Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-08 / 261. szám

6 HAZAI TÜKÖR HIRSAV Elítélő nyilatkozat a térítési díjak ügyében KÖZŐS NYILATKOZATBAN ítéli el a Magyar Rektori Konfe­rencia, a Főiskolai Főigaz­gatói Konferencia és a Hall­gatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az összes olyan intézményi gyakorlatot, amelynek so­rán a hatályos jogszabályo­kat megsértve, a hallgató­kat külön szolgáltatási díjak megfizetésére kötele­zik. Ezek a beszedett pén­zek nem tartoznak a tanul­mányaikhoz közvetlenül kapcsolódó kötelességeik teljesítéséhez - áll a szerve­zetek által tegnap kibocsá­tott állásfoglalásban. Vállaljon felelősséget az állam az oltásokért LENKOVics Barnabás, az ál­lampolgári jogok ország- gyűlési biztosa az egészség- ügyi miniszterhez és az Or­szággyűlés egészségügyi bizottságához fordul, véle­ményezést kérve. Az állam ugyanis a jövőben nem vál­lal kártérítési kötelezettsé­get a védőoltások okozta ká­rosodásért. Az ombudsman úgy véli, ennek a lépésnek nincs igazán nyomós, alkot­mányos indoka. Balogh Elemért jelöli a Fidesz az Ab tagjának Balogh elemért, a Szegedi Tudományegyetem jogi ka­rának professzorát javasolta alkotmány- bírónak a Fidesz az Ország- gyűlés alkot­mánybírá­kat jelölő bizottsága ülésén. A testület jövő hétfőn várhatóan dön­tést hoz majd, hogy a parla­ment még aznap megvá­laszthassa a két hiányzó al­kotmánybírót; A szocialista párt jelöltje a taláros testü­letbe továbbra is a korábban javasolt Holló András. Összehajoltak a vezetők parlament A Fidesz elnöke három év után szólalt fel Gyurcsány Ferenc felszólalása után ismét újszerű dolgot tett: felállt, átsétált a Fidesz soraiba, és beszédbe elegyedett Orbán Viktor volt kormányfővel Orbán Viktornak öt hó­nappal a választások előtt fontos lett a parlament. Gyurcsány javaslata: támogassák a kormányt. Dreissiger-Éber-Tibay-Újvári Tegnap három és fél év után elő­ször szólalt meg a parlamentben Orbán Viktor. „Azért kértem szót, hogy beszámoljak a Nem­zeti Konzultáció lezárásáról” - így hangzott első mondata. Be­szédében - amely A változásról címet viselte - hangsúlyozta: ez egy olyan program volt, amely­ben nem meggyőzni akarták az embereket. „Öt perc kevés a ta­nulságokra, azt azonban el­mondhatom, hogy az emberek a rendszerváltás után 16 évvel örülnek a függetlenségnek, és a szabadságnak” - mondta. A volt miniszterelnök azt javasolta, hogy hozzanak létre egy nemze­ti garanciatörvényt, amelynek bizonyos elemeit csak kétharma­dos többséggel lehessen módosí­tani. „Ilyen legyen a 13. havi nyugdíj, a gyermekek utáni adó- kedvezmény, a panelfelújítás. Ilyen legyen, hogy a gáz-, a vil­lany- és a gyógyszerárak csak az infláció mértékével nőjenek, és hogy az áfát időben visszakap­ják a vállalkozók” - tette hozzá. A változásokról és a változta­tás képességéről szólt válaszá­ban Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök. A kormányfő megkö­szönte ellenzékének, hogy támo­gatta a kabinetet olyan fontos kérdésekben, mint a családtá­mogatások vagy a Fészekrakó program. Kijelentette: a parla­mentben és azon kívül Is konst­ruktív vitára van szükség. Gyurcsány Ferenc Orbán Vik­tor nemzeti garanciatörvények­kel kapcsolatos felvetésére vála­Orbánnak mindenképpen beszélnie kellett a volt kormányfő közvetlenül bukása után kezdte meg azt a politikát, amely a parlament jelentőségét retorikájában igye­kezett csökkenteni. Politikai el­lenfelei, különösen Gyurcsány Ferenc azonban régóta gúnnyal beszél arról, hogy Orbán nem jár be a munkahelyére, illetve nem beszél ott. orbán erre az utóbbi időben olyan válaszokat adott, amelyek szerint majd akkor beszél, ha az ország szempontjából fontos kérdésekről esik szó. Saját sza­vazótábora előtt az elemzők szerint azért kényelmetlen ez a mostani megszólalás, mert a kormánypártok nyomására volt kénytelen beszélni, ezzel elis­merve a parlament jelentőségét, kz országgyűlés honlapjának nyilvántartása szerint Orbán Viktor utoljára a ciklus kezde­tén, 2002. május 15-én szólalt fel a parlamentben. Akkor nagyjából húszperces beszédet mondott, amelyben a leköszönő kormány négyéves tevékenysé­gét értékelte. szólva úgy fogalmazott: azt is rögzíteni kellene, hogy ne nevez­zék a politikusok egymást haza­árulónak, hogy ne lehessen kor­mányzati szándéktól függően „visszavenni” a törvényesen el­adott dolgokat. A miniszterelnök szerint - utalva a Fidesz kormá­nya idején elmaradt nyugdíj- emelésre - e körbe kell tartoz­zon, hogy a nyugdíjakat kormá­nyoktól függetlenül időben ki kelljen Fizetni. A kormányfő ki­jelentette: olyan politikát kell folytatni, amely rendelkezik a változtatás képességével: hang­súlyozta, a jelenlegi kormány er­re egyértelműen képes. Gyurcsány Ferenc mondandó­ja végeztével odaült a Fidesz pad­soraiba, és Orbán Viktorral kez­dett négyszemközti beszélgetést. Úgy tudjuk, a miniszterelnök fel­ajánlotta a Fidesz elnökének, hogy tárgyaljanak a garanciatör­vényről. Orbán Viktor azt kötötte ki, hogy vegyék figyelembe a konzultáció eredményeit, s az ál­tala javasoltak mindenképpen szerepeljenek a tervezetben. Szélkakasharcot indítanak Mszp Fizetett hirdetésekben támadják Orbánt Ma ismét tüntető gazdák vonulnak a Kossuth térre A Hajdú-Bét Rt. csődjének kár­vallottjai a budapesti Kossuth té­ren tüntetnek ma délelőtt. A ta­vaszi tüntetéseket lezáró gazda­alku 33. pontja szerint az agrár- kormányzat ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújtanak a ter­melőknek banki hiteleik átüte­mezésében. „A behajtás mégis megkezdődött" - mondta la­punknak Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazda­szövetkezetek Országos Szövet­sége (Magosz) munkatársa. Hogy várható-e újabb gazda­tüntetés, az lapunk értesülése szerint leginkább november 17-én dőlhet el. Akkor „leltároz” majd Gráf József földművelés­ügyi miniszter és Jakab István Magosz-elnök. Azt vizsgálják, mi teljesült a gazdatüntetést le­záró megállapodás pontjaiból. A Magosz ma a vidékfejleszté­si források csökkentésének szán­dékáról is szól majd. Ez „a tava­lyinál még durvább” mértékű - állítja Ángyán József, a Magosz tanácsadója. ■ I. A. Tóth András: több anyagból írtam jelentést „Nem csak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelentése alapján készítettem tájékoztatót a mi­niszterelnök számára a Szatmá­ri-ügyről” - közölte tegnap a táv­irati irodával a polgári nemzet- biztonsági szolgálatok irányítá­sában közreműködő politikai ál­lamtitkár. Korábban a sajtóban az jelent meg: Tóth András átír­ta az NBH jelentését, és ezt jut­tatta el Gyurcsány Ferenc kor­mányfőnek. A hírekben az is szerepelt, hogy az NBH főigazga­tója elhatárolódott az államtitkár által a kormányfőnek írt tájékoz­tató tartalmától. Tóth azt nyilat­kozta: mielőtt elkészítette volna Gyurcsány Ferencnek szánt tájé­koztatóját, megkapta az NBH je­lentését az ügyről; mint mondta, ez az irat és más anyagok is nyersanyagul szolgáltak tájékoz­tatójához. Közölte, tájékoztatójá­ban kitért arra is, hogy „az ügy­ben a valóságnak meg nem fele­lő feltételezések alapján kor­mányellenes politikai manipulá­ció kezdődött.” Szélkakas. Ez az újabb, bom­basztikusnak vélt, a későbbiek­ben valószínűleg majd gyorsan elhasználódó szó jelent meg a két nagy párt kampányharcá­ban. A Fidesz gyorsan közhellyé koptatott luxusbaloldalára vá­laszként a szocialisták a szélka­kas szóval jellemzik Orbán Vik­tor politikáját. Az előző ciklus miniszterelnöke még a hét végi majd minden jelentős hétfői országos politikai napilap­ban, továbbá bulvár- és sportújság­ban megje­lent az MSZP fizetett hirde­tése. A hirde­tés költsége egy lapban mi­nimum másfél millió forint körül van. A szélkakas szót egy lexikonból vett idézettel magyarázzák. Ezek szerint a szövetségi gyűlésen megjósolta, hogy személyét támadások érik. „Az MSZP többhetes kam­pányt indít a szélkakas-politika ellen” - jelentette be a párt két al- elnöke, Újhelyi István és Juhász Ferenc. A szélkakas motívuma Gyurcsány Ferenc szeptember 4- i, fővárosi kampánynyitó beszé­dében már megjelent. A Fiatal Baloldal politikusai ennél is ko­szélkakas politikai felfogá­sát, pártállását elvtelenül, érdekből cserélgető személy vagy szeleburdi ember. a magyarázó szöveg szerint Orbán Viktor mindig azt mondja, amitől a legnagyobb hasznot reméli, akkor is, ha korábban homlokegyenest mást mondott. A Fidesz vezetőjét negatív színben fel­tüntető hirdetés az MSZP új, hathetes kampányának első megnyilvánulása. rábban, 2004 őszén küldtek egy szélkakast Orbán Viktornak. Á kifejezés az ifjúsági szervezet hét végi országos tagtoborzóján újra feltűnt a transzparenseken, majd hétfőn több országos napi­lapban is megjelent fizetett hir­detésként. Internetes oldalukon pedig több témakörben - családi adózás, adóreform, munkahely stb. - olyan mondatokat csipe­gettek össze a Fidesz elnökétől, amelyekben eltérően nyilatkozik egy adott kérdésről. „Az ország és az emberek gondjainak megoldásával kelle­ne foglalkozni a szocialistáknak a Nemzeti Konzultáció tapaszta­latai alapján, nem pedig az ellen­fél lejáratásával" - mondta la­punknak Révész Máriusz. A Fi­desz szóvivője szerint a politikai közéletben példa nélküli az MSZP negatív kampánya az újsá­gokban. „A szavazók számára világossá válik, hogy az MSZP az ország megosztására törekszik” - hangoztatta Révész Máriusz. ■ Éber Sándor Negatív módszerrel Indít a hathetes kampány Eleve bukásra ítélve Gyurcsány javaslata Érdemi tárgyalása előtt megbu­kott Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök azon javaslata, amellyel a kis pártok parlamenti bejutá­sát segítette volna. A Fidesz ugyanis nem támogatja a kéthar­mados támogatást igénylő felve­tést. E szerint ha egy párt a vá­lasztáson egyéniben legalább három képviselőt be tud juttatni az Országgyűlésbe, akkor az or­szágos listán szerzett szavazatai után is kaphat mandátumot. A felvetéssel kapcsolatban Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta: „nem elegáns dolog” 160 nappal a választások előtt a szabályokat megváltoztatni. Em­lékeztetett arra, hogy 1994-ben Horn Gyula akkori miniszterel­nök az önkormányzati választá­sok előtt módosította a szabályo­kat. Medgyessy Péter pedig az európai parlamenti választás előtt tett javaslatot közös listára. Az MDF azt közölte: feltételek­kel támogatná a választási tör­vény módosítását, Kuncze Gábor SZDSZ-elnök pedig nem a konk­rét tervet, hanem a kormányfő többpártrendszer melletti kiállá­sát tartja fontosnak. 2005. NOVEMBER 8., KEDD Pokorni: „nem elegáns dolog” A javaslat mögött nyilván poli­tikai célok állnak: a fideszes el­utasítást előre borítékolni lehe­tett. Mivel Dávid Ibolya nem zár­ta ki korábban kategorikusan az MSZP-vel való együttműködés lehetőségét, ezért a Fideszben úgy tekintenek a kis pártra, mint lehetséges MSZP-szövetségesre. A felvetés 2002-ben nem vál­toztatott volna az erőviszo­nyokon. A parlamenti küszöb alatt maradó MIÉP-nek, a Cent­rumnak és a Munkáspártnak ak­kor egy egyéni mandátumot sem sikerült szereznie. ■ Szakács Á. Elvileg jól is járhatna az MDF és az SZDSZ A JAVASUT LÉNYEGE, hogy amennyiben egy politikai erő országos listán például csak 4 százalékot ér el, de be tud jut­tatni három személyt egyéni­ben, hiába maradt az ötszázalé­kos parlamenti bekerülési kü­szöb alatt, listás voksai arányá­ban is kap mandátumot Ezzel jelenleg az MDF-nek és az SZDSZ-nek kedvezne Gyurcsány. A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK szerint a demokrata fórumnak most kevés esélye van arra, hogy elérje az öt százalékot, de a jelenlegi képviselőcsoportban van legalább három olyan sze­mély - így Dávid Ibolya, Heré­nyi Károly, Csapody Miklós -, aki egyéni mandátumot szerez­het. Az SZDSZ egyéniben aligha tud mandátumhoz jutni, így a párton úgy tudna segíteni az MSZP, hogy a második for­dulóban saját képviselőjét visz- szalépteti a liberálisok javára, így itt sem vesznének el a listá­ra leadott szavazatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom