Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-22 / 273. szám
2005. NOVEMBER 22., KEDD VILÁGTÜKÖR 7 Abu az-Zarkávi mégis életben van? Több hírügynökség jelentése szerint hétfőre virradó éjjel életét vesztette Abu Muszab az-Zarkávi, az al-Kaidá iraki vezetője. A terrorista a jelentések szerint az amerikai erők egy moszuli ház ellen végrehajtott rajtaütése során halt meg. A Fehér Ház valószínűtlennek tartja ezeket az értesüléseket. Ennek a nézetnek adott hangot hétfőre virradó éjjel a Fehér Ház szóvivője, Trent Duffy, aki George Bush elnök kíséretében jelenleg Pekingben tartózkodik. A Fehér Ház egyik washingtoni tisztségviselője ugyanakkor a BBC kérdésére kijelentette, az amerikai hatóságok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiderítsék, vajon a jordániai származású, hírhedt terrorista az áldozatok között van-e. Zarkávi jelenleg az Egyesült Államok által leginkább körözött személy Irakban. Fejére 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. ■ F. K. Megállíthatatlanul pusztít az AIDS Idén ötmillióan fertőződtek meg HIV-vírussal, így világszerte már 40,3 millióan élnek együtt az AIDS kórokozójával - derül ki a UNAids most kiadott éves jelentéséből. A járvány még mindig Fekete-Afrikában pusztít a legnagyobb mértékben: az ösz- szes ismert fertőzött majdnem kétharmada - 25,8 millióan - itt él, s 2005-ben 2,4 millió afrikai halálát okozta az AIDS. Az elmúlt egy évben összesen 3,1 millió áldozatot követelt a betegség. Közülük minden hatodik gyermek volt. Pozitív fejlemény, hogy a kór elleni kezelés ma már nem csak az észak-amerikai és nyugat-európai betegek privilégiuma. Az adatok szerint még olyan országokban is, mint Argentína, Brazília, Chile és Kuba eléri a 80 százalékot a kezelt fertőzöttek aránya. Afrika helyzete ebből a szempontból is elkeserítő: csak minden tizedik fertőzött jut gyógyszerhez. ■ Gy. M. Politikai földrengés Izraelben sáron A parlament feloszlatását kérte a távozó kormányfő Ariel Sáron bejelentette lemondását, és új szervezet élén indul az előrehozott választásokon. Csák Elemér Izraelben kormányválság alakult ki, miután a baloldali Munkapárt visszahívta minisztereit, és szétesett a gázai kivonulás megvalósítására létrehozott nagy- koalíció. Sáron (77) tegnap formálisan is felkérte az államfőt, hogy osszlassa fel a knesszetet. A találkozó után Móse Kacav bejelentette: haladéktalanul megkezdi az egyeztetéseket a jövő novemberben esedékes parlamenti választások előrehozásáról. Megfigyelők szerint a legvalószínűbb dátum 2006. március 8. lehet. A parlament várhatóan szerdán dönt a kérdésben. Ariel Sáron tegnap kilépett a Likud pártból is, s bejelentette egy új szövetség létrehozását. Az izraeli rádió szerint e párt a Nemzeti Felelősség nevet viseli, s tagjai között lesznek többek között azok a miniszterek is, akik a kormányfővel együtt hagyták el a Likudot. Martin Indyk volt amerikai nagykövet a CNN-nek úgy nyilatkozott: a lépés példátlan Izrael történetében, és politikai földrengést okozhat. A diplomata szerint a big bang olyan centralista szövetség kialakításához vezethet, amely lehetőséget ad Saronnak újabb megállapodások megkötésére Izrael és a palesztinok között. A legnagyobb izraeli pártok megpróbálták átírni Sáron forgatókönyvét, és saját menetrendet kialakítani. Ha sikerrel járnak, a kormányfő lemondását nem követik előrehozott választások. Ehhez elég megszerezni 61 képviselő támogatását. Az sem kizárt, hogy a Likudban megpróbálják májusra elodázni a voksolást, addig megtalálnák a párt új elnökét, s felkészülhetnének arra, hogy saját összetéteAriel Sáron volt izraeli miniszterelnök veszélyes politikai játszmába kezdett lű pártszövetséget hozzanak létre. Az új politikai mozgalom a felmérések szerint győzhet a parlamenti választásokon, s ellenzéki párttá alakíthatja át a Likusot - jegyzi meg a La Repubb- lica. A súlyos belpolitikai válságot csak rontja, hogy tegnap a Hezbollah tüzérségi támadást intézett Izrael ellen. Saront a párton belüli ellenzéke kényszerítette SÁRON TÁVOZÁSA a közreműködésével létrehozott Likudból arra vezethető vissza, hogy a párton belül olyan ellenzéke alakult ki, amely megakadályozta kulcsfontosságú döntések meghozatalát. Vonatkozik ez elsősorban a gázai kivonulás szeptember közepi időzítésére. A HA’ARETZ IZRAEU lap úg}' véli: ha Atiel Sáron miniszterelnök nem ragaszkodik tervének végrehajtásához, ma is teljes nyugalomban megmaradhatott volna a Likudban. Putyin elnök tavasszal Magyarországra jön „nincs kizárva, hogy Putyin elnök tavasszal, még a választások előtt Magyar- országra látogat” - jelentette ki tegnap Valerij Muszatov, Oroszország most távozó budapesti nagykövete. A diplomata kiemelte, hogy az elnököt Mádl Ferenc és Sólyom László is meghívta hazánkba. Újra madárinfluenza a Duna-deltában az emberre is veszélyes H5Nl-es influenzavírus-törzset mutatta ki az Európai Unió angliai referencialaboratóriuma a Duna-delta Karaorman településén elhullott négy tyúk szervezetében. A hatóságok egy hete vesztegzárat rendeltek el, és elpusztították a falu mintegy kétezer fős baromfiállományát. Zentai már túl öreg a kiadatáshoz A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ idején háborús bűncselekmény elkövetésével gyanúsított Charles Zentai családja szerint a 84 éves férfi túlságosan beteg ahhoz, hogy kiadható legyen a magyar hatóságoknak. Az idős férfit azzal gyanúsítják, hogy 1944 őszén megkínzott és megölt egy 18 éves zsidó fiút. Agyonlőttek egy családot amerikai katonák Irakban EGY öttagú iraki család életét vesztette, mikor amerikai katonák tüzet nyitottak járművükre egy ellenőrző- pontnál. A jelentés szerint a család járműve nem lassított, és a figyelmeztető lövésekre sem reagáltak, a katonák ezért gépágyúkkal nyitottak tüzet a gépkocsira. @ további hírek: www.reggel.hu Elnökök versenyfutása Kelet-Ázsiában energia Kőolajvezeték épül Szibériából a Csendes-óceán partjaihoz Két hete tart a romániai kényszervakáció Irakba, és 50-et Afganisztánba az Egyesült Államok támogatásaként; ezt Bush meg is dicsérte az ulan-batori parlamentben mondott beszédében. A terrorizmus ellen és a békéért folytatott harc támogatásaként az USA 11 millió dollárral segíti a mongol hadsereg korszerűsítését - hangzott el a találkozókon. A kínai gazdaság nyomasztó árnyékában azonban az ország vezetése szeretné, ha más célokra is több amerikai pénz kerülne Mongóliába; sajtóértesülések szerint a többi között ez a kérés is szerepelt a tárgyalásokon. Az amerikai és az orosz elnök ázsiai körútja feltehetően véletlen egybeesés, üzenete azonban egyértelmű: mindkét állam igyekszik saját pozícióit erősíteni a távol-keleti térségben. Vlagyimir Putyin hétfőn két alkalommal is négyszemközti megbeszélést folytatott Tokióban Koidzumi Dzsunicsiro kormányfővel - a nap elején és estebéd keretében is. A beszélgetésen azonban a politikusok szavai szerint kizárólag a dzsúdóról volt szó. Az aláírt egyezmények és nyilatkozatok húszat megközelítő száma azonban arra utal, hogy a találkozó fontos mérföldkő a kétoldalú kapcsolatok történetében. A tanácskozások után a két államfő terrorizmus ellenes nyilatkozatot írt alá. Ezenkívül megállapodtak arról, hogy együttműködnek az energiatermelés, a pénzügyek és a katasztrófaelhárítás területén. ■ Cs. E. A Kuril- szigetek jövője nem dőlt el Egyelőre még függőben a Kuril-szigetek ügye VANNAK MÉG A MÚLTBÓL eredő megoldatlan problémák, de ezek nem leküzdhetetlenek - mondta egybehang zóan Putyin orosz elnök és Koidzumi japán kormány- - fő is a legkényesebb témát illetően. A Kuril-szigetek közül négy immár hatvan éve vita tárgya; ez az oka annak, hogy a mai napig nem született meg a békeszerződés a két ország között. A most rendezett tárgyalások kiindulópontot jelenthetnek a szigetek státusának végleges rendezéséhez. George Bushé a történelmi dicsőség, hogy az amerikai elnökök közül elsőként kereste fel tegnap Mongóliát. A 2,7 millió lakosú országban nemrég történt a rendszerváltozás, és 2004- től koalíciós kormány irányít. Csekély népessége ellenére Mongólia 131 katonát küldött Bush az első amerikai elnök az ázsiai Egyre nagyobb fejfájást okoz a román kormánynak a pedagógusok két héttel ezelőtt elkezdett munkabeszüntetése. A tanárok ugyanis annak ellenére sem hajlandók felvenni a munkát, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kijelentette: „a kormány ajánlata végleges, ennél többről semmiképpen nem lehet szó.” A szakszervezetek szerint viszont a felajánlott 8 százalékos fizetésemelés nevetséges, és azt sem tartják méltányosnak, hogy a kiharcolt támogatásokat ne használhassa bérfejlesztésekre az oktatási tárca. Néhányan viszont felvették a munkát, miután a kormányfő már szinte kö- nyörgőre fogta a dolgot. Az ország pedagógusainak körülbelül háromnegyed része azonban továbbra is sztrájkol, a munkabeszüntetés elhúzódása pedig egyre fenyegetőbb kilátásokat vetít előre. Mihail Hardau oktatási miniszter kijelentette, a különórákat - amelyeken a sztrájk okozta kiesést kellene majd bepótolni - kifizetik majd a tanároknak. A szakszervezetek ma döntenek arról, elfogadják-e a kormány „utolsó” ajánlatát, vagy pedig tovább küzdenek. A bukaresti bíróság - amelytől a szaktárca a sztrájk törvénytelen voltának azonnali megállapítását remélte - az alkotmánybíróságtól vár választ a kérdésben, addig is elhalasztotta a döntést. A sztrájk - amely Románia rendszerváltás utáni történelmében a legnagyobbnak számít - a szakma valamennyi rétegét érinti, óvónőktől az egyetemi tanárokig. A sztrájkolókkal a közvélemény is szimpatizál, hiszen egy kezdő tanár fizetése alig éri el a 3,5 millió régi lejt (24 ezer forintot). Romániában az átlagkereset 8 millió lej (56 ezer forint) körül mozog. ■ Lukács János, Kolozsvár ■ A pedagógusok fizetése alig éri el a 3,5 millió régi lejt, azaz a 24 ezer forintot.
