Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-18 / 244. szám
7 2005. OKTÓBER 18., KEDD VILÁGTÜKÖR HÍRSÁV Abbahagyták a magyarok a mentést Pakisztánban elfogyott a remény arra, hogy tíz nappal a földrengés után túlélőt találjanak Pakisztánban, ezért a Magyar Baptista Szeretetszolgálat különleges egysége abbahagyta a mentést. Az áldozatok számát már ötvennégyezerre becsülik. Rengett a föld Délkelet-Európában A RICHTER-SKÁLA szerinti 6-os erősségű rengés rázta meg az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigeteket és Nyugat-Törökországot kedd hajnalban. A sebesültek számát harmincra becsülik, egyéb károkról nem érkezett hír. A turisták körében pánik tört ki, ezért a szabadba menekültek. Izraeli szigorítás a merényletek miatt a három halottat követelő ciszjordániai támadások után Izrael felfüggesztette kapcsolatait a palesztin vezetéssel. Az izraeli külügyminisztérium egyik szóvivőjének hétfői bejelentése szerint a közösbizottság ülését sem hívják össze. Izrael megszigorította a ciszjor- dániával szemben felállított blokádot is. Prodi lesz Berlusconi baloldali kihívója a tavasszal esedékes olaszországi választásokon az Európai Bizottság volt elnöke, Romano Prodi vezeti a Silvio Berlusconi kormányfő elleni küzdelmet. Az amerikai mintára megrendezett előválasztáson a szavazatok csaknem hetvenöt százalékát szerezte meg a politikus, aki 1996 és 1998 között már vezette a római kormányt. Röviddel Szaddám Húszéin perének kezdete előtt az amerikai légierő súlyos csapásokat mért az iraki lázadókra. Csák Elemér Irányított bombával ölt meg egy F- 15-ös Ramadinál húsz ellenállót; akkor csapott rájuk, amikor olyan robbanószerkezetet próbáltak elhelyezni, mint amelyik szombaton öt amerikai katona halálát okozta. A várostól északra ötven lázadót likvidáltak helikopterekről és repülőgépekről. Irakban eközben folytatódik a vasárnapi népszavazás voksai- nak összesítése. Nem végleges, de már megközelítően pontos végeredményre a hét derekán számítanak. Helyszíni jelentések arról számolnak be, hogy az alkotmányt ellenző szunniták mellett sok kurd sem szavazott igennel, minthogy a lakosság 20 százalékát adó népcsoport nem lát kiutat jelenlegi kilátásátalan helyzetéből. Ha kiderül, hogy az Szaddámot kizárólag iraki ügyvédek védik. Bízik felmentésében. alkotmánytervezetet, a referendumon elfogadták, decemberben parlamenti szavazás lesz. Az alaptörvény nem lép életbe, ha - a többségi akarattól függetlenül három tartományban legalább kétharmados többséggel nemmel szavaztak. Derűlátó politikusok szerint az új alkotmány legalább az esélyt megadja az erőszak mérséklésére,' mások úgy vélik: az ellenállás még elkeseredettebb lesz. Bármi is legyen azonban a referendum döntése, a három nagy etnikai csoport valamelyike vesztesnek érzi majd magát, s a helyzet továbbra is kaotikus marad. Ilyen körülmények között akár polgárháború is kirobbanhat, amikor szerdán megkezdődik a megbuktatott diktátor pere. A megszállók fogságában lévő Szaddám Huszeint több szakaszban vonja felelősségre az Iraki Különleges Bíróság. Elsőként egy síita faluban huszonhárom éve elkövetett tömeggyilkosság vádja szerepel a bűnlajstromon; feltehetően ennek a tárgyalásnak a kimenetelétől is függ, mikor kerül sor olyan bűnök megtárgyalására, mint a vegyi fegyver bevetése a kurdok ellen vagy a síita lázadás vérbefoj- tása. A perben a vádlottak padján ül majd társtettesként a diktátor hét közeli munkatársa, illetve rokona is. Szaddám védői kizárólag iraki ügyvédek. A bíróság sem nemzetközi, mert - mondják az amerikaiak - Húszéin saját népe ellen követte el a legnagyobb bűnöket, ezért az irakiak joga az ítélkezés. Mindazonáltal a forgatókönyv tervezetét bizonyosan amerikai tanácsadók írták. Gyertyás-könyves tüntetés a magyar egyetemért Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Nagyváradon és Kolozsváron is utcára vonultak tegnap azok a magyar fiatalok, akik önálló állami magyar egyetemet szeretnének Erdélyben. Az este nyolc órakor elkezdődött kolozsvári tüntetés előtt Hantz Péter, a Bolyai Egyetem kezdeményező bizottságának alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a megmozdulást egy hosszú harc első lépésének tekinti. Csak Kolozsváron több száz diák vonult végig gyertyával és könyvvel a kezében. A kezdeményezők első lépésként a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karait szeretnék létrehozni, és azt remélik, erről talán a nemsokára sorra kerülő közös román-magyar kormányülésen is döntés születik. Állami magyar egyetemért utoljára a kilencvenes évek elején tüntettek Kolozsváron, bár a gondolatot majdnem minden, a BBTE-n oktató magyar tanár és diák támogatja. ■ Lukács János, Kolozsvár Veszélyben a magyar adás a brit rádióban A BBC arab nyelvű hírtelevíziót tervez, ezért megszűnhetnek a kelet-európai adások, köztük a magyar is. A londoni kormány ezzel kapcsolatos munkaanyaga szerint „idejétmúltnak kezd tűnni”, hogy a BBC Világszolgálat a „keleti tömb” egykori szovjet befolyási övezetébe tartozó országok 16 nyelvén sugároz adásokat. A The Sunday Telegrap szerint egyszerűen arról van szó, hogy a pénz az arab al-Dzsazíra tévé versenytársának szánt új BBC-hírte- levízióra kell. A világszolgálatot a BBC működted, viszont jórészt a brit külügyminisztérium finanszírozza. ■ Cs. E. Ma tartja ülését az újjáalakuló Bundestag Erdei és városi „testvérek” bászájev A csecsen vezér robbantani akart Moszkvában Timosenkót is gyanúsítják a mérgezéssel Egy nappal az újjáválasztott Bundestag alakuló ülése előtt Angela Merkel, a kancellári poszt várományosa (CDU) kijelölte a választásokon győztes uniópártok minisztereit. A bajor testvérpárnak, a CSU-nak „járó” második tárcát, a mezőgazdaságit - Edmund Stoiber leendő gazdasági csúcsminiszter mellett a helyettes pártelnök Horst Seehofer kapja. A kulcsfontosságú kancelláriaügyi minisztériumot Thomas de Maiziere szászországi belügyminiszter (CDU), az NDK utolsó kormányfőjének, Lothar de Maiziere- nek a fia fogja irányítani. A belügyminiszteri tísztséget Wolfgang Schäuble kapja, aki Kohl kormányában már volt ezen a poszton, de egy merényletben súlyos gerincsérüléseket szenvedett és kerekes székbe kényszerült, ezért egyszer már visszavonult. Kereken egy hónappal a szeptember 18-i választások után ma összeül a - hivatalos nevén - Németországi Szövetségi Köztársaság tizenhatodik Bundestagja. Az ülést, akárcsak három esztendeje, ezúttal is a most éltének het- venharmadik évében járó, ezúttal távozó belügyminiszter, Otto Schily nyitja meg korelnökként. Ezt követően kerül sor a képviselőház tisztségviselőinek megválasztására, elnöknek Norbert Lammertet (CDU) jelölik. A hagyományoknak megfelelően mindegyik frakció egy-egy alel- nököt ad, egyedül az SPD-nek sikerült a koalíciós tárgyalások során az elnöki posztért cserébe két helyet kialkudnia. A két jelölt: Wolfgang Thierse eddigi elnök és korábbi helyettese, Susanne Kästner. A CSU Kohl kancellár kormányának építésügyi, majd rövid ideig egészségügyi miniszterét, az ötvenesztendős Dagmar Wöhrlt állítja csatasorba. A liberális FDP Hermann-Otto Solm- sot, a Zöldek Katrin Göring- Eckardtot, a Baloldal Lothar Biskyt jelöli. Megválasztásuk titkosan történik. A sok töredékszavazat miatt a Bundestagban 613 képviselő foglal helyet, tízzel több mint az előző ciklusban. Statisztikai értelemben kevés az egyéb változás. A képviselők átlagéletkora 49,3 év, a nők aránya 32,2-ről 31,8 százalékra csökkent. ■ Gyulay Z. Máig nem világos, mi volt a célja annak az összehangolt támadássorozatnak, amelyet a kaukázusi Kabard-Balkárfóld fővárosában hajtottak végre vahabita fegyveresek. Megszólalt viszont leskerija köztársaság „miniszterelnöke”: Samil Bászájev csecsen hadúr elektronikus levélben jelentette be, hogy „a második legjobb akciót” ő szervezte. Közése szerint a Kaukázusi Front 217 harcosa vett részt a múlt csütörtöki támadásban, s ennek során 15 katonai-rendőrségi objektumot, középületet és a repülőteret rohamoztak meg. Bászájev azt állítja, hogy 40 emberét vesztette el, nem a hivatalos közlés szerinti 92-t, s azért kegyelmeztek meg Csecsenföld új elnökének, mert kinyittatta a mecseteket. A fegyveresek kis csoportokban működtek, s az akció olyan volt, mintha hadgyakorlatot próbáltak volna csinálni - mutat rá elemzésében az Izvesztyija. A lap szerint három elképzelés van a terroristák szándékairól. Az első szerint a csecsének kelepcébe került társaikat szándékoztak kiszabadítani. A másik változat az, hogy Bászájev katonai szállítógépet akart szerezni, majd féltonnás bombát dobni Moszkvára; a terv kiszivárgott, s a hatóságok megszigorították a repülőtér védelmét. A harmadik, talán legvalószínűbb verzió a muszlim fanatikusok elszántságának demonstrálása lehetett. A holttestek vizsgálata során kiderült, hogy a támadók egy része cserzett arcú, mosdatlanság- tól bűzlő harcos volt, akik erdei rejtekhelyről jöhettek elő. A többi csecsen viszont jól táplált és jól felszerelt férfinak bizonyult; róluk kiderült, hogy helybeliek, illetve a környező, mélyen vallásos falvak „békés” lakói. Nem tudni, őket belelovalták vagy A hadúr hadserege A KAUKÁZUSI FRONTOT nyáron hozták létre az úgynevezett leskerija Csecsen Köztársaság „katona-politikai hatalmi j rendszerének” refomja során, j A szakadárok emellett még öt másik „frontot” nyitottak: a Dagesztáni, a Keleti, a Nyugati, az Északi és a Grozniji Frontot. belekényszerítették-e a terrortámadásba. Szemtanúk arról is beszámoltak: némelyik csecsen tudatosan ment a halálba: kilőtte fegyverét, majd hátat fordítva hagyta, hogy lepuffantsák. Lapérétesülések szerint egyébként ki lehet zárni a rögtönzött akció esetét: a terroristák zsebében térképeket találtak, rajtuk bejelölt objektumokat és eligazító füzetecskéket. Mindemellett a helyi lap a támadás előtt arról írt, hogy banditatámadás készül a városban, ezért megszigorították a veszélyeztetett épületek védelmét ■ Csák E. A Londonban tartózkodó Viktor Juscsenko ukrán elnök megmér- gezésének nyomozásában előrelépés történt. Az államfő a BBC- nek nyilatkozva elmondta, hogy új ismereteket sikerült szerezni a felhasznált anyagról. A merényletkísérlet mögött Juscsenko szerint kétségkívül ukrán személyek állnak. Az elnök a választási kampány idején, 2004 szeptemberében betegedett meg titokzatos módon, minden bizonnyal az ukrán titkosszolgálat mérgezte meg a vacsoráját. Háromszor kezelték egy bécsi magánkórházban, ahol az orvosok hetekig tartó vizsgálatokkal dioxinmérgezést állapítottak meg nála. A Kárpátinfo internetes portál szerint David Zsvnia, a rendkívüli helyzetek minisztériumának korábbi vezetője úgy véli, hogy Juscsenko megmérgezését Julija Timosenko exkormányfő szervezte meg. A Glavred kiadványnak adott interjúban az egykori miniszter közölte, hogy logikusan gondolkodva Timosenko politikai tömbje az egyetlen, amelynek előnye származott volna a mérgezésből. ■ Gy. Z. i
