Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-18 / 244. szám

2005. OKTÓBER 18.. KEDD HATVANON TÚL »^a^WBWWSMWMWMOTI^^ 5 „Gyökereim fele itt van Magyarországon” életút Zina Kínában született, később Szolnokon tanított. A miniszter is elismerte a munkáját. A sors néha úgy sodorja messzi tájakra az embe­reket, mint a vihar a fale­velet. S közben milyen helyzeteket teremt, mi­lyen embereket hoz ösz- sze! Sokat tudna erről be­szélni a Kína mandzsúri- ai részén fekvő Jakusiban született Zina, akinek egyik nagyapja orosz, a másik kozák volt. Simon Béla A kozák nagyapa előzőleg a fe­hérek sorában harcolt Oroszor­szágban a bolsevikok ellen, s azok győzelme után szökött át Mandzsúriába. Akkor azonban, amikor ott is a kommunisták kerültek hatalomra, bebörtö­nözték. Rémálom volt számára az ott töltött nyolc év. Időközben a Mandzsúriában élő oroszok­nak lehetővé tették, hogy a Szovjetunió belső területeire költözzenek. Zina családja is te­hervagonba rakta ingóságait, s elindult „hazafelé". Egy hóna­pig éltek, aludtak, főztek a las­san araszoló tehervonaton, míg egy kis kitérő után az Uraiban fekvő kisvárosban, Novorovszk- ban telepedtek le. Zina ott kezd­te iskolai tanulmányait, apja pe­dig zenetanárként helyezkedett el. Zina kellemetlen emléket is őriz Novorovszkból: — Volt ott egy kis folyó. Az asszonyok oda jártak mosni, a gyerekek meg fürdeni. Egyszer a mély vízbe merészkedtem. Alig tudtak kimenteni. Azóta fé­lek a mély víztől, ezért nem ta­nultam meg úszni. Egyik nagyanyja Kirgizisztán fővárosában, Frunzéban élt. Le­vélben csalogatta őket: „Költöz­zetek ide. Szép város, sok a gyü­mölcs, kellemes az éghajlat.” Engedtek a hívó szónak. Zina Frunzéban folytatta tanulmá­nyait. Ötödikes korában szere­tett volna úttörő lenni, de nem vették fel a csapatba, mert az édesapja karmester volt az egyik templomban. Óhaja csak akkor teljesült, amikor apja munkahelyet változtatott. Bale­rina is szeretett volna lenni, de meg kellett elégednie a szertor­nával, melyben kimagasló ered­ményeket ért el. Válogatottként bejárta az egész Szovjetuniót. Testnevelési főiskolára való je­lentkezésekor előnyben részesí­tették a kirgiz származásúakat. Azt megengedték neki, hogy sa­ját pénzén kezdje el tanulmá­nyait. Amikor mások kibuktak, csak akkor kerülhetett a „ren­des” hallgatók közé. A főiskola elvégzése után testnevelő tanár lett Frunzéban. Ott ismerkedett meg Szilágyi Pállal, aki helikop- tervezető-hallgatóként került oda a szolnoki katonai főiskolá­ról, s ott folytatta tanulmányait. Az ismerkedést házasság követ­te. Az esküvő sem ment úgy, mint a karikacsapás.-A házasságkötési engedélyt kérő első papírjaink elvesztek - mondja Zina. - A második ké­relmünket elutasították A kato­nai elhárítótiszt feltehetően csak addig olvasta beadványun­kat, hogy Kínában születtem, s azt hitte, kínai vagyok. Akkori­ban rossz volt a viszony Kína és a Szovjetunió között.. A végén megkapták a házas­ságkötési engedélyt, de az új hazába való beilleszkedés nem volt könnyű Szilágyi Pálné, Zi­na számára. Amikor férjét Szolnokra helyezték, ő itt is a Centrumban dolgozott. A Szé­chenyi körúti iskolában tanuló fiától megkérdezte az egyik ta­nára: „Mivel foglalkozik édes­anyád?" - „Pedagógus, de a Centrumban eladó" - hangzott a válasz. így figyeltek fel rá. Szolnokon akkor sok volt a gyerek, s viszonylag kevés a nevelő. Két nap múlva teljesült régi vágya: ismét gyermekeket tanított, egészen a közelmúlt­ban történt nyugdíjazásáig S nem is akárhogyan. Erre vall az is, hogy az oktatásügyi mi­niszter Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel tüntette ki. Alig várta Zina, hogy hazajöjjön amikor azt kérdeztem tőle, hogy kínai szülőföldjétől az Uralon és Kirgizisztánon át a Magyarországra vezető út megtétele után melyik országot tartja hazájának, Zina így válaszolt: - Igazából nem tudom eldönteni. 1988-ban, édesapám temetésén voltam Frunzéban, 1994-ben édesanyám volt itt. Azóta nem láttam. Egy­re erősödött bennem, hogy Kirgizisztánba kell mennem. Megláto­gatni nyolcvanegy éves édesanyámat, felkeresni édesapám sírját. Végül most, a nyáron voltunk otthon. így mondom: otthon, hi­szen ott nőttem fel, ott éltem 1975-ig. Frunzéban kerestem a régi emlékeket, de annyira megváltozott ott minden. Alig vártam, hogy hazajöjjek Szolnokra. Most meg azon gondolkozom, hogy maradni kellett volna még egy kicsit. Úgy érzem, nekem két ha­zám van. Gyökereim fele itt van Magyarországon, a másik fele ott, ahol édesanyám és öcsém éL CIB FAKTOR RT. • TERVEZHETŐ UKVIDITÁS Kalocsai Attilával, a CIB Faktor Rt. vezérigazgatójával beszélget­tünk a faktoring nyújtotta lehe­tőségekről,- Az utóbbi időben egyre többet hal­lunk a faktoringről, mint a finanszí­rozás egy igen rugalmas formájáról. Összefoglalná, hogy mi e pénzügyi szolgáltatás lényege?- A faktoring egy olyan komplett pénzügyi technika és vállalatveze­tési szolgáltatás, amelynek során a faktorcég megvásárolja a számlakö­veteléseket, elvégzi a követelések pontos, naprakész nyilvántartását és beszedi azokat, átvállalja az eset­leges nemfizetésből eredő kockáza­tot, továbbá folyamatosan végzi a vevők Fizetőképességének vizsgála­tát. A faktor a követelés megvásárlá­sa során a bruttó számlakövetelés jelentős részét megelőlegezi a köve­telés jogosultja részére és/vagy fi­zetési haladékot nyújt a fizetésre kötelezettnek. A faktoring nagy múltra visszatekintő, a vállalatok érdeklődésére egyre inkább számot tartó finanszírozási forma, amely Magyarországon is hosszú ideje tö­retlenül fejlődik.- Az utóbbi időben érzékelhetően megélénkült a piac. Sok éves piaa ta­pasztalattal a háta mögött hogyan látja a változásokat?- A fejlődés 1999-től indult meg igazán és a faktoring mára több százmilliárd forint nagyságrendű piaccá nőtte ki magát. Néhány nagy szereplő mellett számos kisebb szolgáltató is az ügyfelek rendelke­zésére áll és az utóbbi időben egyre erőteljesebbé válik a bankok jelen­léte is. Mindez jelentős piaci mozgá­sokat és a versenyhelyzet kiélező­dését is magával vonja.- Milyen a CIB Faktor helyzete ezen a piacon?- A CIB Faktor a magyar piac egyik legnagyobb faktorcége, s azon meghatározó szolgáltatók egyike, amely maga mögött tudhat­ja a 4. legnagyobb hazai bank pénz­ügyi erejét és infrastruktúráját is. A vállalati szektorban hagyományo­san igen erős pozícióval és kiemel­kedő tapasztalatokkal bíró CIB Cso­port e tagvállalata révén kiemelke­dően rugalmas és gyors finanszíro­zási megoldások színes palettáját kínálja ügyfeleinek.- Melyek a leginkább keresett ter­mékek?- A CIB Faktoring Termékcsalád kialakítása során a vállalkozások CIB FAKTOR széles körére gondoltunk: a CIB Hi- perFaktoring a hipermarketek be­szállítóinak, a CIB Beszállítói Fak­toring a különböző iparágakban te­vékenykedő alvállalkozóknak, míg a CIB Export Faktoring a rendsze­res exporttevékenységet végző cé­geknek az igényeihez igazodva ke­rült kidolgozásra.- Szakembereink specializált szakismerettel és gyakorlattal ren­delkeznek a kórházak és azok be­szállítói, az építőipari tevékenysé­get végző cégek, valamint az állami követelésekkel rendelkező vállalko­zások és az önkormányzati, illetve állami beruházások beszállítóinak finanszírozásának terén is.- A CIB Faktor termékportfóliójá- ból külön megemlíteném a piacon ritkaságszámba menő konstrukci­ónkat: a forintkövetelések deviza alapon történő finanszírozását, amit elsősorban a nagyobb import­hányaddal működő, hazai piacra ér­tékesítő cégek figyelmébe aján­lunk. Ezen túlmenően rendelkezés­re állunk speciális, egyedi konst­rukciók kidolgozásával, valamint nemzetközi faktoringügyletek lebo­nyolításával is.- Milyen előnyöket kínálnak a CIB Faktor szolgáltatásai az ügyfe­leknek?- A faktoring rugalmasan, a cé­gek tevékenységéhez igazodva biz­tosít folyamatos forrást a működés­hez úgy, hogy a CIB Faktor akár a hitelezési kockázatot is átvállalja. Miközben a halasztott fizetés alkal­mazása révén ügyfeleink jelentős versenyelőnyhöz juthatnak a meg­célzott vevőkörben, az általunk kí­nált megoldások azonnali árbevé­telt biztosítanak. így lényegesen jobban tervezhetővé válik a likvidi­tás és erősíthető a vállalkozás pénz­ügyi helyzete. A faktorálás keretében olyan cé­gek is finanszírozhatók, amelyek a hitelezéshez kapcsolódó hagyomá­nyos vagy szokásos banki minősíté­sek alapján nem, illetve nehezen juthatnak banki forrásokhoz. Előnyt jelenthet továbbá a mérleg átstrukturálásának lehetősége is.- Összességében elmondhatjuk, hogy a CIB Faktor olyan finanszíro­zási konstrukciók széles skáláját kí­nálja, amelyek biztos alapot adnak a vállalkozások gyors növekedésé­hez.- Hol érhetők el a CIB Faktor szol­gáltatásait?- Faktoring termékeinkkel kap­csolatosan a CIB Bank 70 fiókból ál­ló országos hálózatában munkatár­saink készséggel állnak a CIB Cso­port ügyfelei és valamennyi érdek­lődő rendelkezésére. (X) Érdeklődni: CIB Bank Rt Szolnoki Fiókja 5000, Szolnok Szapáry u. 22. tel.: 56/510-140, fax: 56/511-299 Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök 8:30-16:00, szerda 8:30-17:00, péntek 8:30-14:30 A hagyományőrzés a hobbija A Napsugaras ősz programso­rozatában Régi mesterségek tárgyi emlékei címmel rendha­gyó kiállítás nyílt Tószegen, Gönczi Lajos házában. Kisebb múzeumnak is beillik ez a gyűj­temény. Több száz tárgy sorako­zik - szó szerint - a kert végé­től a külső falon át a belső szo­báig. A régi korok tisztelete már gyermekkorában kialakult Gönczi Lajosban. Ezért is lett - saját szavaival élve - gyűjtő ember. Gyűjtötte a mezőgazda­ság ma már kiveszett szerszá­mait, az állattartás eszközeit, a sütőeszközöket, régi fotókat, el­avult pénzeket, korai harci esz­közöket. Egyszóval mindent, ami a múltat idézi. Gönczi Lajos hobbija hagyo­mányőrző volta miatt tiszteletre méltó és gondolatébresztő. Kéz­zel tapinthatóan ismerteti a ma emberével azt, hogy mivel s milyen mó­don dolgoztak előde­ink, milyen verejté- kes munkával ke­resték kenyerüket. A magánkiállítás megnyitásá­ra mintegy ötven nyugdíjas uta­zott Szolnokról Tószegre. Sokan saját fiatalkoruk használati tár­gyait ismerték fel a gyűjtemény­ben. S az ifjúkor emléke jókedv­re derítette a vendégsereget Vi­dám hangulat, jókedvű dalolás töltötte be Göncziék házát, ahonnan a szolnokiak a művelő­dési házba vonultak, s megte­kintették a helyi fafaragó-, ko­sárfonómunkákat, s az amatőr képző­művészek alkotá­sait. Szíves tárlat­vezetőül Papp Ist­ván polgármester csatlakozott hozzájuk. Szolnokra visszatérve a nyugdíjasok a Hild Viktor Váro­si Könyvtárban „A gobelin sze­relmesei" című kiállítást tekin­tették meg. ■ S. B. ■ Kisebb múze­umnak is beillik ez a gyűjtemény. wm • Hí A V, . j Éti Szolnoki nyugdíjasok a tószegi művelődési házban, a Régi mesterségek tárgyi emlékei című kiállításon l

Next

/
Oldalképek
Tartalom