Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-20 / 17. szám

12 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL 2006. JANUÁR 20., PÉNTEK RÖVIDEN A szeretet legyen mindig a legfontosabb a karácsonyi ünnepnapok a múlt évben boldogan tel­tek el. Igaz, másként: ugya­nis a korábbi szokást, az ajándékozást mi idősek között megszüntettük. Előző években kisebb használati tárgyakat vet­tünk egymásnak, mert a hagyományos kézimunkák divatja és szokása nagyon a múlté. Az ünnep előestjén hagyományos ételeket tálaltunk fel, majd elbeszélgettünk karácsonyi dalok és annak zenéje mel­lett. Remélem, meghitt lesz a következő ünnep is, hiszen úgy érezzük, nem az ajándékcsomagok bonto- gatása a legfontosabb ilyenkor, hanem a szeretet, a családtagok boldog együttléte. FARKAS KÁLMÁNNÉ, SZOLNOK Úgy ünnepeltek, mint egy nagy család A RÁKBETEGEK Országos Szövetségének jászal- sószentgyörgyi vezetője zenés, műsoros délutánt szervezett nemrég a helyi faluházban. A négy éve alakult klub olyan, mint egy nagy család: közös gondokkal, bajokkal küz­denek tagjai. A helyi iskola néptáncosai és a község asszonykórusa, valamint jászkiséri és jászapáti cso­portok is megtisztelték szórakoztató műsorukkal a résztvevőket ezen a kellemesen eltöltött délutánon. KECSKÉS CSABÁNÉ, JÁSZBERÉNY Csak autó nélkül menjen, különben kitörik a kereke Űjszászon éltek az uniós lehetőségekkel címmel a közelmúltban jelent meg cikk az Új Néplapban. 2000 óta évente megemlékeznek a várossá avatás évfordulójáról, s ilyenkor - többek között - kitüntetéseket, elismeréseket adnak át az arra érdeme­seknek. Tulajdonképpen elégedett lehet a város, hiszen sok-sok millió forintot nyernek el pályázatokon fejlesztésekre. ■ Gyalogosan tudtam csak odamenni. Megtekintettem legutóbb e szép ünnepség előadását, s utána gondoltam, hogy a nem­rég épült, Mikszáth K. út végi idősek otthonát megnézem. Azonban már a Kastélyotthon előtti útra ahogyan rátértünk, rájöttem, hogy nem volt jó ötlet! Már a Mikszáth K. út elején olyan nagy gödrök voltak, hogy autóval nem volt ajánlatos továbbhaladni, ezért csak gya­logosan tudtam odamenni. Túlajdonképpen területileg meddig is város Újszász városa? Javaslom a település illetékes vezetőinek, hogy rendszeresen tegyék meg az említett utat, ugyanúgy, mint más ott élők, hogy megtapasz­talják, milyen errefelé közlekedni. B.J.-NÉ, SZOLNOK Kétnemzetes szeminárium A magyar hallgatók a kreatív feladatokban nagy sikert arattak. A „21. századi diák” divatbemutatóra saját készítésű kollekciót terveztek A Szolnoki Főiskola és a lengyel Sucha Bezkidzkai Turisztikai és Ökológiai Főiskola együttműkö­dési megállapodása alapján a szolnokiak második alkalom­mal kaptak meghívást egy két­nemzetes, magyar-lengyel sze­mináriumi programra. Ez alkalomból nemrég a főis­kola tizenöt hallgatója és két ok­tatója utazott Lengyelországba, a nemzetközi szakmai prog­ramban történő részvételre. A lengyel és magyar hallga­tók bemutatták lakóhelyüket, az ország és a régió jellegzetes­ségeit történelmi, kulturális, gazdasági, demográfiai és tu­risztikai szempontból. Ezt köve­tően a lengyel hallgatók egy színdarabot adtak elő a magya­rok bevonásával és szerepelte­tésével. Az intézet főigazgatója, mgr. Maria Grzechynka asszony be­mutatta főiskolájuk múltját, a kezdeti nehézségeket, majd fel­vázolta a hallgatók munkaerő- piacon történő sikeres elhelyez­kedését, a külföldi szakmai gya­korlatok lehetőségét, és a jövő­ben megvalósulandó nemzetkö­zi konferenciákat. A további na­pok a hallgatóktól a szakmaiság mellett az idegen nyelven törté­nő kommunikációt követeltek. A program során a magyarok nagy sikert arattak a 21. száza­di diák divatbemutatón a saját készítésű kollekciójukkal, s egyben összemérték tudásukat a lengyel fiatalokkal. A hallga­tók egymás gasztronómiájával is megismerkedhettek, megkós­tolhatták az egymásnak készí­tett jellegzetes ételeket. A kinn töltött napok alatt nem csak a tudásukat bővítet­ték a magyar fiatalok, hanem új barátokat is szereztek, akiket vendégül várnak jövő tavasszal. ARADSZKY ILONA, SZOLNOK Megőrizték évtizedeken át egymás szeretetét Gonda Erzsébet és Balogh Gábor Imre 2005 decemberében ismét meg­erősítették házasságukat, az ötven éve kimondott igent az anyakönyv­vezető, a családtagok és ismerősök előtt. V. L.-NÉ, SZOLNOK Bajári István és felesége, Ködmön Mária szintén aranylakodalmat ültek, ők Is nemrég ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját. SZABÓNÉ BAJÁRI MÁRIA, SZOLNOK KEDVES ÜNNEPELTEK! , , MJNDANNYIUKNAjt JO ECESZSECET Klj/ANUNK ES GRATULÁLUNK A JELES ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL! - A SZERK. A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában je­lennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztősé­günk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként ke zelje. Az írásokat a szundLzoltannd@ujneplap.hu email címre is várjuk. A konténerbe bárhonnan bárki belepakolhat? Szolnokon a Paprika úti telkem környékén a szemétgyűjtő kon­ténerekbe bárki bármit belete­het. Építési törmeléktől kezdve a heverőig már mindent láttam benne. (Még Abonyból is ide­hozzák hozzánk billencsautó- val!) 2002 decemberében ren­delték el a szemétszállítást a környéken, de az utca földes, szilárd burkolat nincs. A 10 köbméteresre becsült konté­nert szállító autó rendszeresen tönkreteszi az utat. Gyanítom, ez nemcsak ezen a környéken gond, a város területén valószí­nűleg másfelé is. LENGYEL IMRE, SZOLNOK Olvasónk írását eljuttattuk a Remondis Szolnok Rt. illetéke­séhez, melyre a következő vá­lasz érkezett: A Tiszai Vegyiművek üdülőte­rületén (Paprika út és környéke) a kommunális hulladék elszállí­tása konténerekkel történik. Tár­saságunk egy 10, egy 15 és egy 35 köbméteres nyitott és egy 4 köbméteres zárt konténert helye­zett ki a területre. Ürítésük heti rendszerességgel történik. Csa­padékos időjárás esetén a terület nehezen közelíthető meg, a szi­lárd útburkolat hiánya miatt a hulladékgyűjtő járművek kárt okozhatnak az út állagában. Er­re megoldás csak az üdülőterü­let útjainak szilárd burkolattal történő ellátása lehetne. Az illegális hulladékelhelyezés itt és a város több területén is probléma. Társaságunk és a Szolnok Város Önkormányzata többször tartott a Közterület Fel­ügyelőséggel közösen ellenőrzést az illegális hulladékkal legin­kább fertőzött területeken. Az el­lenőrzéseket társaságunk a 2006-os évben is rendszeresen folytatni kívánja, éppen a levél­író által leírt problémák megelő­zésére, megakadályozására. Deres Szabolcs elnök-igazgató, Remondis Szolnok Rt. Manna néni: a művészet erejében hinni kell Dr. Supka Magdolna Széchenyi- díjas művészettörténész, a Ma­gyar Művészeti Akadémia tag­ja, a T-Art mentora, 91 éves ko­rában elhunyt. Hitvallása volt: megalkuvást nem tűrően csak a minőséget, az emberit, az ere­detit kell elismerni. Húsz éve is­mertem meg személyesen, nagy humanista volt, eredeti gondolkodásmóddal, nyílt, tisz­ta beszéddel, őszinteséggel, aki úgy tudott szólni teljesen hét­köznapi nyelven művekről, hogy mindenkiben felkeltette a művészet iránti szeretetet. A szolnoki művészek munkássá­gával is foglalkozott, kiáltáso­kat nyitott meg, Kugler Fló­riánnal gazdag kiállítássoroza­tot hoztak létre. 1998-ban a Szolnoki Galériában rendezte és nyitotta meg kiállításomat, és a megjelent kis könyv elősza­vát is ő írta. LÓRÁNT JÁNOS DEMETER Tisztelt Olvasónk! Dr. Supka Magdolna, Manna néni távo­zása nagy vesztesége a művé­szeti társadalomnak. Szer­kesztőségünk is tisztelettel em­lékezik rá. (aszerk.) Talán egyszer a politikusok is összefognak A lap múlt év végi számaiban az olvasók érzelmeit megpen­dítő írásokat olvasva, nosztal­gikusan emlékeztem a rég­múltra. Azokra az évekre, amelyekben nemcsak a szűk körű család ült össze „tanyáz­ni", beszélgetni, hanem az unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik, jóismerősök is. Olyan évek voltak, melyekben nyugodt, kiszámítható életet éltünk. A rendszerváltás után már más dolgok történtek. Ne­hezebb, tempósabb, idegfeszí- tőbb lett talán mindenki mun­kavégzése, élete. Jó, hogy ma sokan sikeresek és jó módban élhetnek, és hogy mindenki szabadságban élhet, véle­ményt mondhat. Azonban rossz, hogy sokan elvesztik ál­lásukat és munkanélküliek, vagy csak minimálbérért tud­nak dolgozni - így megélni sajnos családoknak nem lehet. ■ Rendkívül rossz, hogy nagyon sokan elvesz­tik állásukat és mun­kanélküliek lesznek. Vágyálom marad, hogy a te­hetségek jól boldogulhatnak, gazdagodhatnak, mellettük a tisztes átlagpolgár gondtalan, békés, nyugodt, tervezhető életet élhet, és a szegényeknek se kell fedél és mindennapi be­tevő nélkül tengődni. Talán egyszer ha politikusaink ösz- szefognak és nem egymás el­len, hanem egy jó világért, „harcolnak” majd hazánkban. KOVÁCS LÁSZLÓ, SZOLNOK A vércsoport, a szülők és az érettségi A múlt évi érettségire való felké­szítés során a biológia szakos tanár fontosnak tartotta, hogy a korábbi évek élettani érettségi tételeit átvegye a végzős osztály- lyal Ennek során levezette a táblán azt a szabályt, amelynek értelmében a 0-ás vércsoportú szülőknek nem születhet A-s vércsoportú gyermeke. A szü­netben odament hozzá egy falfe­hér kislány, és megkérdezte: a vércsoporttörvény alól vannak-e kivételek? A tanár úr - látva ta­nítványa feldúlt lelkiállapotát - jobbnak látta a témát a szertár­ban négyszemközt megbeszélni Ott a kislány sírva elmondta, hogy a szülei (Fás vércsoportú- ak, ő pedig A-ba tartozik. És ha e szabály alól tényleg nincsenek kivételek, akkor ő nem az édes gyermeke szüleinek! A beszélgetés nagyrészt azzal telt, hogy a tanár a kislány ne­velőszüleinek érdemeit taglalta, a gyermeküket valamilyen ok­ból nevelni képtelen, vér szerin­ti szülőkkel szemben. Otthon vé­gül kiderült, hogy a kislányt né­hány hónapos korában vették örökbe szülei Ezt a két hónap múlva esedékes, 18. születés­napján akarták vele közölni... A tanár másnap reggel a fo­lyosón várakozott, amikor meg­érkezett a kislány, aki odasza­ladt hozzá, és elcsukló hangon mondta:- Vércsoport ide vagy oda, nekem édes szüleim vannak! így vált éretté ez a kislány - jóval az érettségi vizsga előtt FÜSTÖS JENŐ, MEZŐTÚR

Next

/
Oldalképek
Tartalom