Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-07 / 209. szám
12 RIPORT 2005. SZEPTEMBER 7., SZERDA katasztrófa Ölt, elemi erővel pusztított a máskor bokáig érő Nyikó-patak az erdélyi Hargita megyében. Elkeserítő látvány várta a szolnokiakat. Az emberek azonban már a tragédiát követő percekben elkezdték a helyreállítást. FARKASUKA, AZ ELSODORT FALU Bár Románia állampolgárainak vitt segélyszállítmányt egy szolnoki baráti társaság, a román határon mégis közel kilenc órát váratták őket a hivatali szabályok mögé bújó ügyintézők. Ennek ellenére eljuthatott Farkaslakára a megyeszékhelyről érkező ruha- és tartós élelmiszer. Pókász Endre Augusztus 23-án a Nyikó-pa- takon soha nem látott árhullám zúdult le. Farkaslakán és a környező településeken alig több mint egy óra alatt óriási pusztítást végzett a hegyekből érkező víz, romokat, halált és hatalmas károkat hagyva maga mögött. A katasztrófa hírére egy szolnoki baráti társaság összefogott, s gyűjtésbe kezdett. Az akció nem várt eredményt hozott, ugyanis több teherautónyi ruhát, élelmiszert és nem utolsósorban készpénzt adott össze a több tucatnyi magánszemély, illetve segítő szándékú cég. Az utazást megkönnyítendő, minden árut levámoltatott Bánfalvi Géza, a csapat vezetője, így úgy kelhetett útnak a konvoj, hogy péntek délután már Farkaslakán lesz a segély. NEM VÁRT AKADÁLY Az első akadályt egy roppant csinos, ám annál arrogánsabb román speditőr jelentette, aki az úti okmányok kitöltése helyett a hatósági állatorvoshoz irányította a kis csapatot. Persze sem angolul, sem pedig magyarul nem tudott, szerencsére Kozmán István személyében erdélyi tolmácsa is akadt küldöttségünknek. A doktornő aztán hol idegesen, hol gesztikulálva közölte, az élelmiszert csak megfelelő igazolások esetén engedi átmenni a határon. Idegőrlő kérdezz-felelek kezdődött, órákig próbálkoztunk kinyoPecsétmánia a magyar-román határátkelőnél A román határon mindenki pecséteket kért A hatósági állatorvos oválisát akarta Szolnokról érkező engedélyre, nem is foglalkoztatta, mit írtak rá, megkereste a bélyegzőt a faxon, s kiadta az engedélyt Megmosotyogta- tóbb a román speditőr esete. A farkaslakai befogadó nyilatkozathoz kért egy, a szolnoki ön- kormányzat által kiadott adományozó okiratot Hogy miért, azt senki sem értette, de kellett neki. Kitaláltuk, hogy a csapat vezetője, Bánfalvi Géza képviselő, ő tud írni egy ilyen papírt A hivatalnok azonban kért még egy pecsétet is a papírra Géza nem esett kétségbe, kiballagott az autójához, s cégének bélyegzőjét behozta és rányomta Mily meglepő, sikerrel járt A víz kitörte a villanyoszlopokat, a hálózatot csak nehezen tudják újjáépíteni a szakemberek gyed nyolckor útra kelhetett a megfáradt társaság. ELNÖKI ELISMERÉS Basescu román államelnök tisztelettel vegyes döbbenettel szemlélte nemrégiben a farkaslakai emberek lelkierejét. Személyesen ment el a károsultakhoz, s bár többen halottaikat siratták, senki nem kért sem adományt, sem segítséget. Pedig lett volna miért. A máskor bokáig érő patak másfél órára hatnyolc méteres zúgó áradattá vált, gyufaként törte ketté a beton villanyoszlopokat, játékszerként sodort el többtonnás hidakat, s papírgalacsinként gyűrt össze személyautókat. Nyomában hatalmas sár, romok és káosz maradt. A derítőaknákból és az ólakból kimosott szennyvíz és trágyalé beterítette a környéket, így a fertőzés veszélye is óriási volt.- A Nyikó áradása hatalmas károkat okozott, igazából még nem tudjuk megmondani, hogy a hozzánk tartozó társközségekkel együtt mekkora összeget emészt fel a helyreállítás — magyarázta Demény Gábor, Farkaslaka polgármestere. A vezető hozzátette még, hogy a román állam anyagilag is segíti a rászorulókat, a hozzátartozóikat veszített családok pedig külön anyagi juttatásban is részesülnek. A károk több száz milliárd lejre rúgnak, de az 1500 milliárdot is elérheti a környező településeken a helyreállítás. Végigsétálva a romokkal, kifordított fák gyökereivel, autóroncsokkal és elsodort hidakkal szegélyezett patakmeder mentén, bizony elkeserítő látvány tárul az ember szeme elé. Ennek a néhány hete még meseszép kis községnek valamiféle csodára lenne szüksége, hogy ismét olyan legyen, amilyennek neves szülötte, Tamási Áron regényeiben lefestette. ....a fák igazi otthona a falutól és zakra volt Valóságos erdőország, ameddig csak szolgált a reggeli fény, s a közepén egy fennsík, mintha ott borotválkozott mozni, mi is kell a mérges hivatalnoknak, mire átadott egy román nyelvű nyomtatványt, mondván, azt töltsük ki. A Szolnok megyei főállatorvos, Péter István szerencsére segítségére volt az adakozóknak, s a meglévő bizonylatok alapján összeállíttatta és faxon elküldette a határra a kért engedélyt. Boldogan szaladtunk a speditőr irodájába, s bár minden papírunk rendben volt, esélytelenül próbálkoztunk az átlépéssel. Ugyanis az a bizonyos úti okmány csak nem akart elkészülni. Aztán közel kilenc órányi értelmetlen várakozást követően, harmincezer forintnyi illeték kifizetése árán ottani idő szerint neEzt az apróságot szinte a csodával határos módon mentették ki az áradó patakból Tragédiák ELKÉPESZTŐ ERŐVEL érkezett a megáradt Nyikó. Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektu- sa megdöbbentő eseteket mesélt. Egy család autóval akart menekülni. Gyermeküket betették a kocsiba, visszamentek az ajtóhoz néhány holmiért, s mire visszafordultak, a víz a kicsivel együtt elsodorta a Daciát. Öt kilométerrel arrébb találták meg a roncsokat. Két nőt például a házzal együtt tizenöt kilométerre vitt el a víz. A kevés csoda egyike egy malachoz kötődik, úszva élte túl a katasztrófát, s a szomszédos faluból hozta vissza gazdája. volna. Alatta a mély és hosszú völgyben szelíd csobogással szőke víz csordogált, átillegett a falun, s tova, jó messze délen, két hegyecske közé béfolyt, mint a női könnyáradat két kebel közé. Lent a hosszúkás faluban füstölögtek a házak, és a sok apró füsttel maga az ég vette fel a játékot, mert foszlányos felhőket úsztatott viszonzásul. ” - írta a Jégtörő Mátyásban. S valóban, az ég kékje oly valószínűtlenül tiszta, hogy elképzelhetetlennek tűnik, micsoda özönvizet zúdított a környező hegyekre nem is olyan régen. ERŐT MERÍT A LÉLEK A patak mentén nincs olyan épület, mely ne szenvedett volna kárt. Betérve az egyik portára, egy olyan asszonyba botlottam, akit alig tudtak kimenteni a víz karmaiból. Orbán Júlia nyolcvanon túl már nem tudott volna elszaladni a víz elől.- Meghallottam a mennydörgést, gondoltam, kinézek az ajtón - mesélte könnyeivel küszködve. — Akkor már bokáig állt a víz az udvaron. A szomszédok kiabáltak, meneküljek a felső szintre. Mire felértem, már több méteres volt a Nyikó a kertben, kidöntött falakat, elsodorta az állatokat. Az idős asszony havi ötezer forintnak megfelelő nyugdíjából aligha telik arra, hogy új vakolat kerüljön a házra. Kicsit később, immár a szolnokiak adományával fölszerelkezve tértünk vissza, összesen 124 család kapott ötezer forintnyi tartós élelmiszert. Könnyes tekintetek, baráti ölelések, szóüan bó- lintások fogadtak mindenütt. Szinte minden lépés, minden találkozás új élménnyel tett gazdagabbá. Él egy család a községben, akinek története bejárta a magyar és a nemzetközi sajtót. A nagymama az előző nap vásárolt mosógépet szerette volna biztonságba helyezni a szomszédasszonnyal, a következő pillanatban azonban házzal együtt elsodorta őket az áradat. Az asszony fia és családja csak azért menekült meg, mert nem voltak otthon. Nekik a falu keresett házat, az emberek ösz- szeadták a szükséges előleget, s ígéretet tettek, hogy a maradék összeget is kifizetik. A 3,5 millió forintból mintegy másfélmilliót összegyűjtöttek. Amikor Bánfalvi Géza és Tóth Róbert átadta a családfőnek a szolnoki kertvárosiak és a barátok által összegyűjtött több száz ezer forintot, összeszorult mindenki torka, a kemény székely férfi pedig csöndesen nézett maga elé, talán még sosem küszködött így a sírással. A maradék másfélmillió forintot ugyan nehéz lesz még összeszedni, de megismerve a farkaslakaiakat, valahogyan megoldják. Bármilyen fájdalmas, az élet nem állhat meg. Folyamatosan érkeznek a romjaiban is festői kis faluba a turisták, a vendég- szerető emberek mosolyogva várják a betérő csoportokat, s ideig-óráig feledve a saját fájV dalmukat, a tőlük megszokott kedvességgel látnak el mindenkit. Úgy, ahogyan arra csak ők képesek. Orbán Júliának szinte minden vagyonát elvitte a víz A sportcsarnokba 15 köbméternyi ruhát pakoltak be a szolnokiak t