Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-16 / 13. szám
2006. JANUÁR 16., HÉTFŐ WMm 13 MEGYEI TŰKOR Autópálya a következő utáni ciklusban? interjú iváncsik Imrével Szolnokon hosszú távra biztosított a katonaság jelenléte Biztató-e Szolnok és a megye gazdasági helyzete? Nem félő-e, hogy a térség fehér foltként kimarad a nagy fejlesztésekből, hisz ide még autópálya sem vezet Pestről? Milyen sors vár a szolnoki helyőrségre? Képes-e megvédeni a Magyar Honvédség az országot? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Iváncsik Imre országgyűlési képviselőnek, honvédelmi minisztériumi államtitkárnak, a miniszter első helyettesének évértékelő, évkezdő interjúnkban. Bán János ■ Államtitkár úr, ön Szolnokon vagy Budapesten él tulajdonképpen? Azt terjesztették, engem már nem lehet elérni...- Nyolcvankettő óta lakom Szolnokon, és itt is maradok. Többen kérdezték, sőt terjesztették Szolnokon, amikor államtitkár lettem, hogy Iváncsik Imre már nincs itt, nem lehet elérni! Felkerült Pestre, nem kell vele foglalkozni, nem kell keresni őt, ő már távol van a várostól! Ez rosszul esett. Tudatosan törekedtem arra, hogy gyalog járjak az utcán, rendszeresen elmentem például a piacra bevásárolni. Minden rendezvényen ott vagyok, részt veszek az itthoni közéleti munkában. Budapesten természetesen van egy szolgálati lakásom, de amikor csak tehetem, hazajövök. ■ Idén választás lesz. Ezúttal ismét egyéni jelöltként indul a hírek szerint.- Igen, a négyes választókerületben leszek jelölt. * Sokan attól tartanak, hogy Szolnok, a megye, az egész térség alaposan lemarad a nagy fejlesztésekről. Az új kormányelképzelések megint a határokhoz közeli centrumokat, Szegedet, Pécset stb. fejlesztenék. Mi lesz az ország közepével? Mi lesz Szolnokkal? Ide még autópálya sem jön...- Vannak olyan objektív tényezők, melyeket nem tudtunk befolyásolni. Míg nem voltunk tagjai az Európai Uniónak, addig érthető módon a nyugati határ mentére települtek a fejlesztések. Amikor beléptünk, s érezhető volt, hogy a bővítés kelet felé megy tovább, akkor a fejlesztések az ország középső részét átugrották, és most már a keleti, délkeleti határok környékére települnek, hogy onnan tudjanak expedíciót végrehajtani az újabb belépni szándékozó országokba. Az autópálya hiánya teljesen egyértelműen hátrány Szolnok és a térség számára. Éppen ezért tettünk meg mindent annak érdekében, hogy a közlekedés feltételeit lényegesen javítsuk. Ezért indultak el fejlesztéseink ebben a ciklusban. Elkészült a 4-es főút MO-áshoz kapcsolódó, Vecsést, Üllőt és Abonyt elkerülő szakasza. Idén novemberre készül el a ceglédi körforgalomtól az abonyi elkerülőig az újabb négy sávos szakasz. A megye déli részén a 44-es út fejlesztései folynak. Jászberény elkerülő útja készül, a 31-es, 32-es környékén, hogy a 3-as autópálya is minél könnyebben megközelíthető legyen.- Az autópálya-fejlesztésben hátrébb szorultunk. A következő ciklusban még nem lesz, de az azt követőben igen. Biztató viszont az ipari park létrejötte Szolnokon. Én magam több céggel tárgyaltam, és igyekeztem őket meggyőzni, hogy inkább ide jöjjenek, és ne máshová. ■ Biztosítottnak látja-e hosz- szú távon a honvédségi jelenlétet Szolnokon? Tavaly egy újabb költözködésen voltak túl, és számos új épületet adtak át...- Nem volt egyszerű feladat megmenteni a repülőteret. Korábban az akkori vezérkari főnök kétszer is úgy nyilatkozott, hogy a szolnoki repteret igenis be kell zárni. Szakmai érvekkel, nem kis erőfeszítéssel ezt sikerült megakadályozni, így létrejöhetett Magyarország egyetlen helikopteres bázisa. Most hasonló lépéseket teszünk más fegyvernemeknél is: a képességeket igyekszünk egy helyőrségbe, egy laktanyába összpontosítani. Ha Budapestet nem számítjuk a háttérintézmények sokaságával, akkor mondhatjuk, hogy Szolnok a legnagyobb helyőrség ma Magyarországon. ■ A felderítők munkája nemrégiben újabb képességekkel, készségekkel egészült ki. Ez már a külföldi bevethetőségük érdekében történt?- A felderítőkből létrejött különleges műveleti zászlóalj a legkorszerűbb alakulatok közé fog tartozni hamarosan. Számos közös gyakorlatunk volt, ahol kiderült, hogy a mi katonáink legalább olyan jól képzettek, mint az amerikaiak. Sztoriként említem: előfordult, hogy olyan ködben hajtották végre a gyakorlatot, hogy az orrukig nem láttak. Az amerikaiak erre azt mondták, hogy ők ugyan nem ugranak ilyen időben. A mieink szó nélkül ugrottak és végrehajtották a feladatot. Mire képes a mai magyar hadsereg? ■ Az utóbbi években tovább folyt a honvédség leéjpítése. Nemrég bejelentették, hogy harmincezer alá csökken a létszám. Huszonnyolcezer körüli létszámról lehet hallani. Mire alkalmas még egyáltalán egy ekkora sereg? Képes-e megvédeni az országot bármilyen támadástól?- A környező országok, három kivétellel, tagjai az uniónak, és/vagy a NATO-nak. A másik három is láthatóan a legjobb kapcsolatok kiépítésére törekszik, és mindent megtesz azért, hogy közelebb kerüljön a szövetséghez, és előbb-utóbb beléphessen az unióba, illetve a NATO-ba. így egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarországot hagyományos értelemben vett katonai támadás veszélye nem fenyegeti. Az ellenzék ma azt követeli a kormánytól, hogy olyan képességeket fejlesz- szünk, melyek alkalmassá tesznek bennünket arra, hogy egy szomszédos államtól érkező támadás ellen Magyarországot megvédjük. Ez egyrészt horribiI Katonáink legalább olyan jól képzettek, mint az amerikaiak. lis összegekbe kerülne, amire jól láthatóan nincs forrás, másrészt azért értelmetlen, mert nincs olyan állam környezetünkben, amely ilyesmire készülne. Ráadásul a washingtoni szerződés ötödik cikkelyéből adódóan bármelyik NATO-tag- ország ellen indított támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül. Ezt nem szabad a számításból kihagyni! A NATO- ba azzal a szándékkal léptünk be, hogy a kollektív biztonság megteremtésében közreműködjünk és élvezzük ennek az előnyeit. ■ Na jó, de lassan már az is kétségbe vonható, hogy a tagsággal járó kötelezettségeinknek meg tudunk-e felelni. Amilyen műszaki eszközökkel a honvédség rendelkezik...- A honvédség megfelel e követelményeknek. Tény, hogy számos fejlesztésre van szükség. Nagy terhet ránk rovó programjaink futnak. Ilyen a Gripen-program. Idén tavasz- szal megérkezik az első öt gép. Meg kell jegyeznem, hogy a Gripen-beszerzés elsietett, felesleges, indokolatlanul előrehozott beruházás volt, amelyet az előző ciklus végén döntöttek el nagy hirtelen. A MiG-29- esek alkalmasak lettek volna egy olcsóbb felújítás, átalakítás révén arra, hogy ugyanazt a feladatot ellássák, amire a Gripe- nek képesek. A Szolnoki Helikopterezrednél tett látogatásakor a francia nagykövetet Iváncsik Imre honvédelmi minisztériumi államtitkár is elkísérte Iváncsik Imre — Debrecenben végez, a Vegyipari Szakközépiskolában — Első munkahelye a kisújszállási sajtüzemben, különböző vezető beosztásokban — Levelezőn végezte el a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolát. — 1981-től a politikai apparátusban dolgozott (a KISZ városi titkára Kisújszálláson, majd megyei titkár, első titkár) — 1982-ben Szolnokra került — 1991-tő 94-ig egyéni vállalkozó-1994 óta országgyűlési képviselő — 1994-től 1998-ig a megyei közgyűlés elnöke volt — 2000—2001-ig az ING biztosító megyei igazgatója — 2005-ben diplomát szerez a Nemzetvédelmi Egyetemen, szakmaival bővített francia középfokú nyelvvizsgával Nem volt miattunk semmiféle botrány a NATO-ban ■ A honvédségi fejlesztések viszont nagyon drágák. A korábbi kormánydöntést, miszerint a GDP 1,81 százalékát költik a honvédségre, mostanában alaposan lefaragták, 1,17 százalékra. — Van egy tízéves fejlesztési programunk. A lefaragás következtében csúsznak bizonyos fejlesztések. Amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lett, akkor az első munkahetében ellátogatott hozzánk, és elmondta, hogy ő úgy látja, a korábbi ígéret nem tartható. Nagyon sok másra kell költeni. Ezt tisztességesen elmondta a NATO főtitkárának is egy héttel később. Sokan azt gondolják, hogy ez micsoda botrányt keltett a NATO-ban. Egyáltalán nem. Sok más ország hasonlóan viselkedik. Például Portugáliában is hasonló mértékben csökkent mostanában a védelmi kiadás nagysága. A NATO-ban nem az a lényeg, hogy hány százalékot költünk. Két százalékot pazarlóan is el lehet költeni, és mondjuk 1,17- et is el lehet úgy költeni, hogy az a lehető legésszerűbb legyen. ■ Úgy tűnik, a szerződéses hadsereg kiépítése is jól alakul. Van elég jelentkező, és mintha csökkent volna a fluktuáció is...- Sok milliárd forintot költöttünk arra, hogy jobb körülmények között tudjuk elhelyezni és foglalkoztatni a szerződéses állományt. Erről az Új Néplap is rendszeresen tudósított. Két-há- rom havonta adtunk át egy-egy legénységi épületet, tanteremépületet, raktárt. Ma már nincsenek sorkatonák, aki ide jön, az önkéntes, feladatául, hivatásául választja a katonaságot. Ez új légkört alakít ki. Rendszeresen készül közvélemény-kutatás, melyek során megkérdezik az állampolgárokat, hogy melyek azok az intézmények, amelyekben a leginkább bíznak Magyarországon: az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök és a bíróságok után rögtön a honvédség következik. Ez nagyon előkelő hely. (Az interjú teljes szövege honlapunkon - www.ujneplap.hu - olvasható.)
