Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-01 / 204. szám

12 2005. SZEPTEMBER 1CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL RÖVIDEN OLVASÓINKTÓL KELL A szórólap? Mostaná­ban sok szó esik a szórólapok terjesztéséről. Leginkább ar­ról, hogy szükség van-e rá­juk, igényli-e a lakosság. Megoszlanak a vélemények. Ki-ki a saját nézete szerint mondja el, amit gondol. Úgy látom, a lakosság nagy több­sége „kis anyagival” rendel­kezik, nekik még az is sokat jelent, ha az alapvető élelmi­szereket olcsóbban vásárolja meg. Ezért van szüksége a szórólap figyelembe vételére. Aki nem kéri, az ragasszon a levélszekrényére „Nem kérek szórólapot” feliratot, így a prospektusok nem zavarják a nyugalmát. A lapok készítői pedig csak az igényelt meny- nyiséget állítanák elő. baranYi Júlia, Szolnok TISZTÁBB KÖRNYEZETET! A mi­nap hallottam egy illetőtől egy tanulságos esetet. Ami­kor Németországban kirán­dult, a parkolóban a buszuk­ról leszálló német idegenveze­tő meglátott egy üres mű­anyag palackot a kuka mel­lett. Felvette, és beledobta a szemétgyűjtőbe. Jó lehet ilyen tiszta országban élni! Nálunk pont az ellenkezője zajlik: az emberek kezéből egyszerűen kiesik a csomagolóanyag. Persze nem a kukába, hanem a földre. Nagyon sokan sze­metelnek, rossz nézni. Az er­dőkben is halmokban állnak a szemétkupacok. Nem ér­tem, sokan hogyan gondolják, csak úgy el lehet dobni a sze­metet. Arra való a kuka, hogy oda tegyük, mert utána csak dupla gonddal lehet eltakarí­tani a koszt. TA, SZOLNOK A VADÁSZREPÜLŐ MAGÁNYOS­SÁGA. Olvasva az azonos cí­mű cikket, elgondolkodom, a magas kor, a hosszú élet vál­tozatossá tette a főszereplő, Kiss Sándor életét, nem be­szélve a repülősségről. Mára azonban egyedül maradt. Úgy gondolom, hogy addig kell az embert látogatni és szeretni, amíg lehet, nem a sírra kell majd a sok virág. Ha össze­jönnek az ismerősök, még az idő is jobban telik. Nem be­szélve arról, hogy a jó társa­ság jobb, mint a gyógyszer. Csodákat tehet... MOLNÁR FERENCNÉ, SZOLNOK PILLANATFELVÉTEL A HEGYAUÁRÓL. A Bodrog menti régi útra té­vedve érdekes forgatagba kerültünk. Több száz veterán motor vert port a keskeny műúton Tokaj irányában. Volt köztük számtalan év­járat, rengeteg típus, de a bukósisakok között is akadt a világhábo­rús rohamsisaktól kezdve mindenféle verzió. (Beküldött fotó) F. I. F„ JÁSZJÁKÓHALMA A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rö­vidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltét­lenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiá­nyos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az íráso­kat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. Gobelin, avagy a kézimunka szeretete Időigényes munka a gobelinkészítés, de az eredmény mindig látványos „A kézimunka szeretete a nők természetéből adó­dik...” — Rousseau szavai igazak Szeremi Lajosné- ra, akinek gobelinjeit elő­ször a Törökszentmiklósi Művelődési Központ Pin­cegalériájában állították ki a közelmúltban. Matúz Gabriella- Négy évvel ezelőtt kezdtem el gobelinezni, korábban hímzés­sel foglalkoztam. Szerettem vol­na újítani. Azóta azonban szin­te minden szabadidőmet ezzel töltöm — meséli a törökszent­miklósi Szeremi Lajosné, Ica né­ni. A manapság egyre több em­bert meghódító időtöltésnek év­századokkal ezelőtt fontos funkciókat kellett betöltenie. Az első - még szőtt - kárpitok a várak, kastélyok hideg, nyirkos falaira készültek hőszigetelés céljából. Később ezek kezdték elveszíteni efféle szerepüket és sokkal inkább használati tár­gyak dekoratív, drága díszítése­ivé váltak. Ezzel párhuzamosan a szőtt gobelineket felváltották a varrott techniká­val készült kézmű­vesmunkák, vala­mint egy miniatü- rizációs folyamat ment végbe: egé­szen az apró aján- déktárgyakig csökkent a méret. A gobelin szó eredete a XVII. századi Franciaor­szágba vezethető vissza. A párizsi testvérpár, a Gobelin fivérek kelmefestő mű­hellyel rendelkeztek. Az ősha­zában csak az egykori királyi manufaktúra, majd azok leszár- mazottainak munkáit tekintik valódi gobelinnek. Azonban nem csupán Franciaország ter­melt ki ilyen csodálatos, magas színvonalú munkákat: Dánia, Norvégia, sőt Magyarország is fontos szerepet játszott a tech­nika fejlődésében. Ezt bizonyít­ja, hogy a világszerte híres ma­gyar úrihímzés egyik alapölté­se „point de Hongrie” névvel vált ismertté. A varrott - ma elter­jedt - gobelinek a kanavára, azaz egy speciális textilfajtá­ra tűvel öltve ké­szülnek. A kanavá­ra nyomott vagy kézzel festett min­ta elkészítésében a történelem folya­mán olyan festőóri­ások nyújtottak se­gítséget, mint Raffaello, Ru­bens, Boticelli vagy Rippl-Rónai József. Manapság is számos go­belin készül például eredeti Gauguin, Szinyei Merse csend­életei, tájképei, portréi alapján. Persze a festményutánzatokon kívül számos egyedi tervezésű lapból is választhatnak. A var­rás az úgynevezett osztott hím­zővel történik, mely akkor meg­I Magyarország is fontos szere­pet játszott a technika fejlő­désében. A vi­lágszerte híres magyar úrihím­zés egyik alap­öltése „point de Hongrie” névvel vált ismertté. felelő, ha a kanava lyukméretét elfedi. A leggyakrabban hasz­nált speciális fonál a hatszálas. Három szállal készül a tűgobe­lin, mely jóval aprólékosabb munka. A befektetett energia azonban megtérül: az ered­mény szebb, finomabb alkotás. Szeremi Lajosné is kedveli az időigényesebb, drágább, de fest- ményszerűbb képeket. Ica né­nit sokan meglátogatják, leg­többen azzal a kéréssel, hogy tanítsa meg őket erre a különle­ges „munkára”. - Nagyon szí­vesen segítek, mert ha azt lá­tom, hogy más is lelkesedik a szép kézimunkáért, abban én is örömömet lelem — meséli lelke­sen. Sajnos azonban nehéz pia­cot találni ezeknek az értékes, időigényes gobelineknek, de előfordult már, hogy Ica néni akár több hónapos munkájának pénzbeli eredménye is volt. Svédországban élő barátnőjén keresztül már több „miklósi” al­kotás jutott el az északi ország­ba. Csak feljebb, csak feljebb... tot akart bemutatni, hogy: „a magassági kormány gyors fel­rántása milyen veszéllyel jár, amikor a 25 méteres vontatókö­tés nem időben történő lekapcso- lása könnyen e vontatóautóra ránthatja a gépet. Lovas István a gyakorlat bemutatása során nem fokozatosan, hanem gyor­san emelkedett 20 méter magas­ságba, amikor hirtelen a vonta­tókötelet kikapcsolta. Ennek kö­vetkeztében a gép egyensúlyát vesztette, orrával előrebukva egyik szárnyát összetörve a föld­höz csapódott. A pilótát azonnal kórházba szállították, nála ko­ponyaalapi törést állapítottak meg. Az életét már nem lehetett megmenteni ” Halálával nagy veszteség érte a város sportrepülését. A szol­noki vitorlázórepülés úttörője, mártírja 25 éves volt. A város által adományozott díszsírhe­lyen temették el hatalmas tö­megjelenlétében 1935. augusz­tus 28-án. Augusztus 2&én volt 5 éve, hogy Jászjákóhalmán megnyílt Laki Ida festőművésznő képtára. 1968-ban a hon­ismereti szakkör szervezésében mutatkozott be először szülőfalujában. Életművének 50 képét ajándékozta a képtárnak. Az évfordulón a művésznő megkapta a megye elismerését. Munkásságát Egri Mária művészettör­ténész méltatta — a fotón jobbra —, aki már a 37 évvel ezelőtti bemutatkozáskor Is találkozott a művek egy részével. Mellette Stanitz Károly, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria Közalapítvány kuratóriumának elnöke és B. Jánosy Gyöngyi a Hamza Múzeum igazgatója, aki oroszlánrészt vállalt az ünnepség megszervezésében. (A lenti kis képen Laki Ida művésznő.) FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA Hetven évvel ezelőtt, 1935. augusztus 25-én délután öt óra körül Lo­vas István repülő főoktató „Imre” nevű gépével lezu­hant és életét vesztette. Az 1930-as évek elején több re­pülést kedvelő lelkes fiatalem­ber megalakította Szolnokon a vitorlázórepülők baráti körét, jében minden percét a repülés tudományának elsajátítására szentelte. A repülőtanfolyamot Budaörsön végezte, ott szerzett oktatói, majd főoktatói minősí­tést. Mint vitorlázó főoktató sok fiatalt tanított meg a repülés alapjainak elméleti és gyakorla­ti ismereteire. A szerencsésen kiválasztott Szandai rét min­denben megfelelt az elvárások­majd néhány év múlva a KAMC Közép-Magyarország Automo­bil és Motor Club Szolnok szak­osztályát. A csoport egyik jeles tagja volt Lovas István a MÁV-mű- hely dolgozója, aki szabad ide­nak: a talaj tökéletes simasága, a kiváló terep és a város közel­sége. A tragédiáról a krónika azt je­gyezte fel, hogy Lovas István fő­oktató a pilótanövendékek gya­korlati oktatása előtt gyakorla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom