Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-22 / 273. szám

2005. NOVEMBER 22., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Megyénkben is egyre több a nagymama, viszont egyre kevesebb a kisunoka. Felvételünk a besenyszögi idősek egy csoportját örökítette meg. Öregedőben van megyénk népesség Előbb vagy utóbb fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt? Megyénkben is ketyeg a demográfiai bomba. Egy­re kisebb az aktív népes­ség, s egyre több az idős ember. Mészáros Géza — Úgy gondolom, még hasznos tagja vagyok a társadalomnak — mondja a szolnoki, 68 esz­tendős Gavaldik Zoltán fotóla­bor-vezető arról, hogy nyugál­lományba vonulása után miért dolgozik tovább. - Nyolc éve vagyok nyugdíjas, de egészsé­ges vagyok, s aktívan szeret­nék élni. Nem akarok otthon ülni a négy fal között, s várni arra, ami egyébként egyszer mindenkit elér. A munkám a hobbim is, hiszen nem csupán vezetem a labort, hanem fotó­zom is. Ápolom a kapcsolatai­mat, s amíg ezt megtehetem, \ GYORSSZAVAZÁS ■ Ön szerint mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon? | Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: www.uineplag.hu addig öregnek sem érzem ma­gam - hangsúlyozza. Dr. Bede János más szem­szögből is érzékelteti, hogy a legtöbb nyugdíjas miért nem hagy fel az aktív munkával. — A feleségem 12, én hat éve ka­pom a nyugdíjszelvényt. Azon az van a „sorok között megír­va”, ha nem egészítem ki más jövedelemmel, úgy épp csak a rezsire telne. Az a szerencsés, aki nyugdíjasként olyan mun­kát talál magának, amit sze­ret, amihez ért és amit bír - te­szi hozzá. Demográfiai és gazdasági elemzők szerint az évszázad kö­zepére súlyos helyzetbe kerül­het hazánk, miután lélekszáma 1981 óta csökken. Jelenleg 10,1 millióan vagyunk, ám két év múlva újra 10 milliónál keve­sebben leszünk. Megyénk népessége 410 ezer körül mozog, ebből 213 ezer a nő és 197 ezer a férfi, A gazda­ságilag aktív népesség 150 ezerre tehető, de számuk egyre csökken. Évről évre keveseb­ben születnek, miközben a ha­lálozási arány stagnál. Öt év alatt 6 ezerrel csökkent a 14 év alattiak száma (ma 67 ezren vannak), a 65 évesnél időseb­bek viszont ezerötszázzal töb­ben vannak (67 ezren). A 15-64 évesek népesség 276 ezer fő. Nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban 135 ezren részesül­nek megyénkben és számuk emelkedő tendenciát mutat. Ez a jövedelem átlagosan 46,5 ezer forint, ez alapján megyénk há­tulról a negyedik az országos rangsorban. Átlagos várható élettartam (év) (SZAG Ausztria 76,4 82,1 Csehország 72,6 79,0 Franciaország 76,7 84,2 Lengyelország 70,1 79,1 Lettország 66,3 77,4 MAGYARORSZÁG 68,6 77,7 Svédország 78,5 83,4 (Forrás: KSH) Már nyugdíjas, de még aktívan dolgozik Gavaldik Zoltán (jobbra) Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? az előrejelzések szerint a 65-79 év közöttiek száma 2010 és 2030 között 37,4 százalékkal fog emelkedni hazánkban. Az idő­sek várhatóan egyre inkább szeretnének a nyugdíj mellett mun­kát vállalni, a társadalmi életben továbbra is aktívan részt ven­ni, jólétben élni, gyermekeiknek, unokáiknak segíteni A 80 év felettiek száma szintén növekszik majd. Mindez arra ösztönöz­heti a törvényalkotókat, hogy a nyugdíjkorhatárt felemeljék. 'WiMÍSML Kire számíthatnak a jövő eltartottjai? BUGÁNY JÁNOS nem csak vén Európában, de öregedő Magyarországon élünk. A statisztikák tanúsága szerint ráadásul a lakosság átlagélet- korának emelkedése alól megyénk sem kivétel. Nem véletlen, hogy hanyatló kilátásainkat elemezve a demográfia és a gaz­daság tudorai időről időre megkongatják a vészharangot mondván: ha ez így halad tovább, néhány röpke évtizeden be­lül elfogy az a társadalmi réteg, amely képes eltartani a még, avagy már nem keresőképesek egyre népesebb táborát. MINDEZEK ELLENÉRE ÉLEK A GYANÚPERREL: vélhetőleg még hoSZ- szú időn át sokan kiegyeznénk azzal, ha „csupán” az öregségi és szociális ellátásra jogosultságot szerzett felnőtteket és a gondtalan gyermekéveiket élvező, valamint tanulmányaikat folytató fiatalokat kellene eltartanunk. Hiszen rajtuk kívül ma­napság is rengetegen tartanak igényt munkánk gyümölcsére. ám addig is, amíg Ml jövedelemtermelők és adófizetők — meg­fogyva bár, de törve nem - egy utolsó, nagy nekirugaszkodás­sal elérjük a folyton távolodó nyugdíjkorhatárt, melyiküktől várhatunk segítséget? Kihez fordulhatunk húszadika után, ha egy váratlan kiadás végképp a feje tetejére állítja a mívesen ki­dolgozott és demokratikus egyetértésen alapuló családi költ­ségvetést? Hacsak nem utolsó mentsvárunkhoz: szüléinkhez, nagyszüleinkhez. A mamához, vagy a papához aki szégyenke­ző tekintetünket látva szó nélkül cselekszik. Reszkető kézzel matat a párnacihában, majd megértő mosollyal teszi elénk - az eltartottak szép nagy tortájának neki járó morzsájából - szükség esetére összekuporgatott, utolsó pénzecskéjét. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu Négy nap az egyeztetésre A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) négy nappal meghosszabbította az idei területalapú támogatást igénylők adategyeztetésére vo­natkozó határidőt. Az érintet­teknek november 25-ig van idejük arra, hogy a blokkon be­lül túligénylést megszüntes­sék, s az adategyeztető lapot el­juttassák az MVH megyei ki- rendeltségéhez. ■ LZ OLVASÓINK ÍRJAK Az ígéretek nem érnek ■ semmit valós tettek nélküli* A napokban ünnepelte Szolnokon a Lungo Drom fennállásának 15. évfordulóját, amiről én más egyesület vezetőjéhez hasonló­an nem értesültem, az ott elhangzottakat az Új Néplapban ol­vastam. Közben olyan érzésem volt, hogy a cigányságot kétfelé akarják szakítani. Lesznek jobb- és [baloldali roma képviselők, akik ha kell egymás ellen szavaznak a parlamentben? A pártok szerint a cigányság szavazata is nagy szerepet játszik abban, hogy ki nyeri meg a választásokat. En nem értek egyet Farkas Flórián beszédével, hiszen jó lenne, ha nemcsak a választások előtt, hanem azok után is kezet nyújtanának a pártok a cigány­ságnak. Sőt nemcsak kéznyújtás és ígéret kell, hanem tettekre van szükségünk. Mi türelmesek vagyunk! PÁLFI TIBOR, A JNSZ MEGYEI ETNIKAI ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLET ELNÖKE (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) A rádiós képei a Hemóban Marosi Antalnak, a Magyar Rádió tudósítójának fotóiból nyílt kiállítás Szolno­kon, a Táncsics úti Helyőrségi Művelődési Otthonban. A tárlatot Kondor Kata­lin, a Magyar Rádió korábbi elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint miért születik egyre kevesebb gyermek? BARNA MIHÁLY­né, Szolnok-Szerintem egyértelmű a válasz. Amiga fiataloknak a lakásproblé­máik nem oldódnak meg, és nincs munkahelyük, miért vál­laljanak gyereket? Nincs mire. Úgy gondolom, hogy teljes mértékben anyagi okokra ve­zethető vissza, hogy nem vál­lalnak csemetét a párok. Az unokáim is iskolába járnak, nem győzik fedezni a kiadáso­kat. A gyermekeim azt mond­ták, hogy ha ma kezdenék, ők sem vállalnának gyerkőcöt. VARGA KRISZTIÁN, Tiszagyenda-A kérdés nem igazán érint engem, hi­szen négy gyer­mek édesapja vagyok. Hét-, hat- , négy- és kétévesek a csemeték, fiatalon lettünk szülők a felesé­gemmel. Mi sem lakunk ám palotában, mégis vállaltuk, hogy nagy családunk legyen. Egyébként pedig a legfőbb oka annak, hogy nem szülnek a nők, az anyagiakkal magyaráz­ható. Nincs még saját lakásuk, sokan albérletben élnek. Akkor meg minek elkapkodni? LESKÓ LÁSZLÓ, Szolnok-Azt gondo­lom, hogy nem változott any- nyit a világ, hogy ne merje­nek gyermeket vállalni a fiatal párok. A legegyszerűbb bebúj­ni az anyagi helyzet, és a la­kásproblémák mögé, valójá­ban azonban nem is erről van szó. Mindenki megtalálja a helyét a mai világban, csak jobb a nyugati divatot követni. Van, aki a karrierépítéséről nem mond le, van, aki pedig a szinglik életét nem cserélné le egy gyermekért. BÓDI PÉTERNÉ, Tiszapüspöki- Sokan azt mondják, hogy még egy gyermek válla­lása is nehéz­kes, és ezt lassan el kell tőlük fogadni, merthogy igazuk van. A lakásproblémák, és az anyagi szűkösség a legfőbb ok. Ha ezek megoldódnának sokkal szívesebben, és egyre többen vállalnának gyerme­ket. De amíg a bérek ennyire alacsonyak maradnak, az árak pedig nőnek, egyszerűen be kell látni, hogy nincs miből eltartani egy csemetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom