Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-11 / 264. szám

5 2005. NOVEMBER 11., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Kérdezz-felelek Barátit Etele miniszterrel A versenyképes Magyarországért nemzeti fejlesztési terv Átalakuló állam, gazdaság - Elkerülhetetlen reformok Miért nincs az uniós és a hazai forrásokat összehangoló tervezés?- A rendszerváltás után a terv, a tervezés szitokszó lett. Aztán meglepődve tapasztal­tuk, hogy az unióban hétéves tervek készülnek. Rá kellett ébrednünk, hogy szükség van egy központi intézményre, mely összehangolja az ágazati és a területfejlesztéseket. A Nemzeti Fejlesztési Hivatalt - bár más néven - a Medgyessy- kormány hívta életre. Jövőre pedig minden fejlesztés, beruházás az én felügyeletem alá kerül - fogalmazta meg Barátit Etele miniszter. Miért akadozik az uniós támo­gatások kifizetése? — Nem pénzhiány miatt. Egyrészt sok számla hibás, hiányos volt. Másrészt kevés az ember, és néha az ügyintézők is hibáztak. Sőt az is, hogy a már kifizetett pénzek követítőknél pihentek meg. A miniszter szerint azonban gyorsul a folya­mat. Bár tény, az eddig kifizetett pénzek 40-45 százalé­ka előleg volt. Honnan lesz a vállalkozóknak önerejük a pályázatokhoz? — Már megszülettek azok a hitelfajták, melyek segíthetnek az önerő biztosításában a vál­lalkozásoknak. A vissza nem térítendő kölcsönök azonban megszűnnek. Felváltják azokat a kamattámogatott vagy más kedvezményeket biztosító hitelek. Hogyan jelenik meg a bizton­ság kérdése a következő a Nemzeti Fejlesztési Tervben?- Önállóan, mint operatív program nem tud megjelenni az új fejlesztési tervben. A biz­tonság azonban igen szélesen értelmezhető, így áttételesen beleilleszthető, és szerepel is a legtöbb elképzelésében. A megye gazdasági szakemberei nagy érdeklődéssel hallgatták Baráth Etele miniszter előadását a készülő Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott elképzelésekről Egyszerre központosít fel­adatokat és ad a korábbi­aknál is nagyobb teret a régióknak a második Nemzeti Fejlesztési Terv. Teleki lózsef Több és jobb munkahely, nö­vekvő bérek, hosszú és egészsé­ges élet — ezek a második Nem­zeti Fejlesztési Terv hosszú tá­vú céljai. Mindez azon a fóru­mon hangzott el, melyet az Új Néplap és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezett a 2007-2013 között megyénk számára meg­nyíló lehetőségekről. Az ezeket ecsetelni hivatott Baráth Etele tárca nélküli miniszter azon­ban félórát késett a fórumról. Mint fogalmazott, maga sem gondolta, hogy ilyen nehéz le­jutni Szolnokra. A miniszter szerint meg kell teremteni a fej­lesztő államot, mely összehan­golja a különböző feladatokat. Ezzel párhuzamosan ugyanak­kor felértékelődnek a térségek, hiszen az uniós források feléről a régiók döntenek majd. A sikerességhez ugyanakkor elengedhetetlen az üzleti kör­nyezet átalakítása is. A verseny- képes gazdaság megteremtése érdekében a támogatásoknál el­sősorban a magas hozzáadott értékű ágazatokra, valamint a kis- és középvállalkozásokra Élen az uniós pénzek felhasználásában hazánk felkészültebb volt az uniós támogatások fogadására, mint a velünk együtt csatlakozó országok. Sőt még némely más régebbi tagnál is - állította Baráth Etele. A miniszter szerint a mostani költségvetés első évében egyetlen fillért sem fizettek ki a spanyolok. Mi tavaly 42 milliárddal fizettünk ki többet, mint amennyit a közösbe tettünk. Idén szeptemberig pedig már 62 milliárd a pluszunk. GDP-arúnyosan megelőz bennünket néhány új tag, de Magyarországnak a térségben a második leg­magasabb a nemzeti összterméke. 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 EU-KAPCSOLATOK (MILLIÁRD FORINT) helyezik a hangsúlyt. Az élhe­tőbb környezet kialakítását az infrastruktúra fejlesztése szol­gálja. Az elképzelé­sek szerint az or­szágban öt fejleszté­si pólus jön létre. Ezek olyan települé­sek lehetnek, amelyek megfele­lően nagyok, rendelkeznek ku­tatói, fejlesztői bázissal, hatásuk pedig a térségben, sőt a határo­kon át is érződik. Ugyanakkor olyan közlekedésfejlesztés is el­indulna, mely a jelenlegi Buda- pest-központúság helyett köz­vetlen kapcsolatot biztosítana ■ Meg kell térén* teni a fejlesztő államot. az országrészek között. Ezzel a középvárosok, például Szolnok szerepe is felértékelődik. E szempontból a mi­niszter a megye- székhelyet a fővá­ros vonzáskörze­tének egyik szél­ső pontjának tartja. Baráth Ete­le szerint ugyanakkor a jövőben elvesztik a jelentőségüket az olyan kérdések, hogy Szolnok vagy a Jászság Debrecenhez vagy Budapesthez vonzódik-e jobban. A települések, kistér­ségek ugyanis saját elképzelé­seiket valósíthatják meg. Uniós pályázatok száma (db) Befogadott pályázat 28 000 Szerződött 8500 Döntés 13 800 A költségvetés késik, de nem múlik AZ EURÓPAI UNIÓNAK még nincs elfogadott költségvetése a 2007-2013 közötti időszak­ra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is lesz Az unió jövő év végéig ráér megalkotni a költségvetést Eddig pedig még soha sem fordult elő, hogy fél évnél korábban lett volna elfogadott költségvetése a közösségnek. Baráth Etele szerint így lesz ez most is. A miniszter ugyanakkor abban is biztos, hogy az újonnan csatlakozott országok meg­kapják azt, ami nekik Jár". Azon nem csodálkozik, hogy a régi uniós tagok szeretnék ellenőrizni a sok ezer milliárd forint hatékony felhasználá­sát Annál is inkább, mert nem a mi pénzünkről van szó. Hidat és turistaparadicsomot terveznek Tisza mente fejlesztése: ezermilliárdos program A Tisza mente fejlesztése önálló programként jele­nik meg a második Nem­zeti Fejlesztési Tervben. A 2007-2013 közötti időszak­ban 1870 milliárd forintnyi be­ruházással számoló elképzelé­sek megvalósításában hét mi­nisztérium vesz részt. A program célja a térség né­pességmegtartó képességének javítása, egy hatékony gazdál­kodási szerkezet kialakítása. Mindehhez a képzési, foglal­koztatási lehetőségek javításán, a közlekedés fejlesztésén, a partnerkapcsolatok erősítésén és az adottságokhoz alkalmaz­kodó gazdaság létrehozásán át vezet az út - állítják a progra­mot megfogalmazó szakembe­rek. A remények szerint ugyan­is, ha a térség elérhetőbbé vá­lik, akkor nő az ide áramló tő­ke. A gazdaság fellendülése a munkanélküliség csökkenését, a jövedelmek növekedését eredményezi. Mindezáltal job­bá válhatnak a lakosság életkö­rülményei, és javulhat a társa­dalmi esélyegyenlőség. Az el­képzelésekben több konkrét program is szerepel már. így mindenekelőtt út- és hídépíté­sek. Megyénket érintően pedig a szolnoki Alcsi Holt-Tisza-ivó- vízbázis rehabilitációja, vala­mint három árvízi szükségtáro­zó, köztük a hanyi-tiszasülyi és a nagykunsági (valamint a sza- mos-krasznaközi) megépítése. Nemcsak régiós és me­gyei, de városi szinte is el­kezdődött az unió követke­ző költségvetési időszaká­hoz kapcsolódó tervezés. Nem akarjuk, hogy lekéssünk az uniós pénzekről - fogalmaz­ta meg a megyeszékhely pol­gármestere. botka lajosné el­mondta, az önkormányzat egy évvel ezelőtt alkotta meg gazda­ságfejlesztő programját. Ebben megpróbálták feltárni a város lehetőségeit. Az elmúlt időszak­ban pedig 45 olyan elképzelést, ötletet gyűjtöt- jÉBHÉjk tek össze, me­Ivekkel lönböző régiós programokhoz. Az elképzelé­sek központjában a munka­helyteremtés áll. A város fejlődésének egyik legnagyobb akadályát a belső közlekedésben látja Botka La­josné. Éppen ezért a tervek kö­zött kiemelten szerepel egy har­madik Tisza-híd és hozzá tarto­zó új gyűjtőút megépítése. De az ötletek között szerepel a pol­gári célú hasznosítása a katonai repülőtérnek, és a tiszai közle­kedés valódi lehetőségének megteremtése. A Holt-Tiszára sem csak mint kajak-kenu pályára és tartalék ivóvízbázisra tekint a város ve­zetése. Azt a gazdaság fejleszté­sének részeként képzelik el. A ma még kihasználatlan Holt- Zagyvát a horgászturizmushoz kapcsolnák. Az egészséges ré- giótervcsokorban ugyanakkor hangsúlyosan szerepel a gyógy- turizmus. Ezt a Tiszaliget fej­lesztésére, valamint a mozgás- szervi megbetegedéseket gyó­gyító központtá vált MÁV Kór­házra alapoznák. Szolnok iskolavárosi szerepét is tovább szándékoznának erő­síteni. Erre lehetőséget a szak­képzésben, bázisiskolai felada­tokban látnák. Másrészt a Szolnoki Főiskolával egy régiós oktatási, továbbképzési köz­pont kialakításában. A polgármester fontosnak tartaná a városrészek felújítá­sát is. De bíznak abban is, hogy lesz régiós program a víz- és csatornahálózat felújítására, bővítésére is. Egyeztet a kistérség A tizenhét települést felölelő szolnoki többcélú kistérségi társulásnál is megkezdődött már a tervezőmunka. Az önkormányzatok már össze­gyűjtötték fejlesztési elképzeléseiket így hamarosan elkezdődhet a tervek összehangolása. A megye és Szolnok az uniós források tükrében Szolnok 13,9 98 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom