Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-30 / 202. szám

2005. AUGUSZTUS 30., KEDD A NAP TÉMÁJA 5 szülés A nők többsége a természetes szülést támogatja, az orvosok azonban egyre gyakrabban döntenek a műtét mellett. A szülész szerint kollégái perektől tartva fognak szikét, az ügyvéd úgy véli, a hanyag orvosok jelentik a legnagyobb kockázatot. CSÁSZÁRMETSZÉS ÖNVÉDELEMBŐL Míg a hetvenes években a nők huszada szült csá­szármetszéssel, ma a gyer­mekek negyede jön műtét­tel a világra. A beavatkozá­sok aránya az elmúlt évek­ben folyamatosan nőtt. Bánky Bea „Éjszaka, szülőszoba. Ülök egy vajúdó kismama mellett. Leizza­dok kínomban. A monitoron né­zem, hogyan helyezkedik a méh­ben kucorgó, forgolódó gyer­mek. Figyelem a szívhangját. Percenként döntéshelyzetbe ke­rülök, mivel nincs két egyforma nő, nincs két egyforma szülés. Billeg a szívhang. Mit tegyek? Császározzam meg azonnal a kismamát? Várjak még? A mo­nitorra és orvosi tudásomra, gya­korlatomra vagyok utalva.” - vá­zolja a súlyos döntések körülmé­nyeit egy neve elhallgatását ké­rő szülészorvos. „Orvosom javasolta a császár- metszést, mert Dorka farfekvé- ses volt. Egyébként a természe­tes szülés pártján vagyok, de ha a szülészem úgy látja, hogy indo­kolt a műtét, el kell végezni - mondja a Szent István Kórház szülészeti osztályán fekvő kis­sult, ezért a természetes szülés közben döntöttek a műtét mellett a baba megmentése érdekében, és azért, hogy én is túléljem a szülést” - meséli esetét szobatár­sa. „A baba nagy volt, én meg ki­csi, ezért kellett végrehajtani a metszést” - mondja harmadik társuk. A lapunk által megkér­dezett, természetes szüléssel szülő nők egyhangúan állították: önként nem választanák a csá­szármetszést, csak ha orvosuk javasolja. „A szülészorvos nem tartja in­dokoltnak a műtéti eljárást. Le­beszéli a császármetszésről a kismamát, vagy megtagadja a műtét elvégzését A szülőcsa­tornában megreked a gyermek. Kiemelésekor megsérül a kulcs­csontja. A szülők azonnal ügyvédhez rohannak” - mesél egy ritka, de tipikus esetet a szakorvos. „Az ilyenkor vi­szonylag gyakori kártérítési perek elől menekülnek azok, akik rög­tön császármetszést javasolnak. Sokkal egyszerűbb elvégezni egy metszést, kiemelni a babát közvetlenül a méhből; a félórás művelettel lerövidül a természe­KÉP i? lk ^ Magyarországon nemzetközi szinten is magas a császármetszések aránya. A szakorvos szerint tizenöt-húsz százalék lenne indokolt. w tes szülés hosszadalmas, hat­nyolc órás folyamata. Ez a leg­főbb oka a módszer elszaporo­dásának” - mondja a szülész. Míg a hetvenes években a ma­gyar szülő nők öt százalékánál végeztek császármetszést, ma a beavatkozás aránya felkúszott 33 száza­lékra. A klinikákon minden harmadik, egyes osztályokon pedig minden máso­dik gyermek szüle­tik császármetszés­sel. Az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezetének (WHO) adatbá­zisa szerint Európában átlagosan 17-18 százalékban végeztek ilyen beavatkozást. A Szent István kórház főorvo­A császármet­szés fél órára csökkenti a hat-nyolc órás szülési folyamatot. sa, Hetényi Gábor szerint a csá- szármetszéses szülések arányá­nak megugrása több okra vezet­hető vissza. Egyrészt az orvos- tudomány fejlettségének kö­szönhetően ma már cukorbeteg, súlyos szívbeteg, transzplantá­ción átesett nők is képesek gyer­meket hozni a világra. Ilyenkor a kismama alapbetegsége ma­gyarázza a császármetszést. Másrészt a szülő nők átlagélet- korának későbbre tolódása miatt lehet indokolt az eljárás. Míg 2000-ben 7100, három évvel ké­sőbb már 8300 harmincöt éves­nél idősebb nő szült. Nem ez a két oka annak, hogy minden harmadik gyermek mű­téti úton jön világra - mondja a főorvos. „Véleményem szerint a császármetszések magas szá­ma nem szakmai, inkább társa­dalmi kérdés, amelyben az igaz­ságszolgáltatás szerepe jelentős. Nem feddhetetlen erkölcsű szak­értőkkel és sztárügyvédekkel a kórház elvesztette az akár öt- ven-hatvan millió forintos pert. Biztos vagyok benne, hogy a csá­szármetszések emelkedő számá­ban komoly szerepet játszik az önvédelem” - mondja Hetényi. A főorvos természetesnek tartja, hogy egy egyetemi klini­kán, ahol koraszülött és szövőd­ményes eseteket gondoznak, a császármetszések száma maga­sabb, mint egy kisvárosi kórház­ban. „Ha azonban összevetek két kisvárosi kórházat, ahol az egyikben 20 százalék, a másik­ban 40 százalék a császármet­szések aránya, joggal merül fel a kérdés: miért? Feltételezésem szerint a nagy különbség a véde­kezésből adódik: az egyik orvos bátrabb, a másik pedig nem koc­káztat. Sok ügyvédi iroda spe­cializálódott az or­vosperekre. Gyak­ran nem is a család keres ügyvédet-, ha­nem az egészség-’ ügyi intézmények­ből kiszivárgott si­kertelenség halla­tán ők keresik fel a kát, és - busás haszon reményé­ben - beszélik rá a pereskedés­re őket - teszi hozzá Hetényi. „Az orvosok nem mondják meg az igazat, amikor azt állít­Európában a nők fele ott­hon szül, nálunk mind kórházban hozzák világra gyermeküket. károsulta­lak, hogy bármiféle összefüggés van a császármetszések számá­nak emelkedése és az orvos­perek között - állítja Ádám György, akinek ügyvédi irodája 1990-ben az elsők között volt, amely megnyitotta kapuját a pol­gári orvosiműhiba-pert indítók előtt. Az orvosok ellen indított perek legismertebb hazai szak­értőjeként számon tartott ügy­véd szerint rossz, hogy nálunk minden szülő nő kórházban hoz­za világra gyermekét. Ez már nem felel meg a nyugat-európai gyakorlatnak, ahol a nők fele ott­hon szül. „Legalább húsz olyan ügyem van, amelyben a szülő nő azért került veszélyes helyzetbe, illetve a magzat azért lett súlyo­san károsodott, mert szülés köz­ben otthagyták - éppen más esettel voltak elfoglalva az orvo­sok. Egyik ügyfelem a szülésze­ti klinika folyosójának kövén szülte meg gyermekét, két ter­hes nő segítette őt. A műhibák zöme abból következik, hogy nem vizsgálják meg alaposan a magzatot és a terhes anyukát. Egy másik esetben császármet­széssel emelték ki az újszülött ikerpárt, s az orvosok akkor vet­ték észre, hogy az egyik magzat már három napja halott. A kór­házban nem volt olyan készülék, amely a két szívhangot el tudta volna különíteni, holott ikerszü­lést kizárólag olyan intézmény­ben szabad elvégezni, ahol erre műszerekkel és újszülöttgyó­gyásszal rendelkeznek” - sorol­ta az eseteket Ádám György. A Szent István kórház főor­vosa a fokozódó nyomást is em­líti a jelenlegi helyzet hátterét elemezve: „egy olyan ország­ban, ahol negatív a népszapo­rulat, a társadalom megkövete­li, hogy ha valaki gyermeket vállal, terhességéből egészsé­ges gyermek szülessen. Ha nem így történik, hiába járt el a szakma nemzetközi szabályai és legjobb tudása szerint a szü­lész, akkor is van félnivalója, még ha az osztály vezetője, a kórház igazgatója, a szakmai kollégium is elis­meri ezt.” Hetényi Gábor kiemeli: a császármetszés egy lehetőség, amellyel akkor kell élni, ha a magzat vagy a kismama egészsé­ge ezt indokolttá teszi. Határt kellene szabni a nem egyszer indokolatlan császármetszé­seknek - teszi hozzá a főorvos, aki szerint az egészséges mér­ték 15-20 százalék lenne. Idősebb nők, problémásabb esetek MINDEN NEGYEDIK GYERMEK CSÓ- szármetszéssel született két éve Magyarországon - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb össze­sítéséből. A jelentés folyamatos emelkedést mutat: míg 2000- ben a császármetszések az ösz- szes szülés 20,3 százalékát tet­ték ki, három évvel később már 24,8 százalékát. A hetvenes években ez az arány csupán 5,5 százalék volt. A műtét al­kalmazása leginkább az egyete­mi intézményekre jellemző. A 33 százalékos arányra azon­ban magyarázat, hogy a problé­másabb esetekkel nagyobb eséllyel foglalkoznak ezeken a klinikákon. Hasonlóan indo­koltnak tűnik, hogy a császár- metszés valószínűsége a korral együtt nő: a legnagyobb, 35 százaléknál is nagyobb arány­ban a 40-44 éves kor közötti anyáknál alkalmazzák a be­avatkozást. A húszas éveik ele­jén járó kismamáknak csupán ötödé hozta világra a gyerme­két császármetszéssel. A gyermeknek a műtét, az anyának a természetes szülés biztonságosabb Érvek és ellenérvek a műtéttel kapcsolatban ELLENE Az anyai halálozás kockázata tízszer magasabb. A babák nehezebben alkalmaz­kodnak a méhen kívüli élethez. Az újabb teherbeesés valószínű­sége csökken a műtéten átesett nők esetében. Légzési nehézség alakulhat ki a babánál, mivel a fájások ha­tására kialakuló tüdőérlelő fo­lyamat elmarad. Szorosabb az anya-gyermek kapcsolat a gyermeküket fájda­lommal szülő nők körében. MELLETTE Programozható, a szülés ideje meghatározott. Kényelmes: a gerincvelői érzés­telenítésnek köszönhetően a kismama végigkövetheti a szülés folyamatát. Magzati kockázata kisebb. A hüvelyi szülés nagyobb fájda­lommal jár. A csecsemő feje a puha csontok miatt deformálódhat a szülő­csatornában. A gát és a hüvely nem sérül, nem végeznek gátmetszést. e

Next

/
Oldalképek
Tartalom