Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-10 / 212. szám

2005. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR 5 Veszélyes pirosítok fenyegetnek paprika Kevesebb fűszernövény terem, legyünk óvatosak a külföldi termékkel Egyes híresztelések szerint kevés fűszerpaprika ter­mett az idén, ezért import­ból kell majd pótolni a pör­költbe, kolbászba valót. Az aggodalom oka, hogy a külföldi termés leszere­pelt a tavalyi botrány mi­att. A megye déli részén, a hagyományos „paprika­övezetben” viszont jó köze­pes termést várnak. Baranyi - Laczi - Pókász -Tóth Mezőhék térségében 270 hektá­ron integrálja a fűszerpaprika­termelést a Házi Piros Paprika Kft. Az ideinél valóban volt már jobb év is, hiszen mintegy 50 hektáron a kilátásokat negatí­van befolyásolta a belvíz, de a becsült 12-15 tonnás termésát­lag jó közepesnek számít — tud­tuk meg Juhász Józseftől. A cég héki üzemének vezetője el­mondta, a minőséggel lehetnek problémák. A sok eső miatt ugyanis kevesebb a festék­anyag a paprikában. Ha viszont még egy jó darabig marad a napsütéses időjárás, a termé­szet visszapótolja a növényben a festékanyagot. Mint ismert, a paprikafeldol­gozók tavaly részben pont azért importáltak paprikát, hogy színt adjanak a hazai termés­nek. Ahogyan azt dr. Lakatos Lajos, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója az mtv tavaly októberi műsorában kifejtette: alapvetően azért szál­lítottak Brazíliából paprikát, mert 2003-ban 30 év óta a leg­kevesebb fűszerpaprika termett Magyarországon, másrészt nem volt festék a hazai papriká­ban. A 2003-as aszály okozta kényszerérés miatt olyan bioké­miai folyamatok játszódtak le, hogy lebomlott a festék a ma­gyar paprikában, ezért a feldol­gozók kénytelenek voltak fes­tékjavítás céljából behozni alap­anyagot elsősorban Brazíliából és Spanyolországból.- Nincs különösebb gond a paprikaterméssel - állította la­punknak Pesti István, a martfűi MezőkerTész ügyvezetője. Állí­tása szerint a hagyományos tér- * mőhelyeken nem volt jelentős § mennyiségű csapadék, így lé- | nyegesen több fűszernövényt | szedhetnek le, mint tavaly. Itt a I megyében más a helyzet, de a szeptemberi napsütés még pó­tolhatja azt, amit korábban el­mulasztott a természet. Az aflatoxintól a szudán-vörösig AZ utóbbi években nem egy­szer kellett a hatóságoknak fellépniük és büntetniük élel­miszer-hamisítási ügyekben. Ilyen volt a szalmonellás disz­nósajt, az aflatoxinos paprika ügye. A rákkeltő ipari festék­kel (szudán-vörös) hamisított paprikaalapú készítmények ki­szűrése érdekében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal idén fokozott ellenőrzést kezde­ményezett. Ennek során eddig több esetben találtak kifogá­solt fűszerkeveréket a hatósá­gok. Idén februárban Marok­kóból behozott tv-paprikát kel­lett bevonni a polcokról, mivel sok volt benne a vegyszerma­radék. A jó kolbászhoz minőségi paprika szükséges Szeptemberben kezdődik a paprika betakarítása. A termény szép, de kevés. így drágulás várható és sok-sok külföldi fűszerpaprika, tele kérdőjelekkel. Pesti István szerint nem kell tartani hiánytól sem. Bár azt va­lószínűnek tartotta, hogy így is lesz, aki külföldről hoz be na­gyobb mennyiséget a kedvelt fűszernövényből. Ezi nem függ attól, mekkora mennyiségű és milyen minőségű a hazai ter­més — tette hozzá. Ha úgy alakul, hogy kevés, akkor drága is lesz a hazai pi­rospaprika, ami aktivitásra csá­bíthatja a hamisítókat. Ugye emlékezetes a tavalyi pirospap­rika-botrány, amikor a boltok­ban derült ki, hogy a megenge­dettnél nagyobb mennyiségben tartalmazott úgynevezett aflato- xint? Vagyis egy, a magok kö­zötti nedvességgel fejlődő gom­ba méreganyagát, ami májkáro­sodást és rákot okozhat. Magyarországon egy átlagos ember mintegy fél kiló piros- paprikát fogyaszt el egy év alatt. Ahhoz, hogy az aflatoxin valóban maradandó kárt okoz­zon, egy hét alatt kellene me­gennünk az éves mennyiséget. Ám az enyhébb mérgezés tüne­tei se kívánatosak - hasi fájda­lom, hányás, súlyosabb esetben görcsök, tüdőödéma -, így jo­gos lenne az igény, még az új paprika boltokba kerülése előtt a szigorúbb ellenőrzésre. Ám, mint a szaktárca sajtóosztályán megtudtuk, a jelenlegi gyakor­latban nem várható változás, mert a magyarországi előírások eleve szigorúbbak az európai uniós szabályok­nál. És az ellenőr­zések gyakorisága is biztosíték arra, hogy mérgezett vagy a szabvány­nak nem megfele­lő termék ne ke­rülhessen forgalomba. Ország­szerte az állat- és növény-egész­ségügyi állomásokon ellenőrzik még az értékesítés előtt a hazai előállítású élelmiszereket. Ezekkel azonban általában nincs is baj, mert kiváló minő­ségűek. Az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat pedig már az üzletekben vizsgálja a termékeket. Az európai uniós országok­ból jövő import azonban külön hazai ellenőrzés nélkül jut el a vásárlókhoz, annak ellenére, hogy információnk szerint pél­dául Németországban a piros- paprika esetében nem vizsgál­ják annak aflatoxintartalmát. Az unión kívülről érkező áru azonban csak akkor kerülhet a határtól beljebb, ha átesett a hazai növény-egészségügyi vizsgálatokon. (A mérgezett paprika főleg Brazíliából származott.) Aki biztos szeret­ne lenni a vásárlás­kor abban, hogy ha­misítatlan és egész­séges pirospaprikát vesz, az nézze meg, hogy a terméken szerepel-e az egyenletes minő­séget garantáló ISO 9901 minő­ségbiztosítási jelzés. Illetve, hogy fel van-e tüntetve az uniós HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer lógója. A vásárlók általában előny­ben részesítik az aromatartó csomagolást és a paprika élénk­piros színe is vevőcsábító. Ho­lott nem biztos, hogy ez utóbbi jót jelent. Éppen Németország­ban fedezték ugyanis fel, hogy az egyik újfajta szintetikus fes­tékanyag rákkeltő. A Para-rot állítólag nehezen kimutatható. A Magyar Élelmiszer-biztonsá­gi Hivatal is vizsgálatot kezde­ményezett a szudán-vörössel kezelt paprikák, illetve az üyen paprikát tartalmazó egyéb élel­miszerek esetében. Az ilyen ter­mékek eddig nem kerültek a boltokba, a vizsgálat megelőzte a lehetséges botrányt Piros fűszert csak ellenőrzött forrásból a megye legnagyobb forgalmú húsüzemében havonta 10-12 tonna piros paprikát használ­nak föl, a Surjány Hús Kft. ugyanis döntően magyaros ízvilágú termékeket állít elő. Árvái Károly üzemigazgató elmondta, kizárólag magyar, uniós számmal és minőségi bizonyítvánnyal rendelkező gyártótól vásárolnak fűszerpap­rikát húskészítményeikhez. ■ A magyarorszá­gi előírások eleve szigorúb­bak az európai uniós szabá­lyoknál Nem árt tudni, hogy mit eszünk! élelmiszer-adalékok Ha károsak lennének, nem kerülhetnének ételeinkbe Talán nem is gondolunk arra, hogy mennyi mes­terséges adalékanyag ke­rül szervezetébe akár egyetlen kanál ízletes csemegével. Rimóczi Ágnes Valószínűleg legtöbben már szinte megszokásból tesszük kosarunkba azokat a terméke­ket, amelyek „beváltak" és ame­lyeket szeretünk. Arra talán nem is gondolunk, hogy ezek­kel együtt mennyi különleges anyagot fogyasztunk el. Olyano­kat, amelyekről azt sem tudjuk, mik azok. Például a reklámok­ból jól ismert bifidus essensis­ről tudnunk kell, hogy ez a bifi- do baktériumok egy törzse. Ez is mesterségesen hozzáadott, mégis természetes adalék. Egy­általán nem ártalmas, sőt, csök­kenti a rákos folyamatok kiala­kulásának kockázatát. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán me- gehessük a joghurtokat és pél­dául a tejfölt, emulgeátorokra és stabilizálószerekre van szük­ség. Az előbbiek lehetővé teszik több - egyébként nem vegyít­hető - fázis (víz és zsír) össze­keverését, az utóbbiak pedig ezen anyagok homogén keveré­kének fenntartására képesek. De mitől is olyan étvágyger- jesztőek ezek az élelmiszerek? Leginkább a színüktől, amit a színezékek segítségével nyerik el. A színezékek lehetnek ter­mészetes kivonatok, de sok esetben inkább mesterséges ké­miai eredetű anyagok. Ezek azok, melyektől legjobban rette­günk, mert ezen adalékanya­gokról úgy hírlik, egészségká- rosítóak. A szakemberek sze­rint azonban, ha azok lenné­nek, nem kerülhetnének bele az élelmiszerekbe. Csak úgy, mint a tartósítószerek - mester­séges vegyületek - melyeknek szerepe az, hogy a penészgom­bák vagy baktériumok szaporo­dását gátolják. Hatásukat kiegé­szítik az antioxidánsok, ame­lyek késleltetik az élelmiszerek kémiai — oxidáció okozta - romlását (pl. a zsírok avasodá- sát). Sok természetes eredetű, biotechnológiailag vagy kémiai úton előállított anyag tartozik e csoportba. Mindezek mellett, terméktől és technológiától függően még számos (több, mint 700 engedé­lyezett) adalékanyag - sűrítő­anyagok, habzásgátlók, ízfoko- zók, aromák, édesítőszerek, cu­korpótlók és enzimek — kerülhet az élelmiszerekbe, melyek leg­többször E betűs adalékanya­gokként. Rákkeltő hatásuk mi­att évek óta figyelmeztető listák keringenek. Vizsgálatok azon­ban azt bizonyítják, hogy nem kell aggódni. Ezeknek az anya­goknak egy része nagy mennyi­ségben valóban káros lehet, de az élelmiszerekben található mennyiség nem lehet ártalmas. E-számok négy alapcsoportja: E-ioo-TÓL: természetes.és mesterséges színezékek E-200-TÓL: különféle tartósítószerek E-300-TÓL: antidoxidánsok, emulgeátorok és a savanyítószerek E-400-TÓL: sűrítőanyagok, zselésítőszerek Néha nem is értjük, mit tartalmaz az ételünk... (Képünk illusztráció)

Next

/
Oldalképek
Tartalom