Új Néplap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-08 / 287. szám

3 2005. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR álláskeresők Kevés a képzettségüknek megfelelő munkahely Álláskereséskor komoly gondban lehetnek a peda­gógus végzettségű mun­kavállalók. Túl sokan vannak túl kevés helyre, ráadásul a többségük tu­dása a versenyszféra szá­mára értéktelen. Molnár G. Attila Klaudia egy megyebeli kistele­pülésen lakik, tanítói végzett­séggel keresett magának mun­kát. Ám nemcsak helyben, ha­nem távolabbi településen sem tudott a szakmájában elhelyez­kedni. Végül egy nagy áruház­lánc egyik üzletében kapott a végzettségével köszönő vi­szonyban sem lévő munkát. Tamás testnevelést oktathat­na bármely általános iskolában. Mégsem teszi, mert egyeüen ok­tatási intézményben sem kapott állást. így egy ideig diplomás­ként szórólapot terjesztett, sőt még lépcsőházat is takarított. Mostanra azonban sikerült jobb helyet találnia, jelenleg irodai munkát végez. De mint mondja, azért sokkal jobban érezné ma­gát a gyerekek között. A tanári állások sorsa persze ennél jóval ellentmondásosabb, főként a ki­sebb községekben. Tiszasülyön például a nyugdíjba vonult taní­tót szerették volna pótolni. Ám mint Baksay Endre polgármes­ter elmondta, helyben hiába ke­restek megfelelő végzettségű pedagógust. Végül egy Beseny- szögről átjáró kollégával sike­rült megoldaniuk a munkaerő­problémájukat. A tanári képesí­téssel rendelkező diplomások nagy gondja, hogy túlképez be­lőlük a felsőoktatás. Deák Mik­lósáé, a szolnoki munkaügyi központ kirendeltségvezetője el­mondta, a pedagógusok eseté­ben túltelített a munkaerőpiac. Egyre kevesebb a gyerek, az is­kola, így természetesen mind csekélyebb számú tanárra van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az informatikus és nyelvtanári végzettségű pe­dagógusoknak nem okoz gon­dot a más területen történő elhe­lyezkedés, az ő tudásuk ugyanis a versenyszféra számára is érté­kes. Ugyanakkor például az ál­A MEGYEI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZOTT PEDAGÓGUSOK SZÁMA 2004/2005-ös tanév Középiskolai tanár 1195 fő Általános iskolai tanár 1812 fő Tanító 1644 fő Óvodapedagógus 1234 fő FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL talános iskolai tanítók kevés eséllyel indulnak a munkaerő- piacon. így sokan közülük kény­telenek szinte mindenféle mun­kát elvállalni. Egyébként a dip­lomások egy részéről elmond­ható, hogy más területen talál állást, mint amilyen képesítés­sel rendelkezik. Mivel sokuk­nak nem sikerül a lakóhelyükön munkát kapniuk, az ország más részeibe vándorolnak. A legfőbb célpontjuk Budapest. Manapság különben legin­kább a jó szakmunkásokat ke­resik a munkaerőpiacon. Or­vosból is hiány van, mivel egyre többen keresnek külföldön munkát. Huszonnégy pedagógus jut egy helyre A megyei munkaügyi központ adatai alapján október végén százkilencven pedagógus végzettségű álláskeresőt tartottak nyil­ván a megyében. Többségük általános iskolai tanító volt, de fel­ső tagozatos és középiskolai tanár is szerepelt a regisztrációban. Az ő kilátásaik azonban nem nevezhetők jónak. Október utolsó napján ugyanis mindössze nyolc pedagógus-álláshely szerepelt a nyilvántartásban. Vagyis csaknem huszonnégyen jutottak egyetlen betöltetlen pozícióra. A brüsszeli számtan és a magyar valóság LACZI ZOLTÁN másfél-kétmilliárd euróval kaphat kevesebb uniós támogatást hazánk, ha a soros brit elnökség keresztül tudja vinni a követ­kező költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát a bonyolult brüsszeli döntési mechanizmuson. Hatalmas összegről van szó, ennyi pénzből például meg lehetne építeni az M4-es au­tópályát a fővárostól a román határig. Ezért aztán foggal-kö­römmel ragaszkodnak országlóink az eredeti luxemburgi tervhez, amelyben 23 milliárd eurós támogatást jelöltek meg 2007 és 2013 között Magyarország felzárkóztatására. pedig az igazi kérdés nem az, hogy 23 vagy 21 milliárd eurós lesz a hétéves keret, hanem az, hogy ebből mennyit sikerül majd felhasználnunk. Mert a Brüsszelből érkező egy euróhoz oda kell tennünk a magunk száz forintját is. És itt kezdődnek a gondok, hiszen a kormányzati hozzájárulás jóval meghalad­ja az ezermilliárd forintot, aminek az előteremtése, az állam- háztartás állapotát ismerve, nagyon húzósnak ígérkezik. az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába ad az unió mondjuk négy forintot, ha nem tudjuk hozzátenni a magunk egy forintját. Sok remek ötlet és kezdeményezés bukik meg önerő híján. Ám nem minden a pénz, hiszen nem ritkán he­lyi hatalmasságok, túlbuzgó hivatalnokok, az emberi buta­ság, az irigység és a dilettantizmus gördítenek leküzdhetetlen akadályokat bizonyos uniós lehetőségek kihasználása elé. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu Mikulás helyett betörő Kellemes meglepetést akartak okozni a tanárok a kisújszállá­si Arany János Általános Isko­lába kedden reggel beérkező diákoknak, ám a tantestületet érte kellemetlen meglepetés. Az egyik tanteremből eltűnt huszonhat darab Mikulás-figu- I ra meg néhány zacskó cukor. Ezeket az előző napi fogadóórát követően tették ki a padokra a pedagógusok. Először valami­lyen viccelődésre gondoltak, ám később a rendőrséget kel­lett értesíteniük. Mint kiderült ugyanis, valaki fura módját vá­lasztotta az ünnepi édességek beszerzésének. ■ MG OLVASÓINK ÍRJAK Vajon mennyi baleset történik a megoldásig? Szomorú, ugyanakkor dühös vagyok! Vajon hány balesetnek kell még történni, hogy meghallgassák kérésünket? A szolnoki Kertvárosban laktam a férjemmel, akit sajnos elgázolt egy autó. A napokban újra felszakadt a régi seb, most egy kisgyermeket ütött el egy gépkocsi. Mi, akik itt lakunk, kéréssel fordultunk az önkormányzathoz, hogy szereljenek fel egy lámpát, vagy tele­pítsenek ide egy fekvőrendőrt, az talán lassításra kényszeríti az autósokat. Az illetékesek szerint azonban nincs erre pénz. Meg­oldásként egy sebességkorlátozó táblát helyeztek ki, ami nem igazán orvosolja a problémát. Egy tábla ugyanis, ha egyáltalán látja a gyorshajtó, nem kényszeríti arra, hogy csökkentse a se­bességet. Sajnos! Vajon mikor döbbennek rá, hogy igenis meg­oldást kell találni? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) MI A VÉLEMÉNYE AZ ÚJ NÉPLAPRÓL? Kiilcsínben állja a versenyt SZIRÁKI AND­r^s a j£sz_ ?-* ji Nagvkun-Szol- \ \ jP nők Megyei Ke­gA .. H| reskedelmi < s il r §111 Iparkamara el­Mi m Hl nöke már meg­mondani sem tudja, mióta for­gatja rendszeresen az Új Népla­pot. Talán azóta, mióta megjele­nik az újság. Abban azonban biztos, hogy mindennap első dolga kézbe venni a lapot. Reg­gelente sokszor csak arra jut ideje, hogy átfussa a cikkeket, ám este szinte az első betűtől az utolsóig végigolvassa a lapot. Az újság megjelenését tetsze­tősnek tartja. Külcsínben - ál­lítja — bármely más napilappal felveszi a versenyt. Az írások tartalmát is megfelelően tárgyi­lagosnak véli, bár az országos témák visszaköszönését sok­nak tartja. Gazdasági szakemberként mindenekelőtt több, a megye gazdaságával foglalkozó írást látna szívesen a hasábokon. A gazdaság ugyanis mindennek az alapja, ettől függ, mennyi jut más egyébre, például a kultúrá­ra, az oktatásra, a sportra. Fon­tosnak tartja ugyanakkor, hogy ne csak a gondokat, a problé­mák gócpontjait mutassa be a lap, hanem a sikerekről is be­számoljon. Bemutasson olyan vállalkozásokat, cégvezetőket, amelyek, illetve akik jó példát jelenthetnek a megyében má­sok számára. ■ TJ A leminősítés még nem a véget jelenti Dr. Veres János pénzügy- miniszter tegnap Szolno­kon a Hozam Klubban vállalkozókkal és más ér­deklődőkkel találkozott. Bistey András A pénzügyminiszter azzal kezdte a beszédét, hogy Ma­gyarországon nincs ok pesszi­mizmusra. Gazdaságunk ered­ményesen zárkózik föl az Euró­pai Unió átlagához. Az 1997— 2004 közötti időszakot elemez­ve számokkal bizonyította, hogy hazánk fejlődése mintegy 2 százalékkal gyorsabb volt az EU fejlődésének átlagánál. Ha a 4-4,5 százalékos ütem megma­rad, van esélyünk rá, hogy 15 éven belül elérjük az EU fejlett­ségének átlagát. Ennek azonban feltételei van­nak, elsősorban az infrastruk­túra és a szakképzés fejleszté­se, valamint a munkához kötő­dő terhek csökkentése. Ez utób­bi fontos eleme, hogy 2008. ja­nuár elsejétől megszűnik az iparűzési adó, bár valamilyen - alacsonyabb összegű — bevétel­re szükség lesz helyette. Dr. Veres János szerint komolyan kell venni a Fitch leminősítését A Fitch hitelminősítő intézet­nek az ország hosszú lejáratú államadósságát leminősítő lé­péséről szólva a pénzügymi­niszter azt mondta, hogy fontos jelzés, amit komolyan kell ven­ni, de nem a vég a magyar gaz­daság számára. Ezt a költségvetésben mint­egy 400 milliárdos kiadáscsök­kentéssel lehetett volna elkerül­ni, ami viszont társadalmi okok miatt nem vállalható. Ettől füg­getlenül is szükség lesz érdemi változtatásokra, ami azonban nem jelenthet egyoldalúan ki- ! adáscsökkentést, annak együtt | kell járnia a bevételek növelésé- ! vei. Ennek lényegét úgy fogal- | mazta meg, hogy ami az állá­si mot megilleti, ahhoz az állam jusson is hozzá. egyre i\eves»euu pcudgugu^rd van ^ui\&eg. icincin ncpcMicääei a vcräcny^icrciudn bem bUKdii iciiciincm muímcti. ^reiveieiuim mubarduu.; Takarítónak álló tanárok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom