Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-05 / 233. szám

2005. OKTÓBER 5„ SZERDA MEGYEI TÜKÖR 3 A kunhegyes! szélmalmot nemrégiben újították föl. Sajnos kevesen tudják, hogy a város határában Ilyen ipartörténeti érték található. Hegyekre vágyó alföldiek turizmus Távolabbi kirándulóhelyeket keresnek a megyénkbeliek A régiónkban élő fiata­lok, kisgyerekes családok nem a megyei kiránduló­helyeket keresik. Az uta­zási irodák ajánlatában ezért elsősorban hegyvi­déki, dunántúli ajánlatok szerepelnek. Fodor B. - Szilvási Zs.- Menjünk világgá, de előbb sa­ját környezetünket ismerjük meg! - hívja fel a figyelmet a kunhegyesi Geszti Jánosné, a Falusi Turizmus Országos Szö­vetségének alelnöke. Azok a megyénkben települések, ame­lyek gyakrabban megjelennek a médiában, ismertek a régió­ban élők számára. Elsősorban a gyógyvizéről híres Berekfürdő és Cserkeszőlő neve cseng so­kak számára ismerősen. A Ti- sza-tónál bizonyára még többen megfordultak már. Geszti Já­nosné szerint a fiatalok nem is­merik a hagyományos ételeket, nem gyönyörködtek épített ér­tékeinkben, nem járták be a megye szélmalmait, temploma­it. Az alelnök úgy véli, az alföldi ember szabadidejében inkább hegyvidékre vágyódik, esetleg a wellness-szállókat keresi fel. Ezt erősíti meg Molnárné Fü- leki Anikó, a szolno­ki Express Utazási iroda vezetője is: a szolnokiak ha egy­szer elindulnak, messzebbre men­nek. Inkább Gyulán, Hajdúszo­boszlón, Egerben pihennek, esetleg a Dunántúlra látogat­nak. A nyugdíjasklubok viszont sokat kirándulnak, felkeresik a megye nevezetességeit is, a vi­lágörökség részét alkotó, Tisza- tavi madárrezervátumot vagy a kunhegyesi szélmalmot. Fodor Attila vidékfejlesztési menedzser Kisújszálláson több alkalommal szervezett a helyi Tourinform-irodával közösen kulturális missziót. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyi­re ismerik a helybéliek közvet­len környezetüket. A játékban kevesen vettek részt, viszont akik kitöltötték a totót, jól is­merték szőkébb környezetüket. Hasonló tapasztalataik vannak a megye Tourinform-irodáiban dolgozóknak. A tő­lük érdeklődők fő­ként a hegyvidéki és vízparti kirán­dulóhelyeket kere­sik. Megyénk szépségei iránt ritkán érdeklőd­nek, az ilyen jellegű kiadványa­ik sokkal népszerűbbek a kül­földi és az országos idegenfor­galmi kiállításokon. Ha mégis térségünkre kíváncsi valaki, főként a gyógyfürdők vizeinek összetételéről, nyitva tartásról, árakról érdeklődik, vagy egy- egy nevesebb rendezvényhez (például Csángó fesztivál) kap­csolódva kiegészítő programo­kat keres a környéken. Füzetek egész sora a TiszAiNFORM gondozásában az utóbbi években tematikus fü­zetek egész sorozata jelent meg megyénkről. Ezek legújabb da­rabja a környékünkön találha­tó különleges gyűjteményeket mutatja be, de készült hasonló kiadvány többek között a gaszt­ronómia, egészségturizmus, ökoturizmus és a népi kézmű­vesség témakörében. Nemesi családok kúriái a közelmúltban kiadott me­gyei kastélylexikon rácáfol arra a közvélekedésre, hogy az Al- fóldön kevés régi épület talál­ható. A megyebeli nemesi rezi­denciák száma megegyezik a Fejér megyei kastélyok, kúriák számával. Hajdan régiónkban 257 nemesi rezidencia volt, eb­ből 234 kúria. Ma is áll százki- lenc épület, közülük tizennyolc élvez műemléki védettséget. Ér­dekesség, hogy a legtöbb kúria, szám szerint 23 Tiszaigaron állt. A legtöbb épülettel az Al- másy grófok rendelkeztek a me­gyében, de rajtuk kívül számos ismert történelmi családnak, a herceg Rákóczi, a báró Orczy, a vitéz Horthy, a gróf Szapáry fa­míliának volt itt építménye. EGY HOSSZÚ HÉTVÉGE ÁRAI 4 SZEMÉLYRE (2 FELNŐTT, 2 GYEREK) ITELEPÜLÉS SZÁLLÁS FT/3ÉJ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Kunhegyes C kategóriás parasztház 22 500 kerékpár, kemence, bográcsozóhely Karcag 3*-os szálloda apartm. 43 200 reggeli Berekfürdő 3*-os szálloda apartm. 70 800 svédreggeli, termálmedence, pezsgőfürdő Eger Prága 3*-os szálloda 3*-os szálloda 115 500 174 000 gyógymedence, vacsora busszal, csoportvez., reggeli, városnézés ■ Megyénk szépségei iránt csak ritkán érdeklődnek. A legkisebbek vannak a legnagyobb veszélyben HORVÁTH GYŐZŐ a közlekedés naponta szedi halálos áldozatait. Az ember sok­szor védtelen a hirtelen jött helyzetekben. A baj sokszor any- nyira váratlanul tör rá az autóban ülőkre, hogy feleszmélni sincs idejük. Mindannyiunk között a gyerekek, szemünk fé­nyei vannak ilyenkor a legveszélyeztetettebb helyzetben. Ki­csik, ezáltal könnyen sebezhetők. Arra esélyük sem lehet, hogy saját erejükből meg tudják védeni magukat. Ezzel talán minden szülő tisztában van, mégis számtalan esetben tetten érhető felelőtlenségük. Hányszor láthatunk az autó két ülése között állva, dülöngélve utazó kisgyereket? tragédiák sora igazolja, mekkora árat kell fizetnünk a köny- nyelműségért. Például azért, mert a biztonsági ülés helyett egyik utas ölében utazik a gyerek. Pedig nem ártana, ha már kisgyermekkorban rutinná válna a biztonsági eszközök hasz­nálata. Tudomásul kell venni, hogy olyan korban élünk, amelyben egyre nagyobb kihívást jelent a mindennapjainkat megkönnyítő és esetenként megkeserítő technikai vívmánya­inkhoz való alkalmazkodás. ha gyermekeink megszokják, hol a helyük az autóban, a későb­biekben sem kell majd aggódni értük. Felnőttkorukban, szü­lőkként fel sem merül majd bennük, hogy azért kell a bizton­sági övét bekapcsolni, és egyáltalán normálisan közlekedni, mert ha nem így van, elkapja és megbünteti őket a rendőr. Bútorcsere az óvodában Régóta várt fejlesztést hajtot­tak végre a tiszafüredi Nyitni- kék tagóvodában. Az Együtt Gyermekeinkért Alapítvány tá­mogatásának köszönhetően ugyanis lehetőség nyílt a cso­portszobák bútorzatának le­cserélésére. Ennek megfelelő­en a kezdeti időkből származó, mintegy harmincéves berende­zéseket modern székek és asz­talok váltották fel. A közel más­fél millió forintos beruházás eredményeképp megszépült környezetben tölthetik min­dennapjaikat az óvisok. ■ FI CIKKÜNK NYOMÁN Együttműködés kell az álláskereséshez Mikor kap értesítést a munkanélküli? címmel egy szülő azt pa­naszolta olvasói levelében, hogy a munkaügyi központ nem ér­tesítette munkát kereső gyermekét a közelmúltban Szolnokon megrendezett állásbörzéről. Ez így igaz. A címben feltett kér­désre ugyanis az a válasz, hogy a munkaügyi kirendeltségek személy szerinti értesítést csak akkor küldenek, ha a számító­gépes program, az adott munkanélküli adatainak megfelelő munkaerőigényt jelez. És a többi munkanélküli? Az nem szá­mít? - teszi fel a kérdést a levélíró. De igen. Minden munkanél­küli számít, hiszen esélyeik növeléséért szerveznek a munka­ügyi kirendeltségek sokféle segítő, támogató programot. Csak­hogy ezekhez a segítő szándékú, esélynövelő programokhoz még valami szükséges: az aktív, saját élethelyzetén változtatni tudó és akaró álláskereső, aki nem otthon ülve várja az értesí­tést, hanem rendszeresen érdeklődik például a kirendeltségen, ahol ezúttal is sok száz szórólap és plakát adott hírt a szolnoki állásbörzéről, a megyei napilap és a közszolgálati média mellett. SZEKERESNÉ DR. KÁLMÁN MÁRIA, MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) ____________________________ Tiszta udvarok és házak az apáti cigánytelepeken Van látszata a jászapáti kisebbségi önkormányzat által a cigánysoron hirde­tett tisztasági versenynek. Teleki József Az 1998-ban útjára indított program nyomán a Dankó utcá­ban már az a ház lóg ki a sorból, amelyik nem rendezett kívül- belül. Tiszta udvar, rendes ház — olvasható Suki Ágoston házán is immár két éve. A tábla jó helyre került, ezt tegnap a há­zakat ismételten szemügyre vé­telező bírálók megerősítették. A háromgyerekes család portáján messziről látszott, hogy nem egy napig van rend. Tisztára meszelt fal, ereszről csüngő vi­rágtartók és nyírt fű. „Minden­nap takarítunk, másképp a gye­rek mellett nem lenne ilyen tisztaság” — mondja a ház ura. A város túlfelén, az Ilona ut­cában is mind több a gondozott porta. Hét évvel ezelőtt a két te­lepen nyolc ház lakója érdemel­te ki az ötezer forintos elisme­rést, most tizenöt család kapott díjat - összegzi az eredménye­ket a bírálóbizottságot vezető Andrási Lászlóné jegyző és Far­kas András, a kisebbségi önkor­mányzat elnöke. Ismerősök, magánügyek Szókéné Csorba Erzsébet imádja a verseket SZÓKÉNÉ CSOR­BA ERZSÉBET. a tiszafüredi Fekete László Általános Mű­velődési Köz­pont megbízott vezetője rajong a költészetért. Rendszerint elalvás előtt is a kezébe kerül egy-egy kötet. Leg­szívesebben a tragikus sorsú Radnóti Miklós műveit olvas­sa, lelkivilágához ugyanis az ő gyönyörű versei állnak a leg­közelebb. Különleges vonzal­mat érez emellett a képzőmű­vészetek iránt is, amelyet réz­karcgyűjteménye bizonyít a j legjobban. FI Németh Mihály, a világutazó ellenőr NÉMETH MI­HÁLY karcagi vezető jegy vizs­gálóként szol­gálatban vo­natmenetjegyet kezel. Szabad­idejében azonban hátizsákjá­val indul el utazni. A nagy vi­lágjáró már 36 országban járt. Sűrűn megfordul Visegrá- don, a Pilisben, a Bükkben, Erdélyben és Finnországban. Azokat a helyeket szereti - például Szíria, Bosznia —, ahol nincs sok turista, kaland annál több. Olaszországban például a morajló vulkán tete­jéről nézte meg a krátert. DE Orosz Gyuláné szurkol a helyi aranylábúaknak OROSZ GYULÁ­NÉ, Nagyiván polgármestere figyelemmel kí­séri a megyei I. B osztályban szereplő helyi futballcsapat teljesítményét. A sportág iránti éixieklődés a hétvégi programját is megha­tározza, ugyanis az utóbbi idfr ben rendszerint a helyszínen szurkolja végig a mérkőzése­ket. A 90 perc okozta izgal­mak átélése mellett egészség­ügyi szakirányú végzettségé­nek megfelelően az idősek gondozására, ellátására fordít­ja szabadidejét. FI Barta István a faipari szakma szerelmese BARTA ISTVÁN, Szolnok alpol­gármestere ere deti szakmáját gyakorolja sza­badidejében. A ház körül rit­kán látni idegen szakembert, mivel egyedül javítgatja, épít­geti otthonát. Állandóan fúr- farag, barkácsol a hétköznap­okban felgyülemlett feszültség oldására, kikapcsolódásként. Vágyálma a horgászat. Most egyelőre még csak kevés idő jut nyolc unokájára, de majd nyugdíjasként szeretne velük egy tó partján gondtalanul pe cázgatni. FB

Next

/
Oldalképek
Tartalom