Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-21 / 221. szám
-no 2005. SZEPTEMBER 21., SZERDA AHOL ÉLÜNK — TISZAJENŐ 5 Nevét keresi az iskola INTÉZMÉNYKÉP JÖ * fi |s gondol a Tiszajenői Általános Iskola Jelenleg csak tizenhatan koptatják az általános iskola első osztályának padjait. Mégis ezek a kisgyermekek jelentik Tlszajenő Jövőjét. Bérhátrányban a kistelepülések köztisztviselői Feladatai egyre nőnek, anyagi juttatásai viszont egyáltalán nem a középfokú végzettségű köztisztviselőknek a kistelepüléseknél. Erre mutat rá Skorka Antal adóügyi előadó Is. — Nem csupán a magam, hanem kollégáim nevében is kénytelen vagyok egy zsebbevágó problémára rávilágítani. Lassan minimálbérért dolgozunk, s nem túlzók, ha azt mondom, néha napi megélhetési gondjaink is akadnak. Az állam mostohagyermekeivé váltunk, alig törődik velünk. A ránk hárított feladatok nőnek, a megterhelés, a stresszhelyzet csak fokozódik, ám mindez a bérezésben nem tükröződik. Az alapilletményünk jelentős mértékben nem nő, de még azokat a kedvezményeket sem kapjuk meg, amelyeket a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő, nagyobb városok önkormányzatai köztisztviselőiknek biztosítani tudnak. Természetesen nem ők a hibásak, nem is a mi önkor- njányzatunk, mindenesetre rí Szeretnénk- ebből a megalázó helyzetből kikerülni. A médiában is többször elhangzott már, hogy a köztisztviselői társadalom mintegy 40 százalékos reálbércsökkenést szenvedett el az utóbbi években - mondta el véleményét az adóügyi előadó. Nyolcvankét évesen nevet szeretne találni magának az iskola. Az intézmény- vezetés levélben kér ajánlatokat diákoktól, szülőktől, hogy még ebben a tanévben megtarthassák az avatóünnepséget. • Mintegy 140 gyermek tanul az 1923-ban épült iskola falai között. Nyolc évfolyamot alkotnak, s a ló fős első osztály létszáma is arra mutat, hogy ha szerényen is, de csökkenőben van az iskolaérett fiatalok aránya, ezáltal a falu lélekszáma is. Vágó Béla igazgató - aki a hetedikesekkel épp erdei iskolában táborozik -, illetve Nemes Ferencné igazgatóhelyettes szerint pedig mindent megtesznek azért, hogy a tanintézmény megtartóereje megmaradjon, lehetőség szerint megerősödjön.- Iskolánk szakos ellátottsága tulajdonképpen teljes. Csupán rajz szakos tanárunk nincsen, ám ezt a hiányosságunkat a Li- eto művészeti iskola tökéletesen pótolja, sőt, az eszközfelszereltségben is sokat segített. A fennmaradásunkat az is erősíti, hogy a tanulmányi versenyek rendszeres résztvevői vagyunk, diákjaink szép eredményeket érnek el ezeken a megméretéseken. Intézményünk saját rendezésű tanulmányi versenyére a könyék több mint tíz iskolájából érkeznek tanulók. Sikernek könyveljük el, hogy az OKÉV- felmérés szerint matematikából és szövegértésből az országos átlag felett teljesítettek gyermekeink. Negyedik éve táboroztat- juk, legtöbbször Bogácson a 7. osztályos diákjainkat erdei iskola keretében. A tartalom mellett a formára is nagy hangsúlyt fektetünk. Jelentős felújításokon ment keresztül a 82 éves iskola. A szülői közösség alapítványi pénzből, a Iskolai rendezvények állandó éves programjaink között szerepel az iskolai horgászverseny, a körzeti labdarúgótorna, a moziklub, idén először szervezzük meg a német napot, valamint megújulóban van a diákönkormányzat is. nőnapi bál bevételéből fásított, az ebédlőt lambériázta, térburkolatot készített a bejáratnál, virágládákat helyezett el. Az ön- kormányzat pedig önerőből, illetve pályázati forrásból a tornaterem vizesblokkját újította fel, valamint a konyha és a szociális helyiségek melegvíz-ellátottsága érdekében nagy teljesítményű gázkazánokat vásárolt. A falu vezetése a gyermekes családok letelepedését is támogatja, amennyiben az ideköltözők elfogadják a legelemibb szabályokat. Mindebből kitűnik, hogy a község jövőjét figyelembe véve egy az akarat, ezért nagy az ösz- szefogás a szülők, a tanárok és az önkormányzat között - hangsúlyozta a nevét kereső iskola fontosságát az igazgató. Nem feltartott kézzel várja jövőjét a község- A folyamatos természeti csapások és a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére is talpon maradt egy olyan kis település, mint Tiszajenő - beszélt falujáról id. Horthy csaba polgár- mester. — Az önkormányzat célja továbbra is a túlélés, a község és a lakóközösség életszínvonalának megtartása, annak lehetőség szerinti növelése. Az itt élők túlnyomó többsége az alföldi viszonyokra jellemzően mezőgazdaságból él. A munkaerő helyi foglalkoztatása szempontjából elsősorban négy jelentős vállalkozása van Tiszajenőnek: a váltakozó sikerű Ramexa Rt., az önkormányzatnak is nagy segítséget nyújtó Virág Transcamion Kft. és a Tüzép-telep, valamint az Euró- pa-hírű keserűvizet adó Élpak Rt. A hazai agrárium ismerten nehéz állapota okán egyre nehezebben élnek meg földjükből az itt lakók, ráadásul a kisközséget a jelenlegi kormány által hangoztatott, a települések bevételét növelő adóformák megszüntetései is sújthatják majd. A kiadásainkat tovább növeli, hogy a kötelező hulladékszállítási díj egy részét az önkormányzat átvállalta a külterületi, illetve a zártkerti tulajdonosoktól. Mindezzel együtt az élhetőbb Tiszajenőért dolgozik a faluvezetés, s hogy a külvilágnak is tetszetősebb legyen, környezetszépítéssel, parkosítással, vi- rágosítással, a játszóterek felújításával és a Tiszavilág Napokhoz hasonló kulturális programokkal kívánunk kedveskedni a helyieknek és vendégeinknek egyaránt. A szüreteléssel már végeztek, ám néhány fürt még a kocsányon lóg Ősei is, ennek okán a 72 esztendős Terjéki Ede is a földből él. A helyi Tisza Vadásztársaság egykori elnöke a puskát elsősorban hobbiként fogta kézbe, míg a gyümölcs- és növénytermesztést családja megélhetéséért folytatta. Az 1650 lelket számláló kis faluban mintegy 35 hektáron 20 család foglalkozik szőlőműveléssel, s közel 200 hektáron 50-60 famíliának van meggyese. Ede bácsi előbbiből sajáttal rendelkezik, utóbbi rokonainak terem. A gyümölcsösöket még a termelőszövetkezet működése idején telepítették Jenőre. Mint Terjéki Ede rámutat, Tiszajenőn szőlőből főként a Cserszegi fűszeres lóg fürtökben, bár idén a monília és a korai fagyok alaposan meggyérí- tették. — Gazdatársaimmal még akkor is megbirkóznánk a szürkepenésszel és a lisztharmattal, ha tudvalévőén változó minőségűek a hazai forgalmazású növényvédőszerek, ám a kereskedők felvásárlási árkínálataival már nehezen bírunk el. Szinte kirabolnak bennünket. Nem a gyenge termések fognak bennünket padlóra küldeni, hanem az értékesítések. Tulajdonképpen én már kissé bele is fáradtam ebbe a helyzetbe, s elsősorban nosztalgiázni járok ki a szőlőbe. Van ott egy kis házam is, ennek azonban a feleségem örül a legkevésbé —tárja szét a kezét Ede bácsi. Kerékpáron érkezik a gyors segítség Juliska néni (balra) gondjai ellenére elviccelget a szociális gondozóval Péntek Jánosáé egy éve dolgozik hivatalosan szociális gondozóként és ápolóként. Egy szolgálati kerékpárt kapott feladatai elvégzéséhez. Munkakörét az Esély alapítvány által megnyert PHARE-pályázatból támogatott képzési program jóvoltából tölti be, épp egy éve. A tanfolyamokból még hét hónap hátra van, de már a gyakorlatban is hasznosítja a képzésen szerzett elméleti alapokat. Ott- jártunkkor özv. Báli Bélánénál járt, aki alig tudna meglenni Péntekné Erika segítsége nélkül. Mint Juliska néni mondja, gondozója bevásárol számára, kiváltja a gyógyszert, befizeti a csekkeket és egyéb feladatokat lát el, amelyre ő már nem nagyon képes. Az idős asszony hosszasan nézegeti Erika legújabb vérnyomásmérőjét, majd betegségeit félrehagyva humorosan megjegyzi: érdemes lenne mihamarabb lecserélni ezt a herkentyűt, mert már megint magas számokat mér... Egy művészetre hangolt tanintézmény Egy esztendeje kezdte meg működését a Tiszajenői Általános Iskolában a Lieto Művészeti Iskola. A szegedi központú kulturális egyesület egyik vezetőjét, Terjéki Andreát rokoni szálak fűzik a kisközséghez. Három művészeti iskola szeretett volna gyökeret verni Tiszajenőn, a legkedvezőbb ajánlatot a Lieto tette. Az első nekirugaszkodás rendkívül sikeresnek bizonyult. Az iskola 140 tanulójából közel százat foglalkoztat a Lieto: ennyien járnak ugyanis hangszeres oktatásra, népdaléneklésre, táncoktatásra, kerámia és tűzzománc tárgyak készítésére. Utóbbihoz még egy kemencét is beszerzett a tanintézmény számára a művészeti iskola, melynek igazgatója Kuzma levente, fenntartója, ügyvezetője Na- rozsnik Ferenc. Visszaköltözhetnek stadionjukba a focisták Az ezredforduló tájékán két évben is komoly belvizet okoztak a településen a tiszai áradások. A családi házak, önkormányzati intézmények, utcák, terek, parkok mellett a sportpálya is alaposan átázott. A teljesen tönkrement létesítmény területét 2000-ben feltárcsázták, de az aréna mellett a sportöltöző állapota is leromlott. A helyi aranylábúak azóta, azaz öt éve idegenben játsszák még a hazai mérkőzéseiket is. Ez pedig komoly időt, energiát és költséget okoz játékosnak, vezetőknek és az önkormányzatnak egyaránt. A tiszakécs- kei, valamint a tószegi „kirándulások” azonban valószínűleg hamarosan véget érnek. Ugyan két rekonstrukcióra vonatkozó pályázatát is elutasították a községnek, a Virág Transcami- on Kft. jóvoltából sikerült any- nyit elérni, hogy az öltöző egy részét helyreállították, csakúgy, mint a pályát. Az elképzelések szerint az október 9-i hazai bajnokit végre tényleg hazai környezetben játszhatják le a tiszajenői focisták. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. A kereskedőkkel van bal W • ___ • ...4P _
