Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

4 MEGYEI TÜKÖR 4 8888IS '< ' '* MtíMttMtftöfM ífflllfflMHXttfflffllltllllKflffl 2006. JANUÁR 14., SZOMBAT Híres fekete kerámiák a fazekasmúzeumban Hamarosan állandó kiállí­tás váltja fel az időszakia­kat a mezőtúri Túri Faze­kasmúzeumban. Egyelőre a fekete kerámiák látha­tók, s az érkező támogatá­soktól függ, mikor válik teljessé a tárlat. Szilvási Zsuzsa srt azután Mezőtúr önkor- ínyzata múzeumi hasznosí- ra ajánlotta fel a település ta- í legrangosabb műemlék iiletét, a Bolváry-kúriát. A Tú- Fazekasmúzeum - amely ídetben még csak a fazekas- ilékek őrzésével foglalkozott, pjainkban azonban már ellát- a helytörténeti, néprajzi ér­megőrző feladatokat is - így kapott állandó helyet. Vmint DR. TOLNAY GÁBORTÓL,------------- az intézmény ve zetőjétől megtudtuk, ja­nuár 17-től már az állandó kiál­lítás részét ■'mmmm képző Badár Balázs-féle híres fekete kerámi­ák láthatók a múzeum öt kiállí­tótermében. A mezőtúri faze­kasság teljes történelmét feldol­gozó tárlat még készül. Sajnos mint minden, ez is pénzfüggő. A gyö­nyörű épület pá­ratartalma ugyan­is közel 90 százalékos, különös gondot kell tehát fordítani mind a kiállított darabokra, mind a tartóelemekre. A teljes kiállítás berendezése közel 12 millió fo­rintba kerül, ennek egyelőre tö­redékével rendelkeznek. Régóta húzódó probléma oldó­dott meg, amikor a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat és Mezőtúr városának megállapodása alapján 2004 őszén a Bolváry-kúria felújított épületébe költözött a nagy múl­tú Túri Fazekasmúzeum. Még a tizenötödik-tizen­hatodik századra nyúlik vissza a mezőtúri fazekastörténelem, az első emlékek abból a korból származnak. Az azóta eltelt fél év- ■ Mezőtúr önkor- ezred folyamán a mányzata múzeu­kézművességnek mi hasznosításra ez a válfaja rá- ajánlotta fel a nyomta bélyegét a Bolváry-kúriát. térség fejlődési irányára, s Mezőtúrt ország­szerte ismertté tette. A korábbi „otthont”, a Damja­nich úti épületet — amely alapí­tásától, 1983-tól befogadta a in­tézményt - már évekkel ezelőtt kinőtte a fazekasmúzeum. Miről is álmodik a lány? célok és vágyak Utazásról, diplomáról, szerelemről és családról Európa egyetlen fazekasmúzeumában különleges gyűjtemény látható Hogy a karcagi Sági Csilla miről álmodik 22 évesen? Diplomáról, majd állásról, családról, egészségről — szóval a boldogságról. nek, majd Spanyolországban ifjúsági Európa-bajnokság a nyáron. Ide kellene kijutnom, és, fiú már ott leszek, jól sze­retnék szerepelni. Ezek az ál­maim 2006-ra. Papp Kitti tizenhat nyarat ért meg eddig. Mezőtúri, a Te­leki Blanka gimnázium máso­dikosa. A Miss Hungary tini­kategóriájának or­szágos döntőse.- Az az álmom, hogy jó lenne angol­ból valamilyen sike­res nyelvvizsgát ten­ni, a suliban jó eredményt elér­ni. Nőni is szeretnék vagy tíz centimétert, most százhatvan­három vagyok. Aztán legyen együtt a családunk, mint most, erőben, egészségben. És marad­jon a barátom, akivel két éve já­rok, és aranyos, ezért szeretem. Gondolom, ő is. Ámont Hédi húszéves, ötödi­kes, a Dalma Dance Klub egyik szólótáncosa. Egyéb­ként túrkevei.- Én arról álmodom például, hogy legyen egy olyan barátom, akire felnézek. A korábbival szakítottam. Azután a karrier is foglalkoztat, és szeretnék még jobb táncosnő lenni. Van még egy harmadik is: beadtam a fő­iskolai felvételimet Szarvasra, Pestre, mert ennek most érke­zett el az ideje.- A család?- Ez még későbbi ábránd, de ez is elkövetkezik. Daruka Judit eredetileg kisúj­szállási, másod­éves főiskolás.- Nekem most a legnagyobb álmom a sikeres vizsgákon kívül az utazás. Szeretnék a világ érdekessége­iből minél többet személyesen megcsodálni. Azután nemcsak a szépségversenyek, de a fes­tés, kiállítás is érdekel. Elké­szült már vagy húsz-harminc munkám. Temperával dolgo­zom: főleg tájak, csendéletek kerülnek ki a kezem alól. Vé­gül, de nem utolsósorban to­vábbra is szeressen a barátom, akivel másfél éve járok. Egyébként nagyon szeretek ■ Ebben a korban már másképp néz az ember a világra. ábrándozni, álmodozni, és ha ebből valami megvalósul, igazi öröm, boldogság. M. Krisztina huszonöt múlt. Meghaltak a szülei, a nagyma­májával él Szolnokon, és irodá­ban dolgozik.- Túl vagyok egy-két csaló­dáson, és ebben a korban már másképp néz az ember a világ­ra, mint mondjuk öt-hat évvel korábban. Van egy főiskolai oklevelem, viszonylag elfogad­ható fizetésem, a nagyi a tenye­rén hord. Ennek ellenére éle­tem legnagyobb álma, mint a nőké általában, egy szép csa­lád. Két gyereknél több is le­hetne, de fel kell nevelni őket, és ehhez sok pénz kell. Ha minden igaz, májusban tartjuk az eljegyzést, és ősszel eskü­dünk. Hatalmas falusi lakoda­lom lesz, sátorral, százötven­százhetven vendéggel. Elhiszi? Olyannyira, hogy ha időben meghívást kapunk, még egy jó riportot is írunk arról, milye­nek is a huszonegyedik szá­zadban az igazi sátras, vidéki menyegzők... Szerencsére az emberi­ségnek több mint a fele a szebbik nemhez tartozik, úgyhogy nincs mit fel- hánytorgatni a természet vagy a gondviselés sze­mére. Márpedig a höl­gyek szeretnek álmo­dozni, ábrándozni, ha k úgy tetszik, tervezni. r Vajon mi foglalkoztatja ko­runk kisasszonyait tizen- és huszonéves korban? Ilyés Flóra 13 éves. Szolno­kon hetedikes, műugrásban ötszörös országos bajnok. — Arról ábrándozom, hogy nem szeretnék még felnőtt lenni, nekem ez a mostani ál­lapot - apu, anyu, tesó, suli, versenyek, edzések - csuda­jó. Heti öt edzést teljesítek, februárban oroszországi edzőtábor vár. Mindig a kö­vetkező feladat foglalkoztat, nagyon előre nem szeretek nézni. Válogatók követkéz­D. Szabó Miklós Az etetés életet menthet madárvédelem Fontos a rendszeres és megfelelő táplálék Télen a természet szinte valamennyi lakójával mostohán bánik. Bugány János A hosszan tartó, kemény hideg és egy-egy többnapos havazás talán a kistestű énekesmadarak legfenyegetőbb réme. Sokukat ilyenkor csak az emberi segít­ség mentheti meg a pusztulástól — vélekednek a szakemberek. Szerencsére egyre többen igyekeznek eleség kihelyezésé­vel segíteni a nélkülöző szár­nyasokon. A jó szándék azon­ban önmagában kevés. Megfele­lő ismeretek hiányában ugyanis egyenesen veszélyes lehet vé­denceinkre az etetés - hangsú­lyozta a Jászkun Természetvé­delmi Szervezet vezetője. Urbán Sándor szerint a kis énekesek­nek nagy hidegben délelőtt és délután itatásra is szükségük van. Mesterséges élelmezésük két legfontosabb pillére a rend­szeresség és a megfelelő táplá­lék kiválasztása. Az etetést a fa­gyok beállta után már érdemes elkezdeni és az etetőre szokott vendégek érdekében mindad­dig folytatni kell, amíg tart a hi­deg idő. „Főmenüként” legjobb a napraforgómag, amelyet szin­te minden madár kedvel. „Desz- szertként” pedig néhány szem félbe tört vagy apróra morzsolt dió, illetve ágakra akasztott fag­gyú jöhet szóba. A feketerigó és a vörösbegy a konyhai hulladé­kot is szívesen átböngészi, míg a fenyőrigó a kertek fáin maradt vagy azokra kihelyezett gyü­mölcsökből lakmározik elősze­retettel. Néhány madárfaj - így a sármányok és a pintyfélék — inkább a földön keresgélnek, g ezért nekik hómentes talajra ér- f demes kiszórni táplálékot, | amely egyaránt lehet üzletek- | ben kapható pintyeleség, rosta- £ alja vagy búza. ■ A segítségnyújtás egyúttal felelősség 1 Madáretetőnket valamelyik SUak elé helyezve az kar­nyújtásnyi közeibe csábítja aSéhező „dalnokokat”. Ám miközben szemünk előtt pereg a táplálkozó madarak ter- l mészetftlmje, ne feledjük, a sózott szalonna, a kenyér és ; a pirított olajos mag védenceink pusztulását okozhatja!------l í ­A m adáretetők gyakori vendégei a pintyfélék. Kertes házak környékén a zöldikék Is menetrendszerűen feltűnnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom