Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-04 / 258. szám

2005. NOVEMBER 4., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR 3 A külföldi szolgálatokban a szolnoki alakulatok katonái Is részt vesznek. A kommunikáció nyelve Immár mindenütt az angol. Magasan képzett katonák nyelvtudás A legtöbb beosztásban követelmény az angol Törvény írja elő, hogy a katonáknak beosztásuktól függően milyen szintű nyelvtudással kell rendel­kezniük. Mivel a legtöbb munkakör ellátása angol nyelvvizsgához kötött, ezért a katonák körében az idegennyelv-tudás ará­nya magasabb az átlagnál. Horváth Győző A Magyar Honvédségnek maga­san képzett katonákra van szüksége. Dr. Verőn Zsolt had­nagy a Szegedi Tudományegye­temen szerzett jogi diplomát. Most a MH 86. Szolnok Heli­kopter Ezred jogász tisztjeként vesz részt azon a nyelvtanfolya­mon, ami a NATO-szabványnak megfelelő katonai szakmai nyelvvizsgára készíti fel. — A honvédség ösztöndíjasa voltam egy évig az egyetemen. Mivel támogatták tanulmányai­mat, ezért természetes, hogy a katonaságnál helyezkedtem el. Azt külön szerencsének tartom, hogy épp itt Szolnokon az ez­rednél volt szükség rám - mondta a fiatal tiszt. 2002-ben kezdte a munkáját. Mint mond­ta, nagyon örült annak, hogy itt az irányító tisztek magasan képzettek, felsőfokú nyelvvizs­gával rendelkeznek, van aki nem is eggyel. Ő 3 évig várt ar­ra, hogy részt vehessen az an­gol nyelvtanfolyamon. — Az egyetemen olaszból tettem nyelvvizsgát, a honvédségnél viszont a tisztek számára a NA­TO közös nyelve az angol a köte­lező — mondta. — A jogászok­nak különösen fontos az angol nyelvismeret, ugyanis enélkül nem lehet összehangolni a ha­zai katonai jogszabályokat a nemzetközi joggal, hadijoggal. - tette hozzá. Dr. Verőn Zsolt abból sem csinált titkot, hogy távlati tervei is a nemzetközi jo­gi pályához kötődnek. Bízik ab­ban, hogy ezzel kapcsolatos ál­mait a honvédségnél válthatja valóra. Amióta hazánk a NATO tagál­lamává vált, csaknem minden katonai beosztás betöltésének feltétele az angol nyelv ismere­te. A jogász tisztnek és annak a szerződéses „közkatonának” is, aki külföldi szolgálatra vállal­kozik, egyaránt szüksége van erre a tudásra. A katonák jelen­leg négy földrészen vesznek részt valamilyen külföldi ENSZ­vagy NATO-küldetésben. Mivel a külföldi szolgálatok ellátásá­nál az angol a közös nyelv, ezért a nyelvismeret része a pályáza­ti feltételeknek. A katonák angol nyelvisme­retének bővülése a '90-es évek közepétől robbanásszerűen nőtt - tudtuk meg az ezred kiképzési főnökétől, Mádi Lajos őrnagytól. Azzal, hogy esélyessé vált Magyarország a NATO tagság­ra, hirtelen felértékelődött a nyelvtudás. Mádi Lajos elmond­ta, az ezrednél, mint repülőala­kulatnál egyébként is az angol a nemzetközi nyelv. Aki főiskolán vagy egyete­men szerez katonatiszti diplo­mát, eleve katonai szakanyag­gal bővített középfokú, illetve felsőfokú nyelvvizsga birtoká­ban állhat munkába. A tiszthelyettesek számára ugyan nem előírás a szakmai képesítés megszerzésével „já­ró” nyelvvizsga, de csapatuknál kerülhetnek olyan munkakör­be, ahol ez nélkülözhetetlen. Az esélyüket megnövelő nyelvtanfolyamokon, elsősor­ban a tiszthelyettesek vesznek részt, valamint azok a tisztek, akik korábban más idegen nyelvből tettek vizsgát. Közbeszerzésen vették a nyelvtanfolyamokat a honvédség 2005-től a NATO-szabványnak megfelelő nyelvi ké­pességet fejlesztő államilag elismert nyelvtanfolyamokat indít A képzést, amit a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Nyelvi Központja bonyolít le, közbeszerzési eljárás előzte meg. Jól motiváltak a katonák KELLÉRNÉ DR. PASZTELYÁK ADRIENN egyetemi adjunktus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyelvi intézetének tanára már 31 éve tanít katonákat. Kezdetben természetesen nem angolra, hanem az akkoriban „hivata­los” oroszra. Tapasztalatai szerint a tanfo- lyamo-kon jól motiváltak a hallgatók. Mint mondta, jól tudják, mennyire fontos számukra a nyelvtudás, ezért nem okoz gondot velük az együttműködés. Nyelvet tanulni katonadolog HORVÁTH GYŐZŐ sok minden változott az utóbbi bő másfél évtizedben Magyaror­szágon a különböző intézmények működésében. Ami a hon­védséget illeti, most merőben más a világ a laktanyák szöges­drótos kerítésein belül, mint annak idején volt. És persze ma már nem is titok, milyen ez a világ. A kaszárnyák elől eltűntek a fényképezést, a megállást megtil­tó táblák. Nincs olyan alakulat, ahol meg kellene magyaráz­ni, miért fontos számukra is a nyitottság, a nyilvánosság. A sorkatonáktól megszabadított honvédség munkahellyé vált, méghozzá olyanná, ahová nem könnyű dolog bekerülni. Még a legalacsonyabb szerződéses beosztásokba sem. az utóbbi évek toborzási adatai azt igazolják, hogy nagyon so­kan látják boldogulásuk lehetőségét a seregben. A jelentke­zők száma lényegesen meghaladja az alakulatok szükséglete­it. Tömeges felvétel már nincs is. Ha pedig keresnek valakit egy-egy megüresedett posztra, elsősorban azok jöhetnek szá­mításba, akik a legtöbb tudással vannak felvértezve. Előny, de leginkább már feltétel az idegen nyelv ismerete. A NATO-tag- államok közös nyelvét, az angolt ismerni kell. Idehaza, és a külföldi szolgálatokban is. csupán a nyelvtudás igénye is olyan minőségi átalakulásra ösztönözte a honvédséget, amit számos más cég megirigyel­het. És persze azt is, hogy a dolgozókat közbeszerzési eljárás­sal „vett” tanfolyamokon díjmentesen, munkaidejükben ké- peztethetik. van véleménye? írja megi velemeny@ujneplap.hu Nem lopták el a lapokat Lapunk korábban beszámolt arról, hogy a szolnoki Szent István-szobor talapzatáról több nagy értékű gránit-táblát lop­tak el. Ez ekkor hatalmas felhá­borodást keltett. Leginkább a szobrászművész tartotta gyalá­zatosnak, hogy megtörtént az eset. Akkor a polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési és be­ruházási főosztályán megtud­tuk: a hivatal ismeri az ügyet, foglalkozik is vele, és megtet­ték a szükséges lépéseket. Elő­ször is a mű készítőjével vették fel a kapcsolatot, aki a fotók alapján értékelte a látottakat, majd ellátogatott a megyeszék­helyre. Az alkotást megtekin­tette, és megállapította, nem vitték el egy darabját sem, így lezártnak tekintik az ügyet. OLVASÓINK ÍRJÁK Ha figyelünk egymásra, kinyílik a világ(háló) „Ritkára szőtt a világháló” - olvasom a minap a lapban. Az Eu­rópai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül nálunk van a családokban a legkevesebb számítógép, így internetelérhető­ség is. Az okok is ott állnak feketén, fehéren: a legsúlyosabb akadály a hozzáférés magas ára. Ez valóban így van. Azt hi­szem, sokan vagyunk, akiknek tervei között sem szerepelhet a számítógép-vásárlás és az internet bevezetése. Olykor megsaj­nálom a gyerekeimet, akik persze igényelnék ezt, hisz az isko­lában naponta „találkoznak” a világhálóval. Aztán csodálom őket, hogy megértik, nekünk itthon „csak” a közös játék, az ol­vasás, jó időben kirándulás jut. így játszva tanulják meg, hogy monitor nélkül is kinyüik a világ(háló). S. ANNAMÁRIA (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) Mesél a téli erdő címmel gyerekeknek szóló programsorozatát készíti elő a szolnoki Nefag Rt. Erdei Művelődési háza. Képünkön a reggeli dér érlelte csipkebogyót szedik, teát és lekvárt készítenek belőle. Ismerősök, magánügyek Fehér Lászlót nyugtatja a rendszeres sportolás FEHÉR LÁSZLÓ tűzoltó alezre­des, a megyei katasztrófavé­delmi igazgató­ság igazgató- helyettese min­dennap tesz valamit erőnléte megőrzése érdekében. Tenisze­zik, focizik, úszik és fut. A sport segíti abban, hogy „ki­szellőzzön” a feje a napi gon­dok után. Rendszeres résztve­vője a maratoni futóversenyek­nek. Most Siófokra készül. Ugyanis a Balatonnál rendez­nek maratonit, ahol két nap alatt három szakaszban kell lefutni a távot HGY Karkusz Erzsébetnek kihívás a szervezés TAKÁCSNÉ KAR­KUSZ ERZSÉ­BET, azAbád- szalóki Gyer­mekjóléti Szol­gálat vezetője igazi kihívás­nak tekinti a különböző tevé­kenységek, elképzelések össze­fogását. Nagy lelkesedéssel vég zett szervező munkájának kö­szönhetően többek között szü­lői klub működik a városban, de igazán komoly érdemei van­nak a Vörösmarty út sarkán ta­lálható adományhely létrejötté­ben is. A szolgálatvezető emel­lett jelenleg egy mentálhigiénés tanfolyamra jár. FI Kéri József mindig a számok világában él KÉRI JÓZSEF­NEK, a szolno­ki gazdasági és városfejlesz­tésifőosztály vezetőjének a munkája a hobbija. Ha teheti, szabadide­jében is a számok világában él. Tréfálkozásában viszont csak az országhatár állítja meg. Egyhuzamban levezet 700 kilométert. Csak úgy, ki- kapcsolódásként. Ha éppen nem számol, nem autót vezet, akkor olvas, esetleg kiránduL Legszívesebben mindezt egy­szerre tenné. A Mátra a ked­venc terepe. FB Simái János volt kapitány őrzi a hagyományokat SIMÁI JÁNOS, a Kunhegyesen élő volt kunka­pitány életében jól megfér a napi munka és a hagyo­mányőrzés. Ma délután a re­formátus iskola diákjai faggat­ják a művelődési házban ar­ról, mi mindent tett egy év alatt a kun hagyományok ápo­lása érdekében. Ami a min­dennapokat illeti, szorgosak, mert munkahelyén, a Kunság Népe Mezőgazdasági Rt. táb­láin gőzerővel folyik a kukori­cabetakarítás, amellyel a hó­nap derekára végeznek. DSZM SZERZŐDÉSES KATONÁK jelentkezők száma 798 felvételét megkezdte 370 beosztást kaptak 185 egészségügyi vagy más ok miatt lemorzsolódtak 185 (FORRÁS: SZOLNOKI TOBORZÓ IRODA 2004]

Next

/
Oldalképek
Tartalom