Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-12 / 213. szám
2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 A szokatlanul hűvös nyár és a külföldről érkező olcsó áru sem kedvez a Jászsági hagymatermelőknek Munka van, haszon nincs importverseny Kevés a hagyma, mégis bizonytalan az eladása Végképp befejezik — arról még fogalmunk sincs hogy lesz-e haszna annak, amit csinálunk - halljuk Drávucz Jánostól. - Sokan mondják a jelenlegi helyzetet látva, hogy végképp befejezik a hagymá- zást. Oly sok munkát kell beletenni, magas költségekkel, a hozam ehhez képest rendkívül kevés - tolmácsolja a gazdák véleményét Kállai László- az árakról még nem tudunk semmit. Meglátjuk mit hoz a jövő — vélekedik Drávucz Sándor. Kezet nyújtottak megyénknek az észtek Sokan befürödtek tavaly a hagymával, a termés jelentős része eladatlanul rohadt meg a portákon. Meg is látszik ez az idén a hagymatermesztési kedven. Banka Csaba Jászladány környékén úgy száz hektáron termelik a növényt, de országos szinten is csak 2700—2800 hektáron találhatunk belőle — mondja Dankó István a ladányi Jászföld Rt. elnökvezérigazgatója. Ez hetven százaléka a múlt évi vetésterületnek. Hasonló visszaesés tapasztalható Európában. Ráadásul a szokatlanul csapadékos nyár sem kedvezett a termelőknek. Magyarországon is csökkent a termésátlag, s tolódik a betakarítás is. Makó környékén például - ahol jellemző a dughagyma - van ahol még el sem kezdték. Jászladányon inkább a magról vetett fajták a jellemzők, de az átlagosnak mondható 300—350 mázsás hektáronkénti átlaghoz képest most úgy 250—260-at lehet felszedni egy hektárról. — Az értékesítés még nem indult be igazán, de úgy 40—45 forintért veszik át mostanság a termelőktől a növény - tudjuk meg Dankó Istvántól. - Nem vagyunk jó hangulatban. Kevesebb a hagyma, mégsem biztos, hogy jó áron tudunk túladni rajta. Reális a veszélye, hogy Ausztriából olcsóbb áru kerül a hazai piacokra. Ott nagyobb a támogatás, kisebb az adó, így egyértelmű, hogy jobban megéri számukra. Nem csak a gulyásra, a jó szóra is kiéheztünk TELEKI JÓZSEF A szolnoki Gulyásfesztivál néhány év alatt nem csak országos rendezvénnyé dagadt, de még a határon túlra is elszállt a híre. Pedig voltak, akik a gulyáskommunizmusból szabadulva még a rendszernek nevet adó ételt is száműzték volna. Sőt egyesek már-már J<ampányt folytattak azért, hogy határainkon belül és túl isnudatosítsák, a magyar konyhánál nincsen ártalmasabb. Az egészséges életmód jegyében müzlit, és szóját majszoltunk, és úgy tűnt, csak Krúdy regényeinek lapjai őrzik meg a pirítóson remegő velő élményét. a levesporok világában kiéheztünk az ízes falatokra. De nem csak a jó ételre, hanem a jó szóra is. Mára ugyanis elértéktelenednek, kiüresednek az együttlétek hagyományos formái. Egyházi ünnepeinknek még talán a nyoma is kitörlődött sokak emlékezetéből. Nemzeti ünnepeink tömegrendezvényekké váltak, ahol egyszerre kínálja portékáját a zsibárus és a politikus. Családi ünnepek mind kevésbé kovászai az összetartozás érzésének. Az ember ugyanakkor - jól tudjuk - társas lény. így szüksége van a közösségre. A főzőversenyek, az ünnepi lakomák éppen ezt, a közösséget teremtik újjá, teret adva az együvé tartozás megerősítéséhez nélkülözhetetlen beszélgetéseknek. mert valljuk BE: pörkölt mellett jobbat lehet beszélgetni, mint müzlit rágcsálva. Az ember nem csak kenyérrel, hanem szóval is él — bár erről gyakran megfeledkezünk. Túl sok az autó, kévés a parkoló a Széchenyin Délután gyakorlatilag lehetetlen feladatra vállalkozik az az autós, aki szabad parkolóhelyet keres a lakótelepen. Az utóbbi években megsokszorozódott a gépjárművek száma, ezzel szemben szinte elenyésző a garázsok, parkolók száma. így jobb híján a járdákon állnak meg járművükkel az emberek. Némileg enyhíthet ezen a helyzeten, hogy hamarosan új parkolót építtet az önkormányNincsenek biztonságban zat-jelentette be minapi sajtó- tájékoztatóján Szalay Ferenc, a városrész fideszes önkormányzati képviselője. A létesítmény a Hild Viktor úton az okmányiroda mellett lesz, kialakítására tízmillió forintot különített el a képviselő-testület. A gimnázium előtti díszes teret hamarosan kibővítik, fákat telepítenek, sétányt építenek és további padokat, kukákat helyeznek ki. Ennek költségei elérik a tizenöt millió forintot. gyalogosok Kapcsolatfelvételre érkezett küldöttség az észtországi Lääne-Viru megyéből Jász- Nagykun-Szolnok megyébe. A vendégeket szombaton a tiszali- geti gulyásfesztiválon fogadta Tokár István. A vendéglátó és Urmas Tamm, Lääne-Viru megye kormányzója, a küldöttség vezetője elmondta, mely területeken szeretné megkezdeni az együttműködést. Mindkét fél tervezi művészek cseréjét, sportolók látogatását, iskolák kapcsolatfelvételét. A megyénkben ajánlatban szó volt a vadászatról, a horgászatról, a turizmusról, a városszolnok és Tallinn együttműködése 1964-ben kezdődött. A szinte évente indított barátságvonatokon több ezer ember utarehabilitációról, az észt küldöttség javaslatában pedig a biogazdálkodás szerepelt kiemelt helyen, illetve meghívtak egy megyei együttest a 2006-ban renzott Szolnok megyébe, illetve az akkor szovjetunióbeli Észtországba. A kapcsolatok a rendszerváltásig tartottak. dezendő észtországi folklórfesztiválra. A megbeszéléseken Toivo Tasa, Észtország budapesti nagykövete megerősítette: minden feltétel megvan a kapcsolatok létrehozásához. Urmas Tamm elmondta, hogy a szerződéstervezetet a magyar fél készíti el, ahhoz hozzáteszik a saját elgondolásaikat, és jövő nyáron megkötik az együttműködési szerződést. ■ Bistey András- MINDEN újabb parkolási lehetőség jól jön a lakótelepen - állította Balogh Gézáné. Mint elmondta, délután már egyáltalán nincs szabad parkoló, így sokszor bizony messzebb kell megállítani a gépjárművet. Ez pedig nagyon nyugtalanító érzés - tette hozzá. — nem valami biztonságos gyalogosként közlekedni a járdán parkoló autók között - panaszkodott Karika Elvira. - Van olyan rész, ahol a kerékpárút melletti járdát elfoglalják az autók, a biciklisek között pedig nagyon kell vigyázni, nehogy balesetet szenvedjünk. A kapcsolat több mint negyven éve kezdődött Kincseket rejthet a szántóföld A történelem viharai elsodorták Varsányt, ám a múlt emlékei, az épületek romjai, a használati tárgyak, pénzek mai is ott hevernek a szántóföld mélyén. Pókász Endre Kincseket rejthet a föld Rákó- czifalva és Rákócziújfalu között — állítják többen is. A Tiszához közeli kisebb dombon állt egykor a Varsány nevű Árpád-kori kisváros, melynek területén jött létre a mai Rákóczifalva. Balázs Antal fiatalabb korában sokszor kiment arra a területére, ahol a mezőgazdasági gépek rendre érdekes tárgyakat fordítanak ki a földből.- Nem is kellett sokáig ásnunk, hamar rátaláltunk egy nagyobb épület romjaira - mesélte a helyi férfi. - Méreteiből adódóan feltehetően az lehetett a templom, az alapjai még ma is ott vannak. Ennek egyik faldarabját hoztam haza. Szerintem érdemes lenne tovább kutatni, elképzelhető, hogy más kőépületekre is ráakadhatnának. De nem csupán kövek kerülnek elő a szántásból, könnyetörténelmi konferenciát rendeztek szombaton Rákóczifal- ván, ahol a jogelőd, azaz Varsány múltját elevenítették fel történészek. Ezen elhangzott, hogy a Tiszavarsányként is emlegetett település első írásos említése 1075-ből származik. A 11. dén találhat ott bárki török pipákat, pénzérméket, s Balázs Antal szerint az sem zárható ki, hogy akár értékesebb leleteket is rejthet a föld. — Annyiszor kutatjuk és keressük múltunkat, holott ott hever alig három kilométernyire tőlünk. Fel kellene tárni a romokat, s ezzel egy egyedülálló történelmi emlékhelyet hozhatnánk létre. és 17. század között élte virág korát a fontos tiszai átkelőnek számító település, a török hódoltság végén azonban elpusztult. A falvai önkormányzat, őrizve a múlt emlékét, idéntől minden évben megrendezi majd Varsány napját. Minden évben megrendeznék Varsány napját Balázs Antal már számos varsányi leletre bukkant. Ez a kő feltehetően a templom falából való.
