | NOKIA 1 ||W^ j Domino ■ csomagban 1 i 4-— 15990 Ft Rendeld meg a 06-30/63-63-630-as számon, most fantasztikus áron! ■ színes kijelző ■ kíhangosítható ■ MMS Ez aztán a kényelem! Többszörösen is, hiszen ha telefonon rendeled meg a Nokia 3120-as mobilt mindössze egy hívással, mi házhoz szállítjuk. Ráadásul még a zsebedbe sem kell mélyebbre nyúlnod, mivel így még kedvezőbb az árai Kizárólag a T-Mobile-nál... Fontos tudnivalók: Az akciós ár kizárólag a fenti teíefonszámon és az interneten megrendelt Domino csomagra érvényes. A telefonnám csak a T-Mobile hálózatából hívható ingyenesen. Hétköznap 8-tól f 7 óráig fogadjuk a rendeléseket A készüléket akár már a megrendelést követő munkanapon, de legkésőbb két munkanapon belül kiszállítjuk. Az ajánlat 2006. január 16 -tól 31 óig vagy a készlet erejéig érvényes. A készülék csak aT-Mobiie Magyarország Rt. előfizetői kártyájával használható. T ■ -Mobile- ■ ■ Jobb veled a világ Látható jövő a vízenergia szenzáció Megújulhat a világ a folyadék emlékei A plazmává átalakított víz elektromos hatás következtében közel nyolcezer fokra felgerjed, és akár porcelánt Is megolvaszthatunk vele. Képünkön a feltaláló, Gróf Spanyol Zoltán mutatja be találmányának valódiságát Egy szenzációs, a világon egyedülálló technológia feltalálója ki más lenne, mint egy magyar: Gróf Spanyol Zoltán közönséges vízből nyer energiát. Bozsó Anikó Az természetes, hogy egy új technológia valami régit levált, valamilyen megszokott folyama- | tot és főleg érdekeket sért. Most | talán néhány éven belül a ben- * zint, a gázt leválthatja a vízből £ nyert nukleáris energiaforrás. A világon egyedülálló technológia magyar találmány, a szabadalom a feltaláló, Gróf Spanyol Zoltán magántulajdona. Szándéka szerint hazánkban valósítja meg a robbanómotorokat, sugárhajtóműveket, kazánokat és erőműveket üzemeltető technológiát, melyhez az átalakítások egy személyautó esetében durván 300 ezer forintot emésztenek fel. A napokban Szolnokon elhangzott előadás és bemutató keretében a feltaláló kifejtette a találmányának lényegét. — A vizet, mint energiahordozót használjuk, plazmásítjuk és a plazmát elégetjük. Tulajdonképpen az égőtérbe nem szén segítségével jut be a folyamat szempontjából fontos hidrogén, mint a szénhidrogének esetében, hanem oxigénhez kapcsolódva víz formájában. Nem kell plusz energiát befektetni, nem robbanásveszélyes, nincs veszélye az emberre nézve. A folyamat végén ráadásul újra víz keletkezik, nincs káros melléktermék. Azon kívül, hogy robbanómotorokat, sugárhajtóműveket, kazánokat tudunk üzemeltetni vele, nem lesz szükség a jövőben az atomerőművekre sem. Talán megtisztíthatjuk a környezetünket is. Hazánk olyan energiakészlettel rendelkezik, hogy saját magunkat el tudnánk látni. A mezőgazdaság is ki tudná használni, elsősorban az öntözés terén. A feltaláló szerint a kutatólaboratóriumok megépítését követő három éven belül vizsgáztatnák a kifejlesztett prototípust. Majd ráállnának a folyamatos gyártásra, mellyel az ötödik évre már közel 250 ezer embert lehetne foglalkoztatni. Ez lenne a másik pozitívuma e fejlesztésnek. Óvatos becslések szerint egy személyautó esetében közel egy liter vizet használnánk el száz kilométeren. Természetesen szinte a világ minden tájáról érkeznek ajánlatok a találmány technikai megvalósításának felvásárlására. Ennek ellenére elsőbbséget élvezünk mi magyarok a megvalósításhoz, bár a szabadalmaztatás óta eltelt közel húsz év alatt a magyar állam nem támogatta a fejlesztéseket. Az induláshoz pedig nem kellene több egy milliárd forintnál, ami jóformán egy kilométernyi autópálya megépítéséhez elegendő összeg. Magyar tőke tehát volna, csak meg kellene találni a megfelelő befektetési módokat, ami a jövőnket tenné egyszerűbbé, könnyebbé.
