Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-18 / 244. szám

2005. OKTÓBER 18., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Klaus Andreas a túrkevei díszbaromfi-tenyésztő egyelőre elkülönítéssel próbálta megóvni kedvenc szárnyasait a fenyegető vírustól Félünk a szárnyasételektől madárinfluenza A nyilatkozatok nem mindig egyértelműek Védtelenek a magyar munkavállalók PÓKÁSZ ENDRE ha megtehetném, nem dolgoznék Magyarországon. Nem vala­mi hirtelen jött Nyugat-imádat szállt meg hirtelen, csupán szembesültem egy szomorú igazsággal. Nincs ugyanis senki, aki vigyázna az egyszerű dolgozóra. Percek alatt szüntetnek meg munkahelyek tucatjait, gyorsan aláíratnak a zsigereik- ben a tiltakozást még nem hordozó emberekkel egy megálla­podást, s az egyszeri ember máris az ajtón kívül találja ma­gát. Mindenütt találnak megfelelő indokot, a legegyszerűbb a végzett munka kritizálása. Okosan a hivatalokat is kijátsszák egyes cégek vezetői, a bejelentési kötelezettséggel járó leépí­tést megelőzik azzal, hogy közös megegyezéses szakításról szóló papírt íratnak alá az emberekkel. így aztán mindenki széttárhatja a kezét, mondván nem történt semmi különös, ő el akart menni, én meg elengedtem. bezzeg a nagy állami cégeknél más a helyzet, ott egyenlőbb­nek számít a hasonló értékű munkát végző honpolgárunk. Őt ugyanis megvédi a szakszervezet. Biztosított az évenkénti béremelése, s ha már távoznia kell, akkor megkapja a jogos végkielégítést. Mindenki viszont nem dolgozhat valamelyik állami vállalatnál vagy hivatalnál, ők, mármint a többség, szinte esélytelenül szállnak harcba érdekeikért. Persze van­nak jogvédő irodák, esélyeink egyenlőségét minisztérium fel­ügyeli, de a kiszolgáltatottság érzése csak nem akar szűnni. a feszültség pedig csak nő, hiszen a bizonytalan munkahely bizonytalan fizetése utáni adókból fizetik azokat, akiknek például a védelem lenne a dolguk. Az ő állásuk persze biztos, nem úgy a többi pár millióé. van véleménye? írja megi velemény@ujneplap.hu Az ENSZ egészségügyi vi­lágszervezete (WHO) már nem 150 millió, hanem 2-7 millió halottal számol egy új világjárvány követ­kezményeként. Laczi Zoltán Állásfoglalása szerint humán influenzavírusok elleni vakci­nát kell alkalmazni, ami nem igazán harmonizál a hazai tö­rekvésekkel, hiszen nálunk a H5N1 elleni vakcina előállítását helyezik előtérbe. Zavart kelt, hogy három influenzáról - ha­gyományos humán, a madár, valamint egyelőre nem létező, világszinten járványt okozó ví­rusról — beszélnek a híradások­ban. Az állatorvoslás hazai szaktekintélyei továbbra is azt hangsúlyozzák: nagyon nagy mennyiségű H5N1 vírussal kell megfertőződnie az állatgondo­zóknak ahhoz, hogy előfordul­jon egy-egy megbetegedés. Dr. Péter István megyei főállatorvos a pánik okát abban látja, hogy a témában nyilatkozók sokszor nem fogalmaznak egyértelmű­en és pontosan. Hozzátette: alaptalan riogatásnak tartja, hogy egy új világjárványnak is­mét annyi halálos áldozata len­ne, mint az első világháború után pusztító spanyolnáthának. Felvetődhet a kérdés, hogy mi­ért nem oltják be a madarakat. Az EU tiltja a veszélyeztetett madarak immunizálását a ma­dárinfluenza elleni vakcinával, mert az megzavarhatja a beteg­ség diagnosztizálását, az ezzel összefüggő állat-egészségügyi megyénkben, illetve annak ha­tárán három jelentős madár­gyülekezőhelyet tartanak szá­mon a szakemberek - tájékoz­tatta lapunkat a túrkevei Nim- fea Természetvédelmi Egyesület témafelelőse. Monoki Ákostól megtudtuk: a hortobágyi halas­tavak, a Tisza-tó és a Karcag közelében fekvő Kecskeri-víztá­intézkedések meghozatalát. A beoltott állatok ritkán betegsze­nek meg, a tünetek nem egé­szen nyilvánvalóak, a vírust azonban üríthetik, fertőzőképe­sek lehetnek. Dr. Nemes József szolnoki há­ziorvos szerint mindenképpen érdemes beoltatni magunkat az rozó térségében jelenleg is nagy a „légiforgalom”. Északról fo­lyamatosan érkeznek hozzánk a délre tartó madárvendégek. Legelőször a darvak érkeztek, amelyekből már most is leg­alább 35 ezer állomásozik ha­zánk legnagyobb pusztáján. Őket a következő hetekben a vadrécék és vadludak követik. emberi influenza elleni vakci­nával, akárcsak majdan, ha lesz, a madárinfluenza elleni szerrel is.- Az biztos, hogy én beoltom magam mindkettővel — mond­ta. - Javaslom, hogy ezt ne csak azok tegyék meg, akik amúgy is veszélyeztetettek az influen­za szövődményei miatt, hanem minél többen mások is. Túrkeve egyik ismert díszba- romfi-tenyésztője, Klaus And­reas mintegy félszáz különleges tyúkja, kacsája és libája közül a betegségre fogékonyabb fajtá­kat „ólfogságra” ítélte, hogy kedvencei ne érintkezhessenek a verebekkel és galambokkal. A tiszafüredi Nemzeti étte­rem ügyvezető igazgatója „kivá­rásra játszik”, amíg el nem mú­lik a madárinfluenza-veszély. Ábrahám Tamás érdeklődé­sünkre válaszolva elmondta, baromfitermék-beszállítójuk nyilatkozatban tanúsította: csak fertőzésmentes, magyar árut forgalmaz. A vezető azon­ban elárulta: ennek ellenére vendégeik érzékelhető fenntar­tással kezelik a szárnyasétele­ket. Éppen ezért a csirkehúst jö­vő héttől teljesen száműzik az étlapról és pulykából készült fo­gásokat is csak külön kérésre, korábban feldolgozott, fagyasz­tott alapanyagból készítenek. ; Jászberény Tiszafüi "•-Szolnok VS J A vonuló madarak jelenlegi száma a gyülekezőhelyeken Hortobágy: kb. 35 000 daru, Tisza-tó: 2-3000 vad réce. Kecskeri víztározó: több száz vádlód. Vándormadarak sokasága megyénkben Helyi adókból sok a tartozásunk (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) A kintlévőségek legnagyobb té­tele a helyi adó. A megyeszék­helyen ez 455 millió forint volt október elején. A szakember szerint azonban óvatosan kell kezelni ezt az összeget. A gép- kocsiadó-hátralék például a ki­mutatása szerint 100 millió fo­rint, ám ennél kisebb a valódi tartozás. A belügyminisztérium adatbázisa ugyanis nem éppen pontos. Az iparűzési adó eseté­ben pedig több vállakózás van, amelyik fizetési halasztást ka­pott. Kéri József elmondta: a A SZOLNOKI ÖNKORMÁNYZAT SAJÁT BEVÉTELEI Átengedett adók szociális jellegű hátralékok ese­tében segíteni igyekeznek a fi­zetésre kötelezetteknek, ám az adók esetében nincs pardon. A végrehajtás hónapjai jön­nek Jászberényben. Mint azt Koncz Andrásáé, a polgármeste­ri hivatal adóosztályának veze­tője elmondta, a város tizenkét­ezer helyiadó-fizetésre kötele­zettje közül évente úgy kétezer­nek postáznak fizetési felszólí­tást. Akinek ez nem elég, annál a letiltás eszközével élnek, az érintett valamely állandó jöve­delméből, vagy a vállalkozások­nál, a bankoknál vezetett szám­láról. Az elmúlt években mint­egy 1600 letiltást kellett végre­hajtaniuk. Idén már most elér­ték ezt a számot. A helyszíni bírságokat is gyakran kénytele­nek behajtással beszedni. Az esetek felében közmunkával tör- lesztenek az érintettek. Harminc évig is törlesztenek a volt bérlők A szolnoki önkormányzatnak sok pénze fekszik a már eladott lakásokban, ám azt mégsem mint valódi kintlévőséget keze­lik a polgármesteri hivatal szakemberei. A jogszabályok még 1992-ben tették lehetővé, hogy a bérlakásokat megvásá­rolják a benne élők, akik a vé­telárat pedig részletekben is ki­egyenlíthették. Sokan 30-35 éves törlesztés is felvállaltak, így ők még esztendőkig fizetik otthonuk árát Megszépülhet az otthon Az Ifjúsági, Családügyi, Szociá­lis és Esélyegyenlőségi Minisz­tériumtól támogatást nyert a közelmúltban a tiszaburai ön­kormányzat az idősek otthona felújítására. Ugyanerre a célra a megyei területfejlesztési tanácshoz is adtak be pályázatot, amely je­lenleg elbírálás alatt van. A hároméves szociális felzár­kóztató program részeként megvalósuló beruházás, amely várhatóan jövő tavasszal kez­dődhet meg, közel 9 millió fo­rintba kerül. ■ FI OLVASÓINK ÍRJÁK Meg kellene hagyni a találkozási helyeket! Sajnálattal és igencsak megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az elmúlt napokban egyszerűen leszerelték az egész játszóteret a megyeszékhely Hunyadi utcájában. Nem értem, miért? Talán ja­vítják? Nem tudom, mindenesetre eszembe jutott néhány em­lék, amikor a gyermekeim önfeledten játszottak ezeken a hintá­kon, mászókákon. Azóta persze jó pár év eltelt, azon gondolkod­tam, vajon a leendő unokáim hol szórakoznak majd? Lehet, hogy addigra teljesen új játékszerek várják majd a legkisebbe­ket, viszont most is vannak kisgyerekek a környéken, ők hol játsszanak? És hol váltsanak néhány szót egymással az anyu­kák, nagymamák? Hisz a játszótéren lévő padok mindig jó he­lyet biztosítottak arra, hogy az emberek találkozzanak. Nem kellene elidegeníteni őket egymástól! NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) _____ A kenyér világnapja. Karcagon, a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Takács Péter úti tagóvodájában kilencven kisgyermek kapott péksüteményt tegnap a kenyér világnapja alkalmá­ból. Pintér Csaba értékesítési vezető a Szolsüt Rt. karcagi sütőüzemé­nek almás-őszibarackos levelét hozta nekik ajándékba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom