Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-14 / 266. szám
OKTATÁS 2005. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Teljes átalakulás előtt a felsőoktatás bolognai folyamat Magyar Bálint oktatási miniszter: Az ország érdeke a felsőoktatási reform! A felsőoktatás részben szolgáltatás, részben pedig a közjó eleme Csak névleg marad meg az egyetem és a főiskola Jövőre már nem négyéves főiskolai vagy 5-6 éves egyetemi képzésre lehet jelentkezni, hanem felsőfokú alapképzésre. A hároméves alapszint elvégzése után a legjobb diákok tovább tanulhatnak a kétéves mesterképzésben, utána pedig a doktori szintet is elvégezhetik. De mint minden új rendszer bevezetésénél, a felsőoktatási reformot illetően is sok a megválaszolatlan kérdés. Lapunk Magyar Bálint oktatási miniszterhez intézte a fontosabb kérdéseket a felsőoktatási reformmal kapcsolatban. Farkas Károly- Miért kell átállnunk az új képzési rendszerre?- A mostani rendszer egyetemi és főiskolai képzésre épül. Annak idején ezt a modellt csak a szűk elitképzésre találták ki, s addig működött jól, amíg az adott korosztály öt-tíz százaléka részesült felsőfokú képzésben. A rendszer fő hátránya az volt, hogy túlságosan korai időpontra tolta a pályaválasztást. 18 évesen kellett egy diáknak eldöntenie, hogy miből szerezzen diplomát. Az új képzési rendszer tulajdonképpen az angolszász mo- | deli átvétele, amiről a tagorszá- = gok Bolognában állapodtak meg, | ezért nevezik bolognai rendszer- J nek. A Bolognai Nyilatkozatot £ aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikájukat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak.- Mi az átállás lényege?- A többciklusú vagy lineáris rendszerre történő átállás lényege az, hogy olyan képzési szerkezetet valósítsunk meg, amely kéBOLOGNAI FOLYAMAT: www.om.hu/bologna, www.mup.hu EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER: www.om.hu/ekkr pes egyesíteni az elit- és a tömegképzés előnyeit. Ma a tanulók 80 százaléka már érettségizik, és mintegy fele továbblép a felső- oktatásba, pontosabban az államilag finanszírozott képzésbe. Ehhez a hagyományos képzési keretek már nem megfelelőek. Közben átalakultak a munkaerőpiac igényei is. Nagyon sok az érettséginél nagyobb tudású, de nem egyetemi szinten képzett munkaerőre van szükség. A bolognai modell megtöri a képzési idő kötöttségét, és 3 év után ki lehet lépni a piacra egy versenyképes oklevéllel, vagy tovább tanulni a mesterképzésben.- Milyen oklevelet vagy diplomát szerezhetnek azok, akik részt vesznek az alapképzésben, és milyen értéke lesz ennek a munkaerőpiacon?- Az alapképzésben elnyerhető oklevél magasabb szintű lesz, mint egy szakmunkás- vagy technikusi végzettség, de alacsonyabb, mint egy egyetemi diploma. Vannak arra utaló felméréseink, hogy az alapszakos oklevelet jól fogadja a piac. Egy példa: Írországban minden ezer mérnökből 750-nek ilyen alapszintű oklevele van. Nincs többre szükség. Az alapképzés egy praktikus, verseny- képes oklevelet ad, az egyetemi pedig igazi elitképzés lehet.- Minden szakon átáll majd a felsőoktatás a bolognai képzési rendszerre?- Természetesen lesznek olyan szakok, ahol nem lehet átállni az angolszász modellre, így a jogász, az orvosi képzések, a mérnöki képzések többsége és néhány művészeti képzés osztatlan marad. Lesznek olyan szakok is, ahol nem fog élesen elválni az alap- és a mesterképzés. De az alapképzés nemzetközi színvonalú lesz majd. Ez teszi majd lehetővé a valódi nemzetközi átjárhatóságot. Aki elvégez egy magyarországi alapképzést, az akár külföldön is mehet mester- képzésre.- Külföldi diákokra is számítanak majd az új rendszerben? Ők hol találják meg majd a helyüket ebben a többszintű képzésben?- A felsőoktatás részben szolgáltatás, részben pedig a közjó eleme. A felsőoktatás hazai és nemzetközi piacán egyre nagyobb a verseny. Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények versenyeznek a diákokért és az ezzel járó állami támogatásért, de a bolognai folyamat részeként a magyar felsőoktatás kiléphet a nemzetközi piacra is. Ennek egy része az, hogy a külföldi egyetemek megnyílnak a magyar diákok előtt. Az új felsőoktatási törvény kifejezetten ösztönzi az ilyen mobilitást. A magyar diákok számára lehetővé válik az, hogy diákhitelt vehessenek fel külföldi tanulmányaikra is. A hitel mértékét lépcsőzetesen kívánjuk kialakítani ahhoz mérten, hogy valaki költségtérítéses vagy államilag finanszírozott képzésben vesz részt. A magyar diák külföldi részképzését szinte alanyi joggá kívánjuk tenni, mégpedig úgy, hogy a külföldi tanulmányok során szerzett kreditek az itthoni tanulmányokba beszámítódnának. Természetesen külföldi diákokat is szeretnénk minél nagyobb számban látni a hazai egyetemeken. Még ha gazdasági potenciálunkat vagy területünket tekintve nem is lehetünk nagyhatalmak, a tudás területén igen. Ma Magyarországon mintegy 3000 külföldi diák tanul, a világon pedig mintegy 1,5 millió diák tanul más ország egyetemein. A prognózisok szerint ez a szám 2015-re már nyolcmillióra emelkedik. Fontos az, hogy Magyarország ebből nagyobb arányban részesüljön. Azt szeretnénk, ha az ország nettó „diákimportőr” lenne. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG legutóbbi döntése Magyar Bálint szerint nem akaszthatja meg a reform menetét. „Az AB a tervezettfelsőoktatási törvényt több helyen alkotmányellenesnek találta, de a tárca javaslata már elkészült a korrigálásokkal, és még az idén a parlament elé kerül a módosított törvényjavaslat” - ígérte. A FELSŐOKTATÁSI REFORM életbelépésével a szakok nagy része nem található majd meg a felsőfokú alapképzésben, csak névleg marad meg az egyetem-főiskola megkülönböztetés. Tizenkét félévet lehet majd tanulni államilagfinanszírozott formában az eddigi tízzel szemben, viszont hat félévnél tovább kevesebben juthatnak majd: a tárca ugyanis úgy döntött, csak a hallgatók mintegy harmada vehet részt mesterszintű képzésben. AZ ÚGYNEVEZETT bolognai rendszerben szabadon lehet majd vándorolni az európai egyetemek között. Az egyetemi-főiskolai diplomákat két, egymás után megszerezhető papír váltja fel. Az első szint a felsőfokú alap, más néven bachelor-képzés (Bsc-szint). Itt jövőre 42000 államilag finanszírozott hely lesz. A második a mesterszint, vagyis a masterképzés (Msc-szint). Ide az alapképzéssel végzettek 35 százaléka, azaz mintegy 15 ezer diák kerülhet be. A harmadik szint a doktori képzés (PhD-, DLA-szint). a korábbi 214 főiskolai és 199 egyetemi szaknál jóval kevesebb lesz. 101 alapszak, de 200-nál is több mesterik bölcsészképzésben a szakok nagy része beolvad 13 alapszakba. Mindegyik alapszakról tucatnyi mesterszakra lehet majd tovább jelentkezni. Az informatikában három alapszakot alakítottak ki a korábbi tíz képzésből. Ezek között szerepel a programozó matematikus és a számítástechnika-tanár is. A jogi és közigazgatási ágban hét alapszak van. Idetartozik majd a rendészeti igazgatás. Ebbe beolvadt a büntetés-vég rehajtási képzés, a közlekedés-, határrendészet, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonság. gazdaságtudományi képzésben egyrészt közgazdasági elemző munkára, másrészt a gyakorlati üzletvitelre lehet felkészülni. A tíz alapszak között újnak számít a gazdaság- elemzés, de megmarad a pénzügy és számvitel. Ide sorolták a „turizmus-vendéglátás” gyűjtőnevű szakot is, amely az idegenforgalom a ha például valaki kiválaszt egy szakirányt, amire jelentkezni szeretne, akkor a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés menete nem fog különbözni az eddigiektől A továbbtanulási lehetőségekről részletes információkat a december elején megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban olvashatnak. Jelentkezést benyújtani a kiválasztott felsőoktatási intézménybe továbbra is az Országos Felsőoktatási Információs Központon (korábbi Felső- oktatási Felvételi Iroda, OFI) szak indul. A különböző oktatási intézményekben összesen több mint négyszáz alapképzésre lehet jelentkezni. Az alapképzés hat-nyolc félévből áll, és a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket nyújt. A mesterszakokat kettő-négy félév alatt lehet elvégezni. Az alapszakokra való bejutás feltételei intézményenként és szakonként változik. A mesterképzésfelvételi követelményeit pedig a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Lehetséges lesz az is, hogy valaki más területen lépjen mesterszintre, mint amilyenen az alapképzést végezte. A korábban végzettek egyetemi vagy főiskolai diplomája nem módosul, de ha valaki tovább szeretne tanulni, a főiskolai diplomát alapszintűnek, az egyetemit pedig mesterszintűnek ismerik el. alapszinten 180, mesterszinten 120 kreditet lehet szerezni. A harmadik ciklusnak számító doktori képzés elvégzéséért 180 kreditpont jár. a jelentkezőknek több szakon nem kell többciklusú képzésre számítaniuk. Ezek az orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász és építészmérnök szakok. szálloda és a vendéglátás. A műszaki ágban tizenkilenc szakot alakítottak ki. A műszaki képzésben részt vevők létszámát a természettudománnyal együtt növelni fogja az 0M. A természettudományi képzésben nyolc alapszak jön létre. osztatlan képzésben folyik tovább az orvosképzés. A sporttudományban négy alapszak lesz. A nemzetvédelmi és katonai ágban eddig nem létező új alapszakok a büntetés-végrehajtási nevelő, a katonai gazdálkodási és a nemzetbiztonsági szak. Az agrárágban tizenöt alapszakot alakítottak ki. az új felsőfokú képzési területek: agrár, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, informatikai, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományi, műszaki, orvos-és egészségtudományi, pedagógus, sporttudományi, természettudományi, művészeti. keresztül lehet. A felsőfokú alapképzésre (bachelor) nincs felvételi, hanem - csakúgy mint az idén - az érettségi eredményével lehet bekerülni. Az alapképzés elvégzése után bármelyik egyetem meghirdetett mesterképzésére (master) lehet jelentkezni, de a jelentkezésfeltételeit az adott felsőoktatási intézmény határozza majd meg. Novembertől januárig a felsőoktatási intézmények nyílt napokat tartanak, érdeklődni az időpontokról a kiválasztott intézménynél lehet. felsőoktatási t ♦ ♦ ■ Az Alkotmány- bíróság döntését figyelembe véve még az idén a parlament elé kerül a módosított törvénytervezet. Alapszakok számos ágazatban Nincs alapvető változás a jelentkezésnél
