Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-28 / 227. szám
TOROKSZENTMIKLOS ES TÉRSÉGÉ 2005. SZEPTEMBER 28., SZERDA mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmm A kistérségben kilenc település maradt a tízből A törökszentmiklósi statisztikai kistérség az észak-alföldi régió délnyugati részén helyezkedik el. A kistérség jász-Nagy- kun-Szolnok megyében, az Alföld közepén, a Tisza bal oldalán található. A Törökszentmik- lós és Térsége Együttműködési Társulás 1995. május 23-án alakult. Az 1997. évi törvény értelmében új társulási szerződést kellett elfogadnia az együttműködési társulás tanácsának. Ezen új alapító okiratot a társulási tanács 1998. május 27-én hagyta jóvá. Kétpó időközben kivált az együttműködési társulásból, így 2004. január 1-től a kistérség tagjai: Törökszent- miklós, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki és Tisza- tenyő. Hiányosságok és előnyök a tulajdonokban A térség erősségeként értékelhető magas aranykorona-értékű termőterületek hasznosítása a nem megfelelő földhasználati struktúra é s vetésszerkezet (monokultúrás gazdálkodás) következtében gazdaságtalanná válik. Ezt tovább rontja, hogy a termelői összefogások, szövetkezések teljes mértékben hiányoznak a kistérségből — és csak néhány szántóföldi növény termelését fogják össze integrátorhálózatok -, ami versenyhátrányt eredményez. Verseny- előnnyé kovácsolható a jelenleg 8-10 ezer hektárra becsült, korszerű öntözéstechnológiával ellátott földterületek megfelelő intenzitású hasznosítása, melyek kihasználtsága jelenleg indokolatlanul alacsony. A kistérség erőssége a megfelelő infrastruktúrákkal rendelkező ipari park megléte, a gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer, illetve a magyar és külföldi beruházók által a kistérségbe érkezett termelési kultúra. Kedvező lehetőségeket rejt magában a Törökszentmiklós—Mezőtúr—Martfű—Szolnok ipari négyszög fejlődése, amely része a Szolnok-]ászberény fejlődési tengelynek is. Erősödő versenyképesség gazdaság A közúthálózat fejlesztése növelné a térség lehetőségeit Mintegy 110 millió forintos beruházással épült meg a 12 kilométeres, Kuncsorbán át vezető, stratégiai szempontból fontos, úgynevezett kétpól út A kistérség növekedési sarkát a 4-es számú főút és a 100-as számú vasúti fővonal mentén fekvő települések (Szajol, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Örményes) jelentik. A forgalmas közlekedési folyosók mellett, illetve annak környezetében alakultak és alakulnak ki ma is a legjelentősebb ipari, főként feldolgozó-ipari kapacitások. A kistérségben a fent említett közúti és vasúti útvonalakon kívül a 46. és 34. számú főutak, a 120-as és 130-as számú vasútvonalak is meghatározóak. A kiemelt külső megközelítési lehetőségekben rejlő erősségek kiaknázását gyengítik a kistérség belső közlekedési problémái. Ezek közül kiemelkedik Tiszapüspöki és Tiszabő zsáktelepülési jellege, illetve a fejlesztésre, felújításra szoruló kistérségen belüli úthálózat. Ezek a problémák a kistérség egész gazdasági helyzetére kihatással vannak. A kistérséget érintő, nemzetközi jelentőségű út- és vasúthálózat fejlesztése (M8, M4, 4-es főút gyorsforgalmi úttá alakítása, 100-as vasútvonal korszerűsítése, Graz-Nagyvá- rad TINA-hálózat kialakításának) hatására a térség közlekedése felgyorsul, és lehetővé válik, hogy a gazdaságilag jelentős magyar és európai nagyvárosok elérési ideje és költsége jelentős mértékben csökkenjen. Ezeknek a fejlesztéseknek az elmaradása azt a reális veszélyt hordozza magában, hogy a kistérség még inkább kikerül a nemzetközi áruforgalom útvonalából, ami hátrányosan hatna az itt jelen lévő vállalkozások versenyképességére is, ezáltal peremvidéket létrehozva az ország közepén. Sok a kisvállalkozás A KISTÉRSÉG gazdasági szerkezetére jellemző, hogy a kereskedelmi és javítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások aránya kiemelkedő. Kitörési pontok, közös feladatok, érdekképviselet sípos zsigmond térségmenedzser több pontban foglalta ösz- sze a kistérség céljait, kitörési lehetőségeit.- A társult települések érdekeinek egyeztetett megjelenítése, képviselete, érvényre juttatása, összehangolt, a térség érdekeit szolgáló pályázati programok készítése.- Az önkormányzati, lakossági, vállalkozói kezdeményezések feltárása, a megvalósításhoz a kistérség szellemi és anyagi erőfeszítéseinek összefogása.- A kistérség gazdasági növekedése, a jövedelemtermelő képesség feltételei megteremtésének segítése, az EU-csatlakozásból adódó feladatok, követelmények ismertetése tanácsadással, koordinálással.- A kistérség fejlesztési stratégiájának kialakítása, a területi lehetőségek és vállalkozási igények ütköztetése.- A kistérségi stratégiai célok és operatív feladatok megvalósításának menedzselése.- A befektetési célok és lehetőségek ismeretében tőkéstárs keresése, fogadása, önkormányzatok, vállalkozók támogatása pályázati és egyéb ajánlati lehetőségek elérésében.- A kistérségek közötti információcsere biztosítása.- A vidék- és területfejlesztési feladatok komplex ellátása. A Törökszentmiklósi kistérség előnye, hogy több helyen is található termálvíz és egyéb, turisztikai fejlesztésekre lehetőséget adó álló- (tiszai holtágak) és folyóvíz, illetve turisztikai attrakciók (kastélyok, szélmalom, vadban gazdag területek). A kistérség infrastrukturális ellátottsága meglehetősen ellentmondásos. A villanyhálózat minden településen teljesen kiépített. A gázvezetékre már nem mondható el ugyanez, átlagban az otthonok 65-90 százalékában vezették be, Tiszabőn viszont sajnos egyetlen házba sem. E település sajátos, igen nehéz problémákkal küzd, á lakosság többsége iskolázatlan, munkanélküli. A vízvezetékrendszer csaknem száz száFoglalkoztatottság A TARTÓS és a pályakezdő munkanélküliek száma alacsonyabb az országos átlagnál, valamint a régiós és megyei értékeknél kisebb a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya. zalékban kiépített a településeken. Szennyvíztisztító azonban csak Törökszentmiklóson és Fegyverneken működik. A csatornahálózat kiépítettsége az országos átlag alatt van, azonban a hiányzó csatornahálózat kiépítésére és a meglévők bővítésére törekvések vannak Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és Fegyvernek, valamint Tisza- tenyő, Kengyel településeken. A lakossági kommunális hulladék elszállítása, tárolása 2006-tól a kétpói regionális hulladéklerakóban történik. Törökszentmiklóson gyógyvízzé minősítették a termálvizet Programok, amelyek megvalósultak fejlesztések Folyamatosan bővül a törökszentmiklósi ipari park A középtávú tervezési időszak feladatai A Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás által a célok elérésére működtetett kistérségi iroda jelenleg 6 fővel működik. Közülük 2 személy foglalkoztatását teljes egészében a kistérségi önkormányzatok biztosítják, 4-et pedig a társulás különböző tárcák, főhatóságok állandóan változó és akadozó támogatásával. A társulás fennállása óta számos feladatot valósított meg, melyek közül a legjelentősebbek: — Stratégiai programok és tanulmányok kidolgozása a kistérség fejlődése érdekében (Szajol—Tiszapüspöki-Tiszabő összekötő út, Örményes-Barta- puszta-Törökszentmiklós ösz- szekötő út, Kistérségi Gazdasági Szerkezet-átalakítási Program, 5 kistérségi község településközpont-rehabilitációjának megvalósíthatósági tanulmánya /BM-forrásból/, Agrár- és Vidékfejlesztési /stratégiai és operatív/ Program, Agrár-környezetvédelmi Program, Biotermék Előállítása /kb. 4500-5000 hektáron/ Program és annak gyakorlati megvalósítása).- Az ipari park kialakítása és működtetése (melynek eredményeképpen betelepült, eredményesen működő vállalkozások a Claas Hungária Rt., a Linds- tröm Group, IEC Kft., Semecs).- Turisztikai célú fejlesztések (Holt-Tisza-rehabilitáció, szálláshelybővítés).- Közúthálózat-fejlesztés (Örményes—Kuncsorba közötti útfelújítás, törökszentmiklósi elkerülő megépítése).- Mezőgazdasági célú fejlesztések (LASA Kft., SurjányHús Kft.).- Intézményrendszerek fejlesztési programjai.- Települési, illetve kistérségi operatív tervek készítése a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan. A problémák, fejlesztési igények alapján a 2007-2013-as tervezési időszak programjai közül a legfontosabb, a kistérség egészét érintő tervezetek a következők: — Az agrárstruktúra szerkezetváltása: szántóföldi gabona- termesztés területének csökkentése, zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat komplex fejlesztése, biogazdálkodás feltételrendszerének megteremtése, erdősítési program, agrár-környezetgazdálkodási program bővítése. — Az ipari park fejlesztése. — A kommunális hulladék, valamint a bel- és szennyvízkezelés problémájának megoldása: a kétpói regionális hulladék- lerakó beindításával egyidejűleg a szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének megteremtése, a bel- és szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése, a meglévők felújítása.- Iskolaszövetség megvalósítása és eredményes működtetése. Az iskolarendszerben jellemző problémák kezelésére a kistérségi iskolák vezetői iskolaszövetség létrehozását kezdeményezték.- Közúti infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a 4. számú főút gyorsforgalmi úttá alakítására, melynek minél előbbi megvalósítását a Püspökladányi és a Biharkeresztesi kistérséggel együttműködve - és a megyei Önkormányzat támogatásával - kívánja elérni a Törökszentmiklósi kistérség. Az oldal a Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a társulás viseli. A közmű-kiépítettség nem teljes
