Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-01 / 204. szám
12 2005. SZEPTEMBER 1CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL RÖVIDEN OLVASÓINKTÓL KELL A szórólap? Mostanában sok szó esik a szórólapok terjesztéséről. Leginkább arról, hogy szükség van-e rájuk, igényli-e a lakosság. Megoszlanak a vélemények. Ki-ki a saját nézete szerint mondja el, amit gondol. Úgy látom, a lakosság nagy többsége „kis anyagival” rendelkezik, nekik még az is sokat jelent, ha az alapvető élelmiszereket olcsóbban vásárolja meg. Ezért van szüksége a szórólap figyelembe vételére. Aki nem kéri, az ragasszon a levélszekrényére „Nem kérek szórólapot” feliratot, így a prospektusok nem zavarják a nyugalmát. A lapok készítői pedig csak az igényelt meny- nyiséget állítanák elő. baranYi Júlia, Szolnok TISZTÁBB KÖRNYEZETET! A minap hallottam egy illetőtől egy tanulságos esetet. Amikor Németországban kirándult, a parkolóban a buszukról leszálló német idegenvezető meglátott egy üres műanyag palackot a kuka mellett. Felvette, és beledobta a szemétgyűjtőbe. Jó lehet ilyen tiszta országban élni! Nálunk pont az ellenkezője zajlik: az emberek kezéből egyszerűen kiesik a csomagolóanyag. Persze nem a kukába, hanem a földre. Nagyon sokan szemetelnek, rossz nézni. Az erdőkben is halmokban állnak a szemétkupacok. Nem értem, sokan hogyan gondolják, csak úgy el lehet dobni a szemetet. Arra való a kuka, hogy oda tegyük, mert utána csak dupla gonddal lehet eltakarítani a koszt. TA, SZOLNOK A VADÁSZREPÜLŐ MAGÁNYOSSÁGA. Olvasva az azonos című cikket, elgondolkodom, a magas kor, a hosszú élet változatossá tette a főszereplő, Kiss Sándor életét, nem beszélve a repülősségről. Mára azonban egyedül maradt. Úgy gondolom, hogy addig kell az embert látogatni és szeretni, amíg lehet, nem a sírra kell majd a sok virág. Ha összejönnek az ismerősök, még az idő is jobban telik. Nem beszélve arról, hogy a jó társaság jobb, mint a gyógyszer. Csodákat tehet... MOLNÁR FERENCNÉ, SZOLNOK PILLANATFELVÉTEL A HEGYAUÁRÓL. A Bodrog menti régi útra tévedve érdekes forgatagba kerültünk. Több száz veterán motor vert port a keskeny műúton Tokaj irányában. Volt köztük számtalan évjárat, rengeteg típus, de a bukósisakok között is akadt a világháborús rohamsisaktól kezdve mindenféle verzió. (Beküldött fotó) F. I. F„ JÁSZJÁKÓHALMA A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. Gobelin, avagy a kézimunka szeretete Időigényes munka a gobelinkészítés, de az eredmény mindig látványos „A kézimunka szeretete a nők természetéből adódik...” — Rousseau szavai igazak Szeremi Lajosné- ra, akinek gobelinjeit először a Törökszentmiklósi Művelődési Központ Pincegalériájában állították ki a közelmúltban. Matúz Gabriella- Négy évvel ezelőtt kezdtem el gobelinezni, korábban hímzéssel foglalkoztam. Szerettem volna újítani. Azóta azonban szinte minden szabadidőmet ezzel töltöm — meséli a törökszentmiklósi Szeremi Lajosné, Ica néni. A manapság egyre több embert meghódító időtöltésnek évszázadokkal ezelőtt fontos funkciókat kellett betöltenie. Az első - még szőtt - kárpitok a várak, kastélyok hideg, nyirkos falaira készültek hőszigetelés céljából. Később ezek kezdték elveszíteni efféle szerepüket és sokkal inkább használati tárgyak dekoratív, drága díszítéseivé váltak. Ezzel párhuzamosan a szőtt gobelineket felváltották a varrott technikával készült kézművesmunkák, valamint egy miniatü- rizációs folyamat ment végbe: egészen az apró aján- déktárgyakig csökkent a méret. A gobelin szó eredete a XVII. századi Franciaországba vezethető vissza. A párizsi testvérpár, a Gobelin fivérek kelmefestő műhellyel rendelkeztek. Az őshazában csak az egykori királyi manufaktúra, majd azok leszár- mazottainak munkáit tekintik valódi gobelinnek. Azonban nem csupán Franciaország termelt ki ilyen csodálatos, magas színvonalú munkákat: Dánia, Norvégia, sőt Magyarország is fontos szerepet játszott a technika fejlődésében. Ezt bizonyítja, hogy a világszerte híres magyar úrihímzés egyik alapöltése „point de Hongrie” névvel vált ismertté. A varrott - ma elterjedt - gobelinek a kanavára, azaz egy speciális textilfajtára tűvel öltve készülnek. A kanavára nyomott vagy kézzel festett minta elkészítésében a történelem folyamán olyan festőóriások nyújtottak segítséget, mint Raffaello, Rubens, Boticelli vagy Rippl-Rónai József. Manapság is számos gobelin készül például eredeti Gauguin, Szinyei Merse csendéletei, tájképei, portréi alapján. Persze a festményutánzatokon kívül számos egyedi tervezésű lapból is választhatnak. A varrás az úgynevezett osztott hímzővel történik, mely akkor megI Magyarország is fontos szerepet játszott a technika fejlődésében. A világszerte híres magyar úrihímzés egyik alapöltése „point de Hongrie” névvel vált ismertté. felelő, ha a kanava lyukméretét elfedi. A leggyakrabban használt speciális fonál a hatszálas. Három szállal készül a tűgobelin, mely jóval aprólékosabb munka. A befektetett energia azonban megtérül: az eredmény szebb, finomabb alkotás. Szeremi Lajosné is kedveli az időigényesebb, drágább, de fest- ményszerűbb képeket. Ica nénit sokan meglátogatják, legtöbben azzal a kéréssel, hogy tanítsa meg őket erre a különleges „munkára”. - Nagyon szívesen segítek, mert ha azt látom, hogy más is lelkesedik a szép kézimunkáért, abban én is örömömet lelem — meséli lelkesen. Sajnos azonban nehéz piacot találni ezeknek az értékes, időigényes gobelineknek, de előfordult már, hogy Ica néni akár több hónapos munkájának pénzbeli eredménye is volt. Svédországban élő barátnőjén keresztül már több „miklósi” alkotás jutott el az északi országba. Csak feljebb, csak feljebb... tot akart bemutatni, hogy: „a magassági kormány gyors felrántása milyen veszéllyel jár, amikor a 25 méteres vontatókötés nem időben történő lekapcso- lása könnyen e vontatóautóra ránthatja a gépet. Lovas István a gyakorlat bemutatása során nem fokozatosan, hanem gyorsan emelkedett 20 méter magasságba, amikor hirtelen a vontatókötelet kikapcsolta. Ennek következtében a gép egyensúlyát vesztette, orrával előrebukva egyik szárnyát összetörve a földhöz csapódott. A pilótát azonnal kórházba szállították, nála koponyaalapi törést állapítottak meg. Az életét már nem lehetett megmenteni ” Halálával nagy veszteség érte a város sportrepülését. A szolnoki vitorlázórepülés úttörője, mártírja 25 éves volt. A város által adományozott díszsírhelyen temették el hatalmas tömegjelenlétében 1935. augusztus 28-án. Augusztus 2&én volt 5 éve, hogy Jászjákóhalmán megnyílt Laki Ida festőművésznő képtára. 1968-ban a honismereti szakkör szervezésében mutatkozott be először szülőfalujában. Életművének 50 képét ajándékozta a képtárnak. Az évfordulón a művésznő megkapta a megye elismerését. Munkásságát Egri Mária művészettörténész méltatta — a fotón jobbra —, aki már a 37 évvel ezelőtti bemutatkozáskor Is találkozott a művek egy részével. Mellette Stanitz Károly, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria Közalapítvány kuratóriumának elnöke és B. Jánosy Gyöngyi a Hamza Múzeum igazgatója, aki oroszlánrészt vállalt az ünnepség megszervezésében. (A lenti kis képen Laki Ida művésznő.) FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA Hetven évvel ezelőtt, 1935. augusztus 25-én délután öt óra körül Lovas István repülő főoktató „Imre” nevű gépével lezuhant és életét vesztette. Az 1930-as évek elején több repülést kedvelő lelkes fiatalember megalakította Szolnokon a vitorlázórepülők baráti körét, jében minden percét a repülés tudományának elsajátítására szentelte. A repülőtanfolyamot Budaörsön végezte, ott szerzett oktatói, majd főoktatói minősítést. Mint vitorlázó főoktató sok fiatalt tanított meg a repülés alapjainak elméleti és gyakorlati ismereteire. A szerencsésen kiválasztott Szandai rét mindenben megfelelt az elvárásokmajd néhány év múlva a KAMC Közép-Magyarország Automobil és Motor Club Szolnok szakosztályát. A csoport egyik jeles tagja volt Lovas István a MÁV-mű- hely dolgozója, aki szabad idenak: a talaj tökéletes simasága, a kiváló terep és a város közelsége. A tragédiáról a krónika azt jegyezte fel, hogy Lovas István főoktató a pilótanövendékek gyakorlati oktatása előtt gyakorla-
