Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-11 / 238. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2005. OKTÓBER 11., KEDD Mától ellenőrzik a gépjárművek műszaki állapotát Közúti ellenőrzést tart mától a megyei közlekedési felügyelet - tájékoztatott Kollár László igazgató. Az akció a 4-es és a 44-es főutakhoz kötődik, ezút­tal azonban segítségükre lesz­nek az Orosházi Határőrség munkatársai is. A vizsgálat ki­terjed a járművek műszaki ál­lapotára, a környezetvédelmi előírások betartására, az okmá­nyokra, a járművek tengelyter­helésére. Nagy hangsúlyt kap a tehergépkocsi-vezetők kötelező pihenőideje betartásának szá­monkérése is. ■ HGY Támogatják a terület védetté nyilvánítását A védetté nyilvánítási eljárás­nak szabna gátat, hogy a me­gyei önkormányzat eladásra hirdette meg a volt szolnoki Tüdőkórház területének egy részét. Ha még a védetté nyil­vánítás előtt értékesítik az in­gatlant, akkor hem a termé­szeté, hanem a fűrészeké lesz a főszerep a területen. Fodor György és Erdei Péter önkor­mányzati képviselők önálló in­dítványt nyújtanak be az ön­kormányzathoz, melyben sür­getik a védetté nyilvánítást. ■ BAN Belehalt a férfi a hatalmas erejű ütközésbe Egy kamion és egy személyautó ütközött össze tegnap kora dél­után Jászalsószentgyörgynél, a benzinkút közelében a 32-es fő­úton - tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi igazgató­ság. A teherautóban nem sérült meg senki, ám a Honda vezető­je, egy 54 éves jászberényi férfi nem élte túl az ütközést. ■ HGY KÖZÉLETI HÍREK tiszakürt. Farkas Imre ország­gyűlési képviselő tájékoztatót és fogadóórát tart holnap este hat órától a polgármesteri hi­vatalban. Valós veszély a madárinfluenza? egészségügy Válságstábot hoztak létre - tömeges lakossági oltásra nincs szükség FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A főállatorvos úgy véli, hu­mán járványtól nem kell tarta­ni, mert emberi megbetegedés nagy állati járvány nélkül nem lehetséges. A beteg ma­darak közvetlen környezeté­ben, egy légtérben élő embe­rek megfertőződhetnék, álta­lában tünetmentesen. Betegs­ég ebből csak akkor képzelhe­tő el, ha a vírus milliárdos nagyságrendben kerül a le­gyengült emberi szervezetbe. DR. PÉTER ISTVÁN ezzel kapcso­latosan utalt arra, hogy egészen má­sok az állattar­tási körülmé­nyek Ázsiá­ban, mint ná lünk. Ott nagyon népes a ser­tés- és baromfiállomány, így a Vírus helyhez kötése nehéz­kes. Hazánkban viszont az ál­lat-egészségügyi szolgálat minden nagyobb állattartó te­lepen minden nap jelen van, így nagyon jó esély van arra, hogy ha a madárinfluenza gyanúja felmerül, azonnal el­szigeteljék az állatállományt, gyorsan „megfogják” a vírust. Dr. Péter István szerint jár­ványtól nem kell rettegni. Jankovics István virológus állítja: ha egy influenzás ember szoros kapcsolatba kerül fertő­zött szárnyasokkal, fennáll a le­hetősége annak, hogy a madár- ■ influenza vírusával is megfer­tőződik. Erre azonban a legtöbb' esélye a disznóknak van. A ser­tések „specialitása”, hogy hor­dozhatják az emberi influenza­vírust, így szervezetükben kön­nyen cserélődhetnek a gének. Az új vírus pedig szinte aka­dálytalanul terjedhet egyik em­berről a másikra. :: A virológus szerint az eddigi világméretű járványok alapjai mindig a madárinfluenza különböző válfajai voltak. Képünk Illusztráció A madárinfluenza terjedése és üteme ^OOkmj Manyas-tó Törökors; 1005. okt. Cseljabinszk (Oroszország) 2005. aug. s Duna-detta ; (Románia) í 2005. okt. J8P A Novouibirszk (Oroszország) 2005. júl. 2005. máj. Kórokozót találnak a vonuló madaraknál A ? laoái 200 ’L. Hongkong fl I9y7 in i04. jan. ijj Az érintett országok, a felbukkanás dátuma ■ Megerősített halálos esetek embereknél o-o A Délkelet-Ázsiából érkező vonuló madarak útvonalai ----------VV\ ÍZ ) 1 Thaiföld [0---­2003. nov. Indonézia II­2004. jan.-01 Vietnam 2004. jan. d Kambodzsa 2004. jan. Rsr'SipÉpV FORRÁS: t>ER STANDARD Pusztító járványok 1918.1957 ÉS 1968: a 20. század három pusztító influ­enza világjárványának dátu­ma. Az elsőnek, a spanyol­náthának, még a legszeré­nyebb becslések szerint is negyvenmillió ember esett ál­dozatul. Az ’57-es ázsiai inf­luenza, amely szintén végig söpört a világon, Kínából in­dult ki, és egymillió ember halálát követelte. A legutóbbi járvány a hongkongi influen­za volt, amelyben egymillió ember halt meg. Eddig is volt, ezután is lesz madárinfluenza a madarak INFLUENZÁJÁT az A típusú vírusok okozzák. A vadon élő madaraknál többnyire tünetmentesen zajlik le, betegséget leg­gyakrabban a pulyka-, kacsa-, gyöngytyúk- és csirkeállományok­ban okoz. A kórokozó fenntartásában, fajok közötti közvetítésé­ben különösen a vadkacsák játszanak jelentős szerepet. Na­gyobb járványokat eddig pulykáknál észlelték a világban. A kór­okozót hazánkban is kimutatták már vad és házi szárnyasokban egyaránt, sőt a betegséget is megállapították kacsa-, pulyka- és gyöngytyúkállományokban. A számyasinfluenza-vírusok általá­ban a sertéseken és madarakon kívül más fajokat nem fertőznek meg. A madárinfluenza-vírussal történt első igazolt emberi fertő­zést 1997-ben Honkongban írták le, ahol a H5N1 törzs 18 ember megbetegedését, közülük 7 halálát okozta. ­Tömeges lakossági oltásra nincs szükség dr. bujdosó László országos tiszti főorvos hétfőn arról tájékoztat­ta a sajtó képviselőit, hogy a Romániában felbukkant vírus még nem képes emberről emberre terjedni, ugyanis szoros kontaktust kellene létesíteni a baromfikkal ahhoz, hogy a fertőzés tovább­menjen. Felmerülhet a későbbiekben, hogy az állatorvosokat, ba­romfitelepen dolgozókat beoltsák a madárinfluenza ellen, de tö­meges lakossági oltásokra nincs szükség, hiszen a lakosság álta­lában nem veszélyeztetett. A védőoltásra elsősorban az állatokkal közvetlen érintkezésbe kerülőknek lehet szüksége. Akkor sem ke­rülünk veszélybe, ha Erdélybe utazunk, ám oda kell figyelni azok­ra, akik romániai tartózkodásukat követően influenzás tünetekkel betegednek meg. A romániai események emberi vonatkozású in­tézkedéseket jelenleg nem igényelnek — tette hozzá. Nulladik fázisban „KOMOLYAN FEL KELL készülni minden eshetőségre” - hangzott el tegnap gráf József agrármi­nisztertől, ugyanakkor mind ő, mind pedig Rácz fe­nő egészség ügyi miniszter egybehangzóan hangsúlyozta: Jelen pillanat­ban állategészségügyi problé­máról és nem humánbetegség ml van szó". rácz JENŐ elmondta: a madár­influenzára vonatkozó intézke­dési terv úgyne­vezett nulladik fázisában va­gyunk. Az első fázis, ha kiala­kul a vírus em­berről emberre terjedni képes mutációja, máso­dik, ha megjelenik Európában, és a harmadik, ha Magyaror- szágpn is. Hangsúlyozta: a la­kosság megelőző jellegű madár­influenza elleni oltására nincs szükség. Jövő héten derül ki, hogy az emberről emberre terjed­ni képes vírusvariáns elleni vak­cina hatásos-e. Spórolunk Önnek! Múlt héten indult új rova­tunkban a legolcsóbb élelmi­szereket és háztartási cikke­ket keressük. Tegnap a leg kedvezőbb ámn kínált kilós kiszerelésű finomliszt után nyomoztunk. A lapunk által megkérdezett boltokban a kö­vetkező árakat találtuk: Plusz, Szolnok 55 Ft/kg Coop, Szolnok 59 Ft/kg CBA, Szolnok 59 Ft/kg Spar, Szolnok 59 Ft/kg Szövetség ABC, Szolnok 59 Ft/kg Reál Pont, Kunhegyes 69 Ft/kg Héliker, Szolnok 70 Ft/kg Ma a legolcsóbb kilós kristály­cukrot keressük. Ha alacsony árról van tudomásuk, írják meg szerkesztőségünknek e-mailben az ujneplap@axels.hu címre, vagy telefonálják meg az 56/516-735-ös számm! Megkérdeztük olvasóinkat Tart-e Ön a madárinfluenza-járvány elterjedésétől? M. LÍDIA, Kecskemét ­Persze, hogy hallottam róla, hiszen most még a csapból is ez folyik. Nem hiszem, hogy beoltatnám magam, mert még nem tartom konkrét veszélyforrásnak. Csak akkor, ha a közvetlen környezetemben, barátaim között felütné a fejét ez a betegség. Most még távolinak tűnik nekem ez az egész. Amikor odakerülünk, még fizetés ellenében is beoltatom magam. Majd ha emberről emberre is terjed. CZAKÓ DÁVID, TiszapüspökL- Hogyne tar­tanék tőle, hi­szen akár az életemet is fe­nyegetheti. Otthon vannak tyúkjaink, bár tudom, hogy a vadon élő madarak terjesztik a kórt. Szoktam nyers tojást is enni, ezzel viszont majd vi­gyáznom kell a jövőben. Nem igazán tudom, hogy terjed a betegség, csak hogy melyik ál­lat terjesztheti. Azonnal beol- tatnám magam, ha fennállna a betegség veszélye, még ha pénzbe kerülne is. SZEPCSIK LAJOS. Jászkisér. ­Mivel nincs madár a ház körül, így nem igazán tartok a betegségtől. Csak a gyere­keknél vannak tyúkok. Amúgy is, ha jól tudom, a vándormadarak terjesztik a kórt. Szerintem idén még nem lesz ebből gond, mert éppen elfelé mennek tőlünk a mada­rak, nem pedig ide, mert el­költöznek télire. Ila veszélyez­tetne a betegség, természete­sen beoltatnám magam, még ha fizetni is kéne az oltásért. SÁGHI SÁNDORNÉ, Szolnok:- Mivel csalá­di házban la­kom, így van lehetőségem tyúkokat tartani. A saját csir­kéimtől nem félek, boltban pe­dig nem szoktam venni húst. Úgy tudom, hogy csak a ván­dormadarak terjesztik a kórt. Nem tartok még a betegségtől, de beoltatnám magam ellene, ha azon múlna az egészsé­gem. A lányom kijelentette, hogy jövőre nem veszünk csir­kéket: betiltotta nekem a tartá­sukat, éppen ettől tartva. Vándormadarakkal költözik a kór? megyénket vastag betűkkel je­lölnék a szárnyas utazók térké­pén. A Magyar Madártani Egye­sület helyi képviselője szerint ugyanis a Hortobágyot, a Tiszát és mellékfolyóit, ezek ártereit, a térség számos holtágát és ha­lastavát, illetve erdőit mostaná­ban a vándormadarak „csúcs­forgalma" jellemzi. Urbán Sán­dortól megtudtuk, zömmel Eszak-Európából érkeznek hoz­zánk a gyülekező, vagy áttelelő vendégek. így a vadludak, vad­récék, gatyás ölyvek, darvak, cankók, godák, kékes rétihéják és a sirályok. A kontinens keleti területeiről egyedül a varjak in­dultak útnak hazánk felé. Igaz, ők hamarosan százezer-, sőt akár milliószámra özönlik el ré­giónkat. BJ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom