Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-27 / 200. szám
KEK TŰKOR 2005. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Életét vesztette egy mozgáskorlátozott meghalt egy kerekes székkel közlekedő 89 éves férfi, akit elgázolt egy személy- gépkocsi Kalocsán. A rendőrség közlése szerint a rokkant férfi feltehetően körültekintés nélkül hajtott a kereszteződésbe, ez okozhatta a tragédiát, (ned) Több rabló támadt a párra keresi a rendőrség egy hajdúsámsoni házaspár bántalmazok. A tettesek megverték a férjet, majd megkötözték és a felesége mellé, az ágyra fektették. A fenyegetés hatására a sértettek elárulták, hol tartják a pénzüket, (ned) Többen megsérültek az utcai verekedésben ÖSSZEVEREKEDETT kilenc személy Nyíregyházán péntekre virradóra, az eset során többen könnyű sérülést szenvedtek. A vita oka az volt, hogy amikor a két társaság elhaladt egymás mellett, kettőjük válla ösz- szeért. (ned) Rács mögé került a szegedi nő támadója LETARTÓZTATTÁK pénteken azt a 19 éves hajléktalant, aki egy hazafelé tartó nőt támadt meg Szegeden. Az áldozat meg is sebesült, ám ellenállt, így nem sikerült elvenni tőle értékeit. Egy szemtanú segített elfogni a rablót, (ned) Újabb kalapos fosztott ki bankot kiraboltak egy pénzintézetet Budapesten, az Üllői úton. A tettes kalapot és szemüveget viselt. Megfenyegette a biztonsági őrt, majd a napi bevétellel elmenekült a helyszínről. Később a Corvin közben megpróbált eltulajdonítani egy kocsit, (ned) Intézkedő rendőrre támadt egy fiatal elfogták azt a húszéves budapesti fiatalembert, aki a Szentmihályi úton majdnem elütött egy vele szemben intézkedni akaró rendőrt. A tettes ellenállását később csak könnygáz és testi kényszer segítségével tudták megtörni, (ned) Stoppolok akartak végezni az autóvezetővel megkéseltek egy román férfit az M5-ös autópályánál. A tetteseket, akiket a sofőr stopposként vett fel kocsijába, elfogták, (ned) Felcserélődtek a nevek és a szerepek tévedés folytán felcserélődtek a nevek és a szerepek egy augusztus 22-i hírünkben. Újszilváson, az Alkotmány utcában a helybéli M. Dezső (44) szúrta meg halálosan Gy. Sándort (37) és nem fordítva, mint ahogy az megjelent. ■ ■ ügyész nem tanul kihallgatni brókerbotrány Még sok gondot okozhat szerepük törvényi megváltoztatása A büntetőeljárásról szóló törvény megváltozatása óta a Kulcsár-ügy volt a legnagyobb gazdasági ügy Magyarországon. Az ügyész a megváltozott szerepét tanulja. Szemán László A Kulcsár-ügy kapcsán már azóta a nyilvánosság számára is jól érzékelhetően feszült volt a viszony a rendőrség és az ügyészség között, amióta Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila közölte: csak az utóbbinak hajlandó vallomást tenni. Ez még akkor is ténykérdés, ha a két hatóság vezetői többször is látványosan ennek ellenkezőjéről akarták meggyőzni a közvéleményt. Legutóbb a kecskeméti maffiaperként elhí- resült büntetőügy Közös sajtótájékoztatóján demonstrálta együtt a kiváló kapcsolatot Bene László országos rendőrfőkapitány és Polt Péter legfőbb ügyész. Hivatalosan sohasem fogja elismerni egyik fél sem, hogy a finoman szólva is némi feszültségtől terhes viszony a büntetőeljárásról szóló törvény 2003. júliusi módosításának a következménye. Addig az ügyész felügyelte törvényességi szempontból a nyomozást, attól kezdve azonban az ügyész nyomoz, illetve nyomoztat. A Kulcsár-ügy azonban rávilágított egy nagyon fontos, lényegi kérdésre: felkészült-e egy ügyész a nyomozói munkára? Ami, ugye egy külön szakma. A témában, érthetően csak név nélkül nyilvánultak meg pro és kontra, ám abban mindenki egyetértett, hogy az ügyésznek készülő joghallgató például nem tanul elég kriminalisztikát. így nem tanul az egyetemen kihallgatni, nyomozni. . Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségről szóló 1994. évi LXXX. törvény szabályozza azt, hogy ki lehet ügyész. Pontosabban, hogy ki nevezhető ki ügyésszé. „Ügyésszé azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, (...) akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát tett”, fogalmaz a törvény. Ennyi és nem több, igaz, nem is kevesebb a feltétele annak, hogy A fővárosi főügyész (az asztal mögött, középen) és két ügyésztársa a sajtó kereszttüzébe került a Kulcsár-ügyben játszott nyomozati szerepük kapcsán valaki ügyész, és mondjuk egy akkora ügy gazdája legyen, mint a brókerbotrány. Pedig az ügyészi szakvizsgát tett és ügyészként dolgozó jogászok közül is sokan elismerik, hogy bár a jogi egyetemen van kriminalisztika tantárgy, ám azt „arányaiban, időben és mélységében nem oktatják olyan alapossággal, mint a Rendőrtiszti Főiskolán (RTF)”. Arról már nem is szólva, hogy az RTF bűnügyi szakán komplex, azaz teljes körű képzés folyik. Részletesen tanulják a leendő rendőrtisztek például a vizsgálati munkát - aminek egyik fontos része a kihallgatás menete, taktikái -, vagy éppen az operatív munkát. Ráadásul az elméleti tudnivalók elsajátítása, a diploma megszerzése nem jelenti azt, hogy a rendőrtiszt azonnal jó nyomozó lesz. A nyomozást csak gyakorlatban lehet elsajátítani más, sikeres nyomozók mellett vagy keze alatt. Erre pedig, ugye, véletlenül sincs példa az ügyészi szervezetben. Legalábbis nem tudunk rá példát mondani. Pedig jó ügyészi nyomozókat ismerhetünk, ők dolgoznak például a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH), ám egyikük sem vett részt a most vádemeléssel befejezett Kulcsárügy vizsgálatában. Az ügyészségi nyomozókról még annyit, hogy egy részük évtizedekig dolgozott együtt rendőrökkel, mint például Túri András csoportvezető ügyész, de az ő bevonását a Kulcsár-ügybe egyelőre még nem tartották szükségesnek. Persze várhatóan más lesz a helyzet, ha a Kulcsár Attila által bűncselekményekkel megvádolt politikusok is sorra kerülnek. Az igazságot szolgálni kell Óraszámnövelés vagy pluszszakma jogi szakértőnk szerint két megoldás jöhet szóba az „ügyészprobléma”, azaz az ügyészek nyomozásra való jobb felkészítése kapcsán. Vagy növelik a kirminalisztika tantárgy óraszámát a jogi egytemen, vagy az ügyészi szakvizsgát rendőrtiszti, különbözeti vizsgához kötik. ez utóbbi még plusz tanulóévet, éveket igényelne a leendő ügyésztől, ám minden bizonnyal megtanulna nyomozni. Az ugyanis nem elég, ha valaki mondjuk tíz évet ügyészkedve részt vett száz kihallgatáson, mint amivel a Kulcsár-ügyben célkeresztbe került főügyész érvelt a támadások visszautasítása kapcsán. Horváth Aladár: hiába az erőfeszítések, a gettósodás tovább tart HÍRSÁV Egymás után estek egymásnak a rivális famíliák az elmúlt napokban Szerdán Törökszentmiklóson, Kaposvárott, csütörtökön Izsákon és Abaújváron csapott össze egy-egy család. Az esetek közül a törökszentmiklósi bizonyult a legvéresebbnek, a húsz sebesült mellett egy ember életét vesztette a két család vitájában. Kaposvárott a megyeszékhely plá- zájának egyik szórakozóhelyére riasztották a rendőröket. A hírek szerint itt is két család csapott össze. Biliárddákóval, poharakkal és golfütővel estek egymásnak. Izsákon egy pletyka miatt pattant ki a tettlegességig fajuló vita. Egy férfi állítólag azt terjesztette a másik feleségéről, hogy megcsalja. A férj ekkor maga köré gyűjtötte a rokonokat, és felkereste a híresztelőt A vita verekedésbe torkollt. Hárman sérültek meg. Abaújváron kapákkal támadtak egymásra a rivális felek, a kisebb összetűzésben négyen sérültek meg könnyebben. Több sajtóorgánum jelezte, roma családok voltak a résztvevők. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak úgy fogalmazott: ezeknél az eseteknél nem cigány minőségükben estek egymásnak az emberek, s nincs jelentősége annak, hogy ők roma származásúak.- Korábban is előfordultak már hasonló esetek, csak a sajtó nem foglalkozott velük - mondta Horváth, aki etikátlannak tartja, hogy megnevezték a tettesek származását. Az elnök szerint ugyanez nem fordult volna elő, ha más kisebbséghez tartozók követték volna el ugyanezt. Horváth Aladár hangsúlyozta: a romák többsége törvénytisztelő. Azt azonban megjegyezte, hogy miközben harc folyik azért, hogy a cigány emberek ledolgozzák hátrányaikat, a kirekesztődés és a gettósodás tovább zajlik, így egyfajta cigánytelepek jönnek létre, ahol a zárt közösségekben a konfliktusok elintézési módja családok közötti viszállyá fajul. Arra azonban figyelmeztetett: csupán egy-két ilyen esetről beszélhetünk, s ez nem általános, cigány kulturális sajátosság. ■ Nagy E. Dóra 1 \
