Új Néplap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-13 / 291. szám

2005. DECEMBER 13., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 A honvédség továbbra Is Igényt tart a szandaszőlősi sportreptérre, amely a szolnoki helikopterezred egyik fontos kiképzőbázisa Szárnyaszegett repülősök jogvita Á civileké vagy a katonáké a szolnok-szandaszőlősi rét? Pattanásig feszült a vi­szony a szolnoki sport­repteret használó civilek és katonák között, mivel mindkét oldal magáénak tekinti a Szandai réten működő bázist. Bugány János A polgári repülés 70 éves múltra tekint vissza a megyeszékhe­lyen. E "tevékenységnek 1935-ös megalakulása óta a Szolnoki Re­pülő Egyesület az egyetlen helyi letéteményese - állítja a szerve­zet elnöke. Ignácz Ervin szerint hiteles dokumentumok igazol­ják, hogy a korábban ártérként számon tartott állami tulajdonú, ám a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő Szandai réten saját költségükre építették a be­tonlábakon álló hangárt. Ugyan­csak magánvagyonukból vásá­rolták azt a holt-Tisza-parti isko­laépületet is, amelyet oktatóköz­pontként, illetve gépjavító állo­másként használnak. Igaz, egy ideje bérelni kénytelenek az in­gatlant a megyei önkormányzat­tól, amely a rendszerváltás után tulajdonba kapta azt a kincstár­tól — magyarázta a vezető, aki azonban hangsúlyozta: e változá­sokat tudomásul vették és hosz- szú időn át a hangáron is béké­sen osztoztak a zöm­mel katonákat tömö­rítő Tiszavidék Re­pülő Egyesülettel. — A gondok ta­valy kezdődtek - folytatta Ignácz Er­vin. Honvéd Repülő néven ugyanis egy újabb szerve­zet alakult, amely - annak elle­nére, hogy vezetőjének székhe­lye Kecskeméten található - ha­marosan megkapta a szandai reptér üzemeltetésének jogát. Ekkor már érvényes volt az a szabály is, mely szerint a mi­nisztérium kezelésében lévő in­gatlanok használatáért fizet­nünk kell. A korábban ésszerű kompromisszummal kötött bér­A nyílt konflik­tus kirobbanása már-inár elke­rülhetetlennek látszik. Egyesület A SZOLNOKI REPÜLŐ EGYESÜLETRŐL - SZAMOKBAN Teljes tagság: 100 fő Pilóták száma: 80 fő Repülőgépek száma: 16.darab Éves költségvetésük: 25 millió forint leti szerződést azonban a tárca képviselői felmondták és arra köteleztek bennünket, hogy ír­junk alá egy másik megállapo­dást, amely a réten álló épületek bérbevételére is vonatkozik. Mi persze, nem vagyunk hajlandó­ak fizetni saját építményünk igénybevételéért. Számomra egyenesen felfog­hatatlan, miként módosulhatott a tárca álláspontja ilyen gyökeresen ahhoz képest, hogy néhány éve Szabó János akkori honvédelmi mi­niszter egyértelműen kinyilvá­nította: a hangár a miénk. Erre a HM — tudomásom szerint — a másik két egyesülettel nemrégi­ben olyan bérleti szerződést kö­tött, amelyben az egyiket felha­talmazta a kőhangár, míg a má­sikat a néhány éve kialakított bádoghangár kizárólagos hasz­nálatára. Bennünket pedig levél­ben felszólítottak, hogy adjuk át a létesítményt. Az elnök nem ta­gadta, e követelést máig sem teljesítették. Tárgyalni viszont készek. Sőt, amennyiben a hon­védség hajlandó kárpótolni őket, az egyesület elköltözne és új sportrepteret alakítana ki a megyeszékhely közelében. Bírósághoz fordulnak AZ ESETRŐL ö Honvédelmi Minisztérium politikai ál­lamtitkárá­nak vélemé­nyét is meg­kérdeztük. iváncsik IMRE ér­deklődésünkre válaszolva aláhúzta: álláspontjuk szerint a kőhangár nem a polgári re­pülősök tulajdona, hiszen az egykor az MHSZ-é volt, amely pedig jogutód nélkül szűnt meg. Szólt arról is: a szolnoki helikopterbázisnak szüksége van erre a területre, amely az ejtőemyősképzés, a pilóta­utánpótlás és különböző gya­korlatok helyszínéül szolgált és szolgál a jövőben. S bár a tárca következő tízéves tervé ben éppen ezért nem szerepel a bázis más irányú hasznosí­tása, ez a bérleti feltételek rendezését követően továbbra sem zárja ki a polgári repü­lés, illetve ejtőernyőzés lehető­ségét. Ha az ügy nem oldódik meg jövő januárig, a HM in­gatlankezelési hivatala a bíró­sághoz fordul jogorvoslatért - jelentette ki az államtitkár. VÉLEMÉNY Pánik helyett tudatos cselekvés kell HORVÁTH GYŐZŐ szerencsére szűkebb hazánkban még nem volt módunk meg­tapasztalni, milyen is az ipari katasztrófa. Másféle bajjal azonban már szembesültünk. Megtudhattuk, milyen károkat okozhat az árvíz, és sajnos azt is, mekkora pusztításra képes az ember által okozott környezetszennyezés a Tisza élővilágá­ban. Nemrégiben pedig a rengeteg eső tette lakhatatlanná több ember otthonát. ez utóbbi eset tanulságai között szerepelt, hogy a védekezés, az emberek és a vagyontárgyak mentése mennyire tervszerű­en működött. A valóban kétségbeejtő helyzetben sem a pánik lett úrrá az embereken. Elgondolkodtató azonban, miként vi­selkednénk akkor, ha nem a szakadó esővel, a medréből foko­zatosan kilépő folyóval kellene megküzdenünk, hanem egy mérges gázokat tartalmazó felhő elől kellene elmenekül­nünk. Azt, hogy egy ilyen esemény mit is jelent, ez idáig sze­rencsére nem ismertük meg. az uniós előírás szerint arra kell törekedni, hogy az emberek tudják: környezetük ipari létesítményei milyen veszélyeket rejtenek, és ha baj van, mit kell tenniük. Sokan azonban nin­csenek tisztában mindezzel. MÉG több tájékoztatásra, információra van szükség. Egy eset­leges ipari katasztrófa esetén ugyanis önmagában nem elég a pánik elkerüléséhez, ha csak abban vagyunk biztosak, hogy a katasztrófavédelem és az önkormányzatok szakemberei tudják, mit kell tenniük. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu Uj lakásokba költözhetnek Befejeződött Abádszalókon a Május 1. úti hét bérlakás meg­építése. Mint azt Bordás Imre polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat december 22-én tárgyalja azt a rendeletet, amely az új otthonok kiosztá­sának, odaítélésének főbb szempontjait tartalmazza. Ezt követően szakmai bizottság közreműködésével még idén megtörténik a bérlők kijelölé­se. A 96 és 75 négyzetméteres, összkomfortos lakásokat vár­hatóan január elején vehetik majd birtokba az abádszaló- kiak. A Belügyminisztérium támogatásával létrejött beruhá­zás közel 100 millió forintba került. ■ FI OLVASÓINK ÍRJÁK Aki rá van kényszerítve, az nem válogathat Csak segély a közmunka? - olvasom az Új Néplap tegnapi szá­mában. A válasz egyértelmű, persze, hogy segély, már ami az azért járó fizetést illeti. Ezt azonban, csak az látja igazán, aki dolgozott „rendes” állásban is. Évtizedekig egy gyárban dolgoz­tam, sajnos azonban amikor az üzem megszűnt, már elmúltam ötvenéves, így nem is nagyon álmodtam róla, hogy újra megfe­lelő helyen dolgozhassak. Persze próbáltam elhelyezkedni, de nem sikerült. A közmunka maradt, mint lehetőség, élnem kel­lett vele, szemben azokkal, akik túl „koszosnak” tartják az effé­le pénzkeresetet. Lehet benne igazság, de gyanítom, aki így vé­lekedik, annak nem a megélhetése függ ettől. Aki rá van kény­szerítve, annak az a lényeg, hogy dolgozhasson! B. T„ SZOLNOK (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) A hét végén Magyarországon tartotta az Axel Springer kiadó év végi, nemzetközi találkozóját. A budapesti konferencián dr. Mathias Döpfner, a kiadócsoport igaz­gatója, valamint dr. Bayer József, a kiadó hazai cégének vezetője tartottak elő­adást. Ezt követően Horn Gyula exminisz- terelnökkel beszélgetett a népes hallgató­ság előtt Christoph Keese, a Welt am Sonntag főszerkesztője és Bán János, az Új Néplap főszerkesztője (balra). NEMZETKÖZI SPRINGER-KONFERENCIA Ne féljünk, mert állítólag nincs veszély FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A megyeszékhelyen az egykori Vegyiművek területén két olyan üzem is működik, ahol veszélyes anyagokkal foglalkoz­nak. Mindkét cég eleget tett a jogszabályoknak, azaz elkészí­tette a belső védelmi tervét. Az önkormányzat pedig gondosko­dott a külső védelmi tervről. Ez tartalmazza a lakosságra vonat­kozó információkat. Ezt az ön­kormányzat kiadvány formájá­ban hozzáférhetővé is tette.- Idén áprilisban költöztünk a Vegyiművek közelében talál­ható lakótelepre, de nem talál­koztunk ilyen tájékoztatóval - mondta Letenyei Slavica. Azt is megtudhattuk tőle, valójában nem is tudják, hogy a közelük­ben működő üzemek milyen anyagokat állítanak elő, miket használnak fel és miket tárol­nak. így azzal sincsenek tisztá­ban, hogy lakóhelyükön milyen veszélyekkel kell számolniuk. - Azt, hogy pontosan honnan ered, nem tudjuk, de nagyon büdös van. Ha vendéget vá­runk, akkor órákkal azelőtt be kell csukni az ablakokat - mondta. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság megelőzési osztá­lyának vezetője, Terjéki László alezredes elmondta, az embe­reket információkhoz kell jut­tatni a lakókörnyezetükben működő veszélyes üzemekkel kapcsolatban. Megyénkben jelenleg három olyan cég működik, amelyek te­vékenységüknél fogva, illetve a felhasznált anyagok miatt ve­szélyesebbnek minősülnek. Ezek a cégek, - a Bige Holding Kft. által üzemeltetett Tisza- menti Vegyiművek Rt., a Hol­land Colours Hungária Kft., va­lamint Mól Rt. Szajoli Bázistele­pe - viszont olyan szigorú biz­tonsági előírások betartásával működnek, hogy a baleset be­következésének lehetősége cse­kély. A katasztrófavédelmi szakember szerint tehát nem élünk veszélyben. Szolnok gyors segítséget kaphat amennyiben bekövetkezne valamilyen ipari katasztrófa, a követ­kezmények elhárításának gyorsasága szempontjából Szolnok vi­szonylag kedvező helyzetben lenne. Itt működik Ugyanis a ka­tasztrófavédelmi igazgatóság Veszélyhelyzet Felderítő Csoportja, valamint itt állnak készenlétben a regionális műszaki mentőbá­zis különleges felszerelései is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom