Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-13 / 214. szám

2005. SZEPTEMBER 13., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 A Szolsüt Rt. szolnoki üzemében naponta harminc mázsa kenyeret sütnek. A cég hétszáz üzletbe szállítja termékeit. A pékek drágábban adnák sütőipar A magas energiaárak a feketegazdaságot erősítik A pékek szerint elkerül­hetetlenné vált a kenyér árának 10-15 százalékos emelése az üzemanyag drasztikus drágulása mi­att. Ennek érvényesítése azonban nagyon nehéz lesz, mert ezen a piacon gyilkos árverseny dúl. Banka Csaba - Laczi Zoltán Ilonka Boldizsár, a Magyar Pék- ✓ szövetség elnöke úgy véli, min­denképpen indokolttá vált az árnövekedés.- Jelenleg is minimális nye­reséggel dolgozunk, ami gya­korlatilag kizárja a fejlesztési lehetőségeket. Számos sütőipa­ri cég eladja ingatlanait, beren­dezéseit, hogy az ebből szárma­zó bevételekből még fenn tudja tartani magát. Az üzemanyag ára csak egy eleme a növekvő költségeknek, hiszen már most tudható, hogy a gáz, a villamos energia ára is növekedni fog. Az átadási árak emelésének szándékát a törvényi kötelezett­ségnek megfelelően egy hónap­pal korábban be kell jelenteni. A szakmai szervezet vezetője saját cégének áremelési szán­dékát már jelezte is a vele kap­csolatban lévő kereskedelmi egységeknek.- Ha nem sikerül érvényesí­teni költségeinket, akkor az iparág tönkremenetelének le­hetünk tanúi — állítja Bakos Róbert. A pékszövetség gazda­sági bizottságának elnöke, a Szolsüt Rt. vezérigazgatója sze­rint ez a folyamat a feketegaz­daság felé tereli, s vagyonuk felélésére kényszeríti a péksé­geket. így az állam is kárát lát­ják mindennek, többek között az áfabevételek csökkenése ré­vén. Egyes, saját sütödével ren­delkező multik ugyanis — vevő­csalogatóként - áron alul kí­nálják a pékárut. Ha tíz forint egy zsömle önköltsége, akkor az után igénylik vissza a forgal­mi adót, ám ha ugyanezt öt fo­rintért adják a vevőnek, a befi­zetendő áfa alapja is a döm­pingár lesz. Bakos Róbert rá­mutatott arra is, hogy sokan a búza és a liszt árával hozzák összefüggésbe a kenyér árának alakulását, holott a liszt az elő­állítási költség alig több mint ötödét adja. így hiába kerül ke­vesebbe például a liszt, ha a többi költség - energia, adók, munkabér és járulékai, szállí­tás - jelentősen növekszik. Bakos Róbert abban remény­kedik, hogy eljön az az idő, ami­kor a piac végre elismeri a pé­kek valós költségeit. Az olcsóbbat keresik MADARASI GÁ­BOR: - A ben­zin árát kelle­ne csökkenteni, nem pedig a kenyér árát nö­velni, hisz az mindenre kifejti hatását. Az au­tót már most is csak a legszük­ségesebb esetekben használjuk, kenyeret viszont muszáj en­nünk. A napi bevásárlásainkat próbáljuk úgy intézni, hogy mindenből az olcsóbbat tudjuk megvenni. VIGHNÉ KOCZA ÉVA: - Rendkí­vül szomorú, hogy az alap­vető élelmisze­rek ára növek­szik. A kenyér, a pékáru olyan termék amit mindennap vásárol az ember. Figyeljük azt, hogy mikor, hol olcsóbb egy-egy áru, mégsem tudunk minden alkalommal az árak szerint boltot válasz­tani. Általában a hozzánk legközelebbi áruházból vásá­rolunk. BCS A KENYÉR GYÁRTÁSI KÖLTSÉGÉNEK FŐBB ÖSSZETEVŐI (SZÁZALÉK) , KENYÉRÁRAK NÉHÁNY MEGYEI ÜZLETBEN (FT/KG) Szolnok: Cora (fehér kenyér) 179 Éder Pékség (házi jellegű) 129 Ti szavidék (házi jellegű) 179 Spar (házi jellegű) 249 Jászberény: 300-as Coop ABC (félbarna) 129 Piac Market (fehér kenyér) 129 Karcag: Kisbolt (kenyérgyári kenyér) 155 Kisbolt (áfész sütödés kenyér) 165 Multi (kenyérgyári kenyér) 149 Multi (szeletelt fehér kenyér) 190 Sokak élménye legyen a testvérvárosi kapcsolat BISTEY ANDRÁS A franciaországi Dordogne megyéből a múlt héten pénteken, az észtországi Lääne-Viru megyéből szombaton, az izraeli So- ham városából pedig tegnap érkezett delegáció Szolnokra, il­letve a megyébe. A megbeszélések témája már meglévő test­vérvárosi, -megyei együttműködés folytatása, erősítése, tar­talmi gazdagítása, illetve újak létrehozása volt. a testvérvárosi kapcsolatok fő célja a nemzeti elzárkózás ol­dása, egymás megismerése, az európaiság, az európai identi­tás erősítése, ami a nemzeti és egyéb előítéletek gyengítése irányába is hat. Ehhez azonban szükséges, hogy a kapcsola­tok ne maradjanak meg protokoll szinten, ne csak tisztségvi­selők kirándulásai legyenek, hanem minél több ember szá­mára személyes élményeket biztosítsanak. Ami a megye és a megyében lévő városok kapcsolatait illeti, vaijnak igen jól és csak protokoll szinten működők is. Pas-de-Calais, Malopolska és Szilézia, az erdélyi Hargita vagy a japán Jamagata megye jó példa lehet a széles körű együttműködésre, ugyanúgy, mint a városok közül Riihimäki, Reutlingen, Csíkszereda, Juza, és még említhetnénk néhányat. Ellenpélda is van: egy amerikai várossal kezdett együttműködés néhány delegációcsere után tartalom híján kimúlt. A nagybányai testvérkapcsolatban is több lehetőség van, mint amennyit kihasználunk belőle. a japán És a finn kapcsolat bizonyítja, hogy a földrajzi távolság nem határozza meg automatikusan a baráti együttműködés eredményességét. Távoli megyékkel, városokkal is lehetséges jó viszony, ha megvan rá a törekvés mindkét félben. Német tanulmányút az iskolaigazgatóknak A szolnoki önkormány­zat alapította oktatási in­tézmények vezetői szak­mai tanulmányútra in­dultak tegnap. Fodor Beáta A végcél Kelet-Berlin. Ott pén­teken a helyi nagykövetség ál­tal szervezett szakmai napon a német oktatási rendszerrel is­merkednek az igazgatók. Út­közben értük el dr. Berki Ferencnét, a polgármesteri hi­vatal humán közszolgáltatások főosztályának vezetőjét. Mint kérdésünkre elmondta, a ta­nulmányút már többéves ha­gyomány, tavalyelőtt Csehor­szágban és Szlovákiában járt a szolnoki delegáció. Az útra negyven intézményvezető je­lentkezett. A fejenként 180 ezer forintos költség felét az önkormányzat vállalta magára, a fennmaradó 90 ezer forinton osztozott az iskola költségveté­se, illetve az igazgató. A tanul­mányútprogram során már Ro­mániában, Reutlingenben, Franciaországban, korábban Egyiptomban és Izraelben is járt az oktatási intézmények igazgatóiból álló delegáció. Megyénk vidéki városai és községei felé igyekszik nyitni a Jászkun Volán Rt. A cég vezető­sége ennek szellemében ren­dezte meg első, kihelyezett ülé­sét Szászberken — tudtuk meg Vasas Zsuzsannától A község polgármestere - aki egyben a vállalat igazgatóságának is tag­ja - elmondta: házigazdaként a Volán valamennyi megjelent irányítójának, köztük dr. Nagy János igazgatósági elnöknek és Sziráki Pál vezérigazgatónak is bemutatta a települést. Eköz­ben a helybeliek a részvénytár­saság újdonságával, a midi­busszal ismerkedhettek. ■ B. J. Esővízben ázott a csarnok kár Nem tudják használni a felújított létesítményt Tönkretette az eső a szol­noki Széchenyi István Gimnázium sportfelszere­léseinek jelentős részét. Pókász Endre Egyelőre nem használhatják a diákok a gimnázium tornater­mét, mert a nyári rekonstrukci­ót követően most szállítják visz- sza a berendezési tárgyakat. Ráadásul akad nagyobb gond is. A megyeszékhely 130 millió forintot költött a nyáron arra, hogy a város legnagyobb iskolai tornacsarnokának tetőszerke­zetét kijavíttassa. Ám alig kez­dődött el a kivitelezés, hatalmas eső zúdult Szolnokra.- A csarnokban öt-tíz centi- méteres víz állt - ecsetelte Tas- nádi Zoltán testnevelő tanár. - A lelátó alatti tárolókban ha­gyott tornafelszerelések telje­sen eláztak, igazából most mér­jük föl a tényleges kárt. A pedagógus által említette­ket megerősítette Deák László igazgató is: - Olyan hirtelen jött az eső, hogy a kivitelezőnek esé­lye sem volt védekezni. Amint összegezzük, mire lesz szükség, pótoljuk a tönkrement eszközö­ket. Minden bizonnyal a szemét­dombra kerül több zsámoly, svédszekrények, húzókötelek, súlyzók, súlygolyók, tornasző­nyegek és tatamik. Az úgyneve­zett sportpadlóban előrelátható­lag nem esett különösebb kár. Költséges eszközök A SPORTESZKÖZÖKNEK igen bor­sos az áruk. Egy tornaszőnyeg 120 ezer forintba kerül, ebből három ment tönkre. A tatamik darabjáért is tízezres nagyság- rendű összeget kémek el, míg svédszekrényt sem lehet kapni 50-60 ezer forintnál olcsóbban. Próbálják megmenteni azokat a taneszközöket, melyeket nem tett tönkre a víz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom