Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-08 / 236. szám

s GAZDASÁGI TÜKÖR 2005. OKTÓBER 8., SZOMBAT HIRSAV A finneknél turisták szüretelnek vadáfonya Finnországban Thaiföldről érkezett „turis­ták” szüretelik a vadáfo­nyát. A finn szabályok sze­rint a vadon termő gyümöl­csöket a turisták is leszed­hetik és értékesíthetik. Ezért a szüretelőknek csu­pán három hónapra érvé­nyes turistavízummal kell rendelkezniük, nincs szük­ségük semmilyen munka­vállalási engedélyre. A fel­dolgozó a vadáfonyáért 1 eurót, a törpe málnáért 4,5 eurót, az úgynevezett csarab bogyóért pedig 0,8 eurót fizet kilogrammon­ként. A foglalkoztatók szál­lást biztosítanak a szürete­lőknek, de sokan saját sát­raikban laknak. Nagykőrös elbukta a SAPARD-pert vidékfejlesztés A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiu­ma elutasította Nagykőrös város önkormányzatának azt a keresetét, amit a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hi­vatallal szemben nyújtott be. A város 364 millió forintos igénnyel állt elő, ugyanis az MVH elutasította mind a ki­lenc SAPARD-pályázatát. Az Európai Unió SAPARD néven ismertté vált előcsatlakozási programja keretében 2004 áprilisáig volt lehetőség fej­lesztési célú pályázatok be­nyújtására, s a rendelkezés­re álló 65 milliárd forinttal szemben 218 milliárd volt az igény. Lapunk értesülése szerint a nagykőrösiek azért pereltek, mert a pályázatu­kat fel sem bontották, ha­nem a keret kimerülésére hi­vatkozva, érdemi vizsgálat nélkül utasították el. Tengeri uborka a kínai piacra Norvégia Az Aftenpostan Norway című norvég időszaki lap szeptemberi száma közli, hogy a Tengerkutató Intézet szerint új piacokat lehetne ta­lálni a tengeri uborka számá­ra. Norvégia partjai mentén a tengerfenéken hemzsegnek a tengeri uborkák, s exportjuk több ezer norvég koronát ér kilogrammonként. A kínaiak a tengeri uborkát évszázadok óta fogyasztják, de nem tud­ják ellátni a keresletet saját halászatukból és a tenyész­tésből. A norvég halászok számára a tengeri uborka ed­dig a rákhalászat nem kívá­natos mellékterméke volt, de a legutóbbi tapasztalatok sze­rint oslói éttermekben is ked­vező fogadtatásra talált. A tengeri uborka bomló szerves anyagokkal táplálkozó puha­testű állat. Állati fehérjétől mentes takarmány SZALKSZENTMÁRTON A győri székhelyű Agrofeed Kft. új takarmánykeverő üzemet ad át október 21-én a Bács-Kis- kun megyei Szalkszentmár- tonban. Az üzem állati fe­hérjétől mentes tápok gyár­tására épült, az ilyen táp ugyanis minimalizálja a ta­karmányból származó szal­monellafertőzést. A tervek szerint az üzemben évi 60 ezer tonna takarmányt és koncentrátumot, valamint 25 ezer tonna premixet állí­tanak majd elő. Az egymilli- árd forintos beruházás 240 milliós AVOP támogatásban részesült, s 20 munkahelyet teremt a községben. A takar­mánypiacon Kelet- és Közép- Európában komoly részese­dést szerzett Agrofeed Kft. eddig bérben gyárttatta ter­mékeit, most pedig saját üzemet indít. A cég minden jelentős állatfaj minden kor­csoportjára gazdaságos ta­karmányt kínál. A helyi termékek piacáért homokhát Partnerséggel a homokháti termékek helyi pi­acáért címmel, a célprogram keretében - a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara és a Kiskun Gazdaságfejlesztési Kht. rendezésében - tanács­kozást tartanak október 13- án, csütörtökön Soltvadker- ten. Az Anna Vendéglő és Panzióban 10 órakor kezdődő programban előadások hang­zanak el: Fenntartható térség­fejlesztés a gyakorlatban (Pin­tye Ágnes, OTH főosztályve­zető), Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara: partnerséggel a vidék fejlesztéséért (dr. Kecskés László elnök), Helyi termékek marketingje és pi­acra juttatása (Horváth Mari­anna, Kiskun Gazdaságfej­lesztési Kht.). Szó esik a falu­si turizmusról, lesz bor- és ételbemutató, szürke- marhaétkek, helyi termékek kóstolója. Jelentkezés: a 76/481-335-ös telefonon, a 76/481-035-ös faxon, az r.eva@bacsmagrarkamara.hu e-mailen. A HIRSAV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Új szelek magyar földön? mezőgazdaság Az agrárminiszter kemény fellépést ígér Rendet ígér a mezőgazda­ságban Gráf József, a Földművelési és Vidékfej­lesztési Minisztérium ve­zetője, aki három és fél hónappal ezelőtt még a túloldalhoz, azaz a terme­lők közé tartozott. Egyik hivatalnokának öt perc után mondott fel. Pókász Endre Gráf József - aki a üszazugi ag­rárfórum alkalmából adott in­terjút lapunknak - úgy fogal­mazott, hogy miniszterként sem felejtette el, honnan jött, s ígérgetés helyett tettekkel igyekszik bizonyítani, misze­rint igenis van jövője a magyar mezőgazdaságnak.- Nem sok türelmi időt ha­gyott munkatársainak az új tempó fölvételéhez. Azt halla­ni, néhányan már nem dolgoz­nak a tárcánál emiatt.- A minisztérium munkájá­ban számos elmaradást tapasz­taltam. Sajnos vezetői poszto­kon sem mindig a megfelelő szakemberek dolgoztak, egyi­küknek például öt perc után mondtam föl. Magyarázatokat próbált adni arra, miért nem vé­gezhető el az a feladat, amit kér­tem, ám nekem erre nincs szük­ségem. Tetteket akarok látni.- Hosszú hónapokat csúsznak a kifizetések, a magyar gaz­dák bizalma finoman szólva is megrendült a tárcában. Ezen lehet javítani? Termésbecslés őszi betakarítás közben Az agrártárcának - a betakarí­tás időszerű tapasztalataira ala­pozott -, legutóbb közzétett ada­tai szerint cukorrépából az idei termésátlag hektáronként 53 tonna. Almából és szőlőből 25­30 százalékkal kevesebb ter­mett, mint tavaly. A burgonya termésátlaga 25 tonna körül alakul. A napraforgó hozama meghaladja a 2 tonnát hektá­ronként, s ebből a növényből összesen több mint egymillió tonnás termésre lehet számíta­ni az országban.- Amikor átvettem a tárca irányítását, átlagosan hat hóna­pos lemaradással dolgoztunk a kifizetéseket illetően. Bizony még most is utalunk tavalyi tá­mogatásokat. Ezt a jelentős ké­sedelmet sikerült egy hónapos­ra csökkenteni, év végére pedig ebben is utolérjük magunkat.- Ha már a pénzt említette, mekkora összegből gazdálkod­hat idén a mezőgazdaság?- Több mint 400 milliárd fo­rint lesz a költségveté­sünk, ennek közel fele a saját állami forrás, a többi pe­dig az uniós tá­mogatás.- Hiába a sok Az agrárfórumon friss kenyérrel köszöntötte a hallgatóság a minisztert pénz, ha a hazai mezőgazda­ság főágazatai, az állatte­nyésztés és a növénytermesz­tés között felborult az egyen­súly. Mivel lehet rávenni a gazdákat a szerkezetváltásra?- A költségvetésünk úgyne­vezett magyar részét többségé­ben az állattenyésztés jövedel­mezővé tételére fordítjuk. Töb­bek között anyagi támogatást adunk a tenyésztőknek.- Erre mondhatná joggal a magyar állattartó, hogy a felvásárlási árak nevet­ségesen alacsonyak, a boltoknak pedig nem kell a drágább magyar áru.- Ma a boltok polcain lévő élelmi­szer 11 százaléka nem oda való. Ezt a helyet szánom a ha­zai termékeknek. Sokan azt gondolják, hogy mi leszünk az unió élelmiszeripari szemetes­ládája, de én nem hagyom, hogy így legyen Bezárattam már multinacionális áruház­lánc üzletét, bezúzattam más­félmillió spanyol tojást, mert nem feleltek meg az előírások­nak, s „meg akarták vezetni” a magyar fogyasztókat. A 2,8 ■ Ma a növénytermesztés­ből származik a mező­gazdaság bevételének 53 százaléka, holott az lenne a normális, ha az állattenyésztés adná a termelés kétharmadát. százalékos zsírtartalmú len­gyel és cseh tejet is kitiltattam az országból, ez az a tejfajta, amiben nem lehet ellenfele itt­hon a magyaroknak. Összessé­gében ilyen rövid idő alatt el­értük, hogy 3-4 százaléknyi rossz minőségű áru kikerült a piacról.- Nem csupán itthon akad­nak gondok, az unióval is lesznek keménynek ígérkező tárgyalások.- Amikor csatlakoztunk, gye­rekeink és unokáink jövőjét alapoztuk meg. Ám nem fo­gunk ijedt nyusziként üldögélni az egyesült Európában. Míg ki nem egyenlítődnek a támogatá­sok, míg nem csupán 25 száza­lékos állampolgárai leszünk az uniónak, nem megyünk bele semmilyen, a mezőgazdaságot érintő reformba. JEGYZET Búcsú a tejcsarnoktól MAUTHNER ILONA A hatvanas, hetvenes években alig volt falu, ahol ne lett volna tejcsarnok. Minden nap, reg­gel és este ide hordták a tejet. Nosztalgikus emlékeim között tárolom azokat az estéket, ami­kor gyermekként elkísértem apámat fejés után a tejcsar­nokba. Falun nőttem fel, és négy évtizeddel ezelőtt nem volt más csatorna, ahol olyan pontos információkat lehetett volna az élet dolgairól szerez­ni, mint este a tejcsarnokban. Akkor még mindenki ráért a ledolgozott nap után egymás­sal elbeszélgetni. Megvitatni, hogy milyen lesz a termés, mi­vel kell permetezni a szőlőt vagy mennyit adott a felvásár­ló a disznóért. Együtt tanulták meg azt is a gazdák, hogy felelősséget kell vállalniuk egymásért, hiszen a közös hűtőbe öntött tej minősé­gét nem ronthatta le senki. Má­ra egy-egy megyében csak 4-5 tejcsarnok üzemel. A gazdák esténként, ha valaki is meg­kérdezné őket, alaposan kiön­tenék a szívüket. Hiába az ext­ra minőségű tej, a hazai piac­nak inkább az olcsó import kell. A vásárló sokszor nem is tudja mit vesz, mert nálunk nem kötelező a csomagoláson feltüntetni, hogy azért olcsó ez a termék, mert nem tejből, csupán tejporból készült. A BUX-index 2005. október 7-én 22560 22480 22 22320 22240 22160 22 080 22000 poit,' 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS! BÉT NYERTESEK mm a **W**V*»J: • • ■■■■■W ............... Démász 18 000 +0,56 28 Graphisoft 1700 +0,53 27 Egis 19100 +0,53 130 MTelekom 999 +0,40 1979 BorsodChem 2365 +0,21 485 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Fotex 288 -4,00 82 Mól 21495 -2,74 15277 OTP 8085 -1,39 11078 Synergon 588 -1,34 47 Richter 37200 -0,80 3 767 A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. október 7-én PiPllill €/Ft $/Ft €/$ 251,63 +0,46 Ft MB MB ■ ■ ▼ ▼ 206,90 1,21-0,79 Ft -0,01 cent 2005. 10. 07. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom