Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-12 / 213. szám
2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ GÓLPARÁDÉ FÖLDVÁR MÓDRA - SPORT, 11. 0 A finn Kimi Raikkönen (McLaren- M er cedes) nyerte az 56. Forma—1-es világbajnokság tizenhatodik futamát, a Belga Nagydíjat. ► 10. OLDAL CDADT Olr wJtvli DAL A bíró játszotta a főszerepet a kunhegyesi régiórangadón ► 11, OLDAL A sorkatona, ki ernyővel száll alá sportarckép Asztalos Istvánt a sikerei megnyugtatták, már nem hibázik A sorkatonaság letöltése után csupán azért maradt továbbszolgáló Asztalos István, mert a honvédség tudta számára megadni azt, amibe negyedévszázada szerelmes. Az ejtőernyőzést. Mészáros Géza Keményfejű, nehezen kezelhető embernek tarthatják a kívülállók Asztalos Istvánt. Aki közelebbről ismeri, azt is tudja, ko- nokságát céltudatossága vezérli. Célja pedig mindig a siker, a győzelem. Ezért viszont majd mindent alárendel az életében, amiért kisebb-komolyabb konfliktusai adódtak. Utóbbi nem különösebben zavarja, hiszen elképzeléseinek ékes bizonyítéka az a számos trófea, emléktárgy, érem, amelyeket az elmúlt évek alatt felhalmozott. Idén az Európa-kupa sorozataiban többször is eredményes volt egyéniben és csapatban, illetve a nem olimpiai sportágakat felvonultató duisburgi Világjátékokon hosszú idő után Asztalos megszerezte hazánk újabb aranyát.- Mint abban a korban hasonlóan mindenki, úgy én is az MHSZ-nél kezdtem az ejtőernyőzést - emlékszik vissza kezdeti lépéseire, azaz ugrásaira a Szolnoki Repülőezred 41 esztendős zászlósa, a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület egyik kiválósága. — Nem sok jövőt láttak bennem a bajtársaim és feletteseim, hiszen Apja fia A 8700 ugrásánál járó, többszörös válogatott Asztalos nagyon nem szerette volna, ha szintén István névre hallgató 19 esztendős fia bármikor is ejtőernyőzne. A közelmúltban először - édesapja örömé re -, vélhetőleg utoljára tandemet ugrott egy szolnoki rendezvényen a nagylegény. Az elszántságot volt kitől tanulnia... egy nagyon hanyag, trehány, renitens emberke voltam. Elkéstem mindenhonnan, a felszerelésemet elhagytam, az egyenruhám rendre hiányos volt, a tanácsokat nem sűrűn fogadtam meg. Az ugrások előtt és közben is elkövettem minden hibát, ami csak számításba jöhetett, ezért aztán megszámlálhatatlan mentőernyőnyitásban volt részem. Asztalos István: az egykori trehány, renitens katonából megbízható, tapasztalt ejtőernyőssé vált ■ „Nem csak ernyőzésben, hanem maratonin, duatlonon, triat- lonon, síversenyeken is szereztem már érmeket” Ahogy öregedtem, úgy higgadtam le, s a félsz is elmúlt már. Pedig hát eleinte én is féltem, mint mindenki, mert akiben nincs szorongás, az nem is normális. A '80-as évek elején nyitottam először, ráadásul egyedül, mert akkor még nem volt szokás a tandemugrás. Győrből kerültem 1987-ben Szolnokra, mert ennél az alakulatnál volt lehetőség ernyőzésre. A honvédség ráadásul azt is megengedi, hogy ne csupán „mundérban”, hanem „civilként” is versenyezhessek, így aztán többször is ugorhatok. Nekem ez a szenvedélyem, illetve a futás, a sízés, és ezek testvérsportágai. Azt is eredményként értékelem, hogy már a páromat is bevontam a kocogásba - újságolta páratlan eredményei okán nemzetközi porondon is elismert világutazó. Nem termett röpisbabér Kecskeméten A bajnoki rajt előtti utolsó erőpróbán vett részt a Szolnoki RK- SI röplabdás legénysége Kecskeméten a Hírős Kupán, melyet szombaton rendeztek meg. Az örök rivális dági csapat ellen kezdtek, melytől két szoros játszmában szenvedtek vereséget. A folytatásban a szintén jó erőkből álló Dunaújvárossal szemben sem kísérte szerencse Ilyés Gábor csapatának fellépését, amelytől szintén szoros derbin 2:l-re kaptak ki. A helyosztón szintén nagy csatában, de újabb vereség érte Gulyásékat, ezúttal a junior válogatottal szemben maradtak alul, méghozzá 2:1 arányban. A szolnokiak a mérkőzéssorozaton a Gulyás, Juhász, Besenyei, Rácz, Takó, Tóth G. kezdő hatossal léptek pályára, mellettük Pénzes, Tóth /., Trenka, Gyapjas és Erdősi jutott szóhoz. Hátránynak számított, hogy Meli- cherés Makai nem tarthatott társaival a hírős városba. Kifejezetten rossz hír, hogy az elmúlt évek egyik húzóembere Szegedi Béla a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Mint azt Csomós Csaba, a szolnokiak technikai vezetője elmondta, jelenleg is folyik a csapatépítés, pedig közeleg a rajt, hiszen szombaton már Dá- gon lép pályára a szolnoki legénység. Ezt követően szeptember 24-én pedig a MAFC otthonában szerepelnek. A hazai bemutatkozásuk október 2-án, vasárnap 15 órakor lesz, abban az időpontban az MCM Kaposvár gárdáját fogadják a Tiszaligeti Sportcsarnokban. ■ vécsé Alaposan megnehezítették a Domino-BHSE dolgát D0MIN0-8HSE-SZ0LN0K! VSC 11-8(3-2,2-1,4-2,2-3) Kőér u., 100 n. V: Madarasi, Voj- voda DOMINO: GYÖRKE-HÁRAI 3, Kovács 0.1, Tóth M. 1, Szabó B., KISS G. 1, Paján 1. Csere: Fodor 1, Gyurováth, Molnár T. 2, Cseh 1, Szécsi D., Hoppál. Edző: Kovács István SZOLNOK: GÁRDONYI-BELL, Pataki 1, BABAY 4, Hangay R. 1, BALOGH 2, Hangay Z. Csere: VERES (kapus), Balog, Tankó- Ádám, Tóth L Szappanos. Edző: Lukács Dénes Emberelőnyből: 8/5, ill. 7/1 Ötméteresből: 1/1, ill. 2/1 Továbbjutott: a Domino- BHSE, kettős győzelemmel A vízilabda Magyar Kupa pénteki negyedöntőjében élvezetes meccset vívtak a felek, melyet a bajnoki címvédő, Euroliga-döntős, a végső kupa- győzelemre is esélyes Domino- BHSE 16-8-ra nyert meg. A fővárosi visszavágón sem adta meg magát a tartalékos, Cseh Sándor, Mohi, Boros és Ridzykmindhárom Zoltán — nélkül felálló szolnoki legénység. A fegyelmezett védekezéssel, a máris jó lövőformában lévő Ba- bay Árpád góljaival végig ott loholt ellenfele nyomában, alaposan megnehezítette az olimpiai, világ- és Európa-bajnokokkal felálló Domino dolgát. Lukács Dénes: - Örülünk, hogy ismét tisztességesen helytállt csapatunk. Szépen búcsúztunk a kupától. ■ vécsé Bőven lesz program A folytatásban a szolnokiak szerdától péntekig a Nagyváraddal játszanak edzőmérkőzéseket a Damjanich-uszodában. Szombaton és vasárnap Kaposváron a Pécs, a Kaposvár (OB II.), az OSC-Kaposvár, a Med- vescsak Zagreb (horvát) társaságában nemzetközi felkészülő si tornán vesznek részt. Az első napon a csoportmeccsen, majd másnap a helyosztókon lesznek érdekeltek Hangayék. Braun Ákos arany-, Ungvári bronzérmes cselgáncs Kitettek magukért dzsúdósaink a kairói világbajnokságon A 73 kilogrammos Braun Ákos arany-, a 66 kilogrammban érdekelt Ungvári Miklós pedig bronzérmet nyert a kairói cselgáncs-világbajnokságon. Az Európa-bajnoki címvédő Braun Ákos a fináléban az olasz Francesco Bruyerével találkozott, akit korábban az egyetemi vb-n már megvert egyszer. Az első három és fél perc kemény de eredménytelen küzdelemmel telt, majd 2:21 percnél a paksi dzsúdós leszorította ellenfelét. Az előírt 25 másodperc azonban nem jött össze, mivel a rivális 13-nál kibújt az ölelésből. Egyre szembetűnőbb pasz- szivitásáért 35 másodperccel a vége előtt megintették az olaszt, ami sorsdöntőnek bizonyult, a hátralévő időben már nem történt értékelhető akció. — Megvolt a leszorítás, csavargattam a karját is, de a srácnak gumikeze van. Határtalanul boldog vagyok - nyilatkozta az MTI-nek Braun, aki Kovács Antal (95) Braun Ákos (balra) az olasz Francesco Bruyerével szemben diadalmaskodott a világbajnokság fináléjában 1993-as hamiltoni diadala után a magyar cselgáncssport második világbajnoka lett. ■ ,A hajrában már nagyon nehéz dolgom volt, szerencsére kitartott az előnyöm” A 66 kg-osok bronzmeccsén Ungvári Miklós a spanyol Oscar Penasszal csapott össze. Az apró termetű ellenfél végig védekezésre kényszerült a folyamatosan támadó, kirobbanó formában lévő kecskeméti Eu- rópa-bajnok ellen, aki 2:25 percnél vazarit dobott rajta. Mivel a magyar még egy kokát is kapott, ezután már „belefért” a három intés: Ungvári a dicsőséges harmadik helyen végzett. - Rettentően fáj a combom, nem gondoltam volna, hogy sikerül. Az elején jó voltam, aztán egyre gyakrabban jött előre a spanyol, és a hajrában már nagyon nehéz dolgom volt, szerencsére kitartott az előnyöm — mosolygott fáradtan a februári Hungária Kupa győztese.
