Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-17 / 243. szám

2005. OKTÓBER 17., HÉTFŐ m mmmmmmmmmmmmm wmm MEGYEI TÜKÖR 5 Készülnek a marcipánfigurák, kézzel napi 200-250 darabot díszítenek fel az ügyes kezű asszonyok és férfiak. Sokat jelent nekik ez a tevékenység. A munkájuk ad lelkierőt foglakoztatás Karcagon sokan kapták meg ismét az esélyt Díszpolgári címet kap az idős várkonyi tanító A helyi általános iskola egykori igazgató-helyettese, dr. Fekécs- házi Szabolcsáé veheti át idén - október 20-án, délután öt óra­kor a községházán — Tiszavár- kony díszpolgári címét. A ki­tüntetést tavaly alapította és először Kővágó Zoltán olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnek ítélte oda az önkormányzat A képviselőtestület ezúttal is egy­hangúlag döntött a település köztiszteletben álló tanítója, a nyolcvannégy esztendős „Du zsó néni” elismeréséről. ■ BJ A legjobbak között végzett a listán a Szolnoki Főiskola Közzétették a felsőoktatási in­tézmények rangsorát A 2004- es adatok alapján elvégzett fel­mérés három különböző szakra terjedt ki, ezek egyike a szálloda és idegenforgalmi volt Ez utób­bi rangsorban a Szolnoki Főis­kola a harmadik helyen végzett. A tanulmány készítői rámutat­nak, hogy a listákon csupán a legjobb 12 közgazdász, 5 jogi és 4 idegenforgalmi és szálloda képzést nyújtó intézmény szere­pel. Azaz valamennyi feltüntetett főiskola és egyetem előkelő he­lyen végzett az azonos profilú fel­sőoktatási intézményekkel vég­zett összehasonlításban. ■ MGA Elkerülő utakat szeretnének az abádszalókiak Lakossági fórumot tartottak a minap Abádszalókon, amelyen a településrendezési tervvel kap­csolatban mondhatták el véle­ményüket a helybeliek. Mint azt Somodi László műszaki csoport­vezetőtől megtudtuk több észre­vétel Is elhangzott az összejöve­telen. Szóba került például a De­ák Ferenc út túlzott igénybevéte­le, így az elkerülő utak szüksé­gessége, amelyet egyébként már jelenleg is tartalmaz a doku­mentum. Az elmúlt években ki­alakult előnyöket, pozitív tulaj­donságokat megtartó, ugyanak­kor a fejlesztési lehetőségeknek, újabb beruházásoknak is teret adó terv elfogadásáról a képvise­lő-testület dönt majd. ■ FI Nagy Imre hét esztendeje rokkantnyugdíjas, 57 éves. Korábban kubikus­ként kereste kenyerét, az­tán amikor leszázalékol­ták, kilátástalannak tűnt minden. Azután Karcagon munkát kapott, s egycsa- pásra megváltozott az élet. Daróczi Erzsébet A városban az elmúlt években 350-400 megváltozott munka­képességű ember talált újra munkát a rehabilitációs cégek­nél. Mára több bezárta kapuit. Kivétel a Re-Habos Kft., amely jelenleg is több mint száz em­bert foglalkoztat. — Ez a munka nekem nagyon sokat jelent - mondja Nagy Im­fl 107 FQS DOLGOZÓI LÉTSZÁM SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA Alvállalkozón keresztül re. - Lelkileg is, hiszen embe­rek között vagyok, nem a négy fal közé zártan ülök otthon. Új­ra dolgozom, fontosnak érzem magam. A nyugdíjam 45 ezer forint, így az itteni bruttó 65-70 ezer forint nagyon jól jön. Hi­szen a feleségem is beteg, egyi­kük nyugdíja elmegy a havi gyógyszerekre. A figurák díszí­tésébe belejöttem, nagyon sze­retem csinálni. Nyíri László születése óta hal­lássérült. A 24 éves fiatalember három éve dolgozik itt, ko­rábban szüleinek segített, ha kellett kapálni járt a ha­tárba. Rokkantnyugdíja 24 ezer forint. Mint minden fiatal, ő is szeret öltözködni, erre kereseté­ből már futja. Amikor bejön dol­gozni, jelel egy kicsit Ágival, aki szintén hallássérült. Az üzem­ben jól érzi magát, ez mégis­csak más, mint a kapálás. A nyújtógépen dolgozik. Meg van mindene, nem is vágyik másra, csak saját családra. Laci eddigi munkája alapján októbertől a nyújtók csoportvezetője lett és raktárosi feladatokat is ellát — tudom meg Csombordi Piroska ügyvezető igazgatótól. A budapesti Re-Habos Kft. nyolcvankét, többségükben le­százalékolt állandó alkalma­zottat és alvállalkozón keresz­tül még huszonöt rokkant em­bert foglalkoztat. Jelenlegi for­májában 2002 óta működik, kizárólag a Szamos Marcipán­nak dolgoznak. A karcagiak mellett bucsai, kunmadarasi és berekfürdői dolgozóik van­nak, a vidékieket buszszal hoz- zák-viszik. A legidősebb alkal­mazott 58, a legfiatalabb 21-22 éves. Nyolcvan százalékuk nő. Készülnek itt mar­cipánfigurák a 15- től 60 grammosig, csomagolnak sza­loncukrot, teasüte­ményt, díszítenek mézest. A választék fo­lyamatosan bővül, a Szamos Marcipán kooperátorai nem­csak a minőséget ellenőrzik, hanem az új figurák készítését is ők tanítják be. A legkön­nyebbek a géppel készített egyszerű alakzatok. A napi teljesítmény változó. Hiszen míg a gépen több ezret, addig kézi erővel 200-250 da­rab figurát tud egy dolgozó el­készíteni. A havi bruttó kereset 60-65 ezer forint. Vannak sike­tek, cukor-, szív- és szervibete­gek, mozgássérültek. Nyolcvan százalékuk a kezdetektől itt dolgozik. Az itt munkát válla­lók között akadnak testvérpár­ok, házastársak és olyanok, akik szüleikkel dolgoznak itt. A hangulat jó, családias. A, cég biztosítja a munkaruhát, mun­kacipőt, havi 3500 forint étke­zési utalványt és egyszer kirán­dulni viszi őket, év végén vacso­rával és ajándékkal ismerik el a jó munkát. Évente egyszer pe­dig a dolgozók saját költségü­kön pikniket rendeznek, ahol főzőverseny, közös ebéd, játék biztosít szórakozást. Mert ügyelnek arra, hogy a munka mellett időnként ilyen progra­mokra is időt szakítsanak. Korszerűsítésre, bővítésre fordítják a pénzt a kft. tulajdonosa hosszú távon gondolkodik, folyamatosan fejleszti, korszerűsíti az üzemet. Munkahelyteremtő beruházás címén most nyertek 10 millió forintot, melyből új szociális helyi­séget alakítanak ki, már kész a tetőszigetelés, s emellett kor­szerűsítik a fűtést és bővítik a villanyhálózatot. A beruházás egyébként hét fő hároméves kötelező foglalkoztatását is jelenti. ■ Ez a munka mégiscsak más, mint a kapálás. Segítséget adnak a diákjogok gyakorlásához Az elmúlt években jelentős vál­tozások zajlottak le a diákok ér­dekérvényesítésének terén. A rendszerváltás előtti időkben ritkán lehetett ezt a szót hallani: „diákjogok”, addig mára szinte minden iskolában kialakultak az érdekérvényesítés csatornái. ■ A konfliktushelyzetek megoldását gyakorolhatták. Hasznos segítséget nyújta­nak a diákjogi hétvégék, ame­lyet három hét végén tartanak meg a szolnoki önkormányzat, a Tesz-Vesz Alapítvány és a megyei önkormányzat szerve­zésében. Szolnokon a pénte­ken kezdődött tanácskozáson a megye több településéről érke­zett diákoknak lehetőségük volt a felmerült aktuális prob­lémák megoldására. A speciá­lis szituációs játékokkal gyako­rolhatták a konfliktushelyze­tek megoldását. Átadhatták egymásnak tapasztalataikat az intézményi, települési közös­ségi programok megvalósításá­hoz. A hétvégék lebonyolításá­ban fiatal diplomás szakembe­rek vesznek részt. ■ FB Nemzetek találkozhatnak Tiszainokán Erdélyből érkezett hazánkba az a hagyományőrző klub, amelynek tagjai egy kecske­méti fellépésükről hazafelé menet megálltak Tiszainokán. PFEFFER FERENC polgármester elmondta, a román telepü­léssel, Ördön- gősfüzessel lé­nyegében test­vérvárosi kapcsolatot tarta­nak fenn, amely. azonban hi­vatalosan még nincs kinyilvá­nítva. Megbeszéléseik során szóba került, hogy a me­gyénkben község egy holland településsel, Akkrummal is szoros kapcsolatokat ápol. Az erdélyieknek tetszett az en­nek kapcsán felmerült ötlet, hogy a három település Ino­kán találkozna a kapcsolatte­remtés céljából. A közös ösz- szejövetelre azonban kicsit még várni kell. Arra ugyanis az elképzelések szerint két év múlva kerülhetne sor. ■ MGA Újra felfedeznék hazánkat Hegedű, brácsa és nagy­bőgő hangja hasított bele a levegőbe a német egy­ség ünnepén, a Berlinhez közeli Potsdamban. Laczi Zoltán Tipikus német ünnep ez, ahol hordószám fogy a sör és mázsa­szám a kolbász. Az egyik szín­padon politikusok beszéltek ar­ról, hogy senki sem ígérte a volt NDK polgárainak, hogy három év alatt utolérik nyugati testvé­reiket. Sőt, legalább harminc év kell. A szocialista világra senki sem emlékszik szívesen itt, ke­let és nyugat egykori ütközőzó­nájában. Az egyik sátorban mégis nagy volt a nyüzsgés. A hírhedt állambiztonsági szolgá­lat, a Stasi lehallgatókészülé­keit tették közszemlére és egy hétköznapi kerti locsolót, dupla fenéklemezzel... Rolf Holitzner a füredi tánco­sok fellépésére várt. Elárulta, azért kíváncsi a produkcióra, mert szereti a magyar táncokat, a csárdást maga is szívesen rop­ja. Sajnálja, hogy a volt NDK és Magyarország polgárai között le­épültek az emberi kapcsolatok. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a rendszerváltás után el­vesztek a korábbi értékek, s a „könyöktársaságok” vették át az irányítást. De úgy gondolja, eljön az idő, amikor a németek újra felfedezik hazánkat. A nyugdí­jas Hans Szolnokot elsőre ki tud­ja mondani. Kiderül: több ked­ves Ismerőse él a Jászságban. Hosszan dicséri Feri bácsi pálin­káját és Kati néni főztjét. A 17 éves Miklós Berlinből ér­kezett, hogy megnézze a me­gyénk látnivalóit bemutató Ti- szainform-standot, no meg a táncosok műsorát. De nincs szerencséje, épp lekéste a pro­dukciót. Édesanyja magyar, így érthető, hogy szépen beszéli a nyelvünket. Szeretne minél töb­bet megőrizni magyarságából, ezért azt tervezi, hogy néptán­cot tanul. A fürediek megígér­ték, hogy segítenek neki. Megyénk és Brandenburg tartomány kapcsolata tízéves múltra tekint vissza és ma már kiterjed az élet majd minden területére. A németek nemzeti ünnepükre Is meghívták szűkebb hazánk küldöttségét. A Plpás zene­kar kísérte tiszafüredi néptáncosok ezt roppant dinamikus előadással köszönték meg Potsdamban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom