Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-30 / 202. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2005. AUGUSZTUS 30., KEDD VÉLEMÉNY Ingyenes-e, ami ingyenes? BISTEY ANDRÁS ma már csak mosolyogva legyintenek a szülők, akiknek általá­nos iskolás gyermekei vannak, ha valaki még elvétve arról be­szél, hogy az alapfokú oktatás nálunk ingyenes. Persze ha ar­ra gondolunk, hogy az általános iskolában nem kell tandíjat fizetni, akkor az ingyenesség igaz, de hát annyi fizetnivalójuk van a szülőknek így a tanév elején (meg közben is), hogy már föl sem tűnik, éppen tandíj címén nem kérnek tőlük pénzt. a napokban egy szülő úgy nyilatkozott a tévében, hogy két gyer­mekének az iskolaév indítása mintegy százezer forintba kerül. Először magam is kételkedtem ennek hallatán, azután rájöt­tem, hogy ez az összeg nem irreális, bár iskolánként vannak különbségek, attól függően, hogy az iskola milyen könyvek és egyéb eszközök megvásárlását Igényli. A tényekkel tisztában lévő oktatásügyi szakember mondta, hogy van könyvcsomag, amelyik tízezer, és van, amelyik ugyanannak az évfolyamnak húszezer forintba kerül. Füzetekről, munkafüzetekről, torna- felszerelésről és egyebekről pedig még szó sem esett. A drágább könyv színesebb, talán szebb is, de korántsem biz­tos, hogy jobb, egyébként is a diák tanulmányi eredménye, haladásának üteme sokkal inkább a pedagógustól, mint a tan­könyvtől függ. A rászoruló gyermekek családja segélyt kap a tanév kezdéséhez - válaszolják olykor a drága iskolaszerek miatt panaszkodóknak. Ez igaz, csak éppen nem vigasztalja a többséget, amelyik kívül esik a segélyezettek körén, de gon­dot okoz neki az egyre dráguló iskolaszerek kifizetése. Segítő szolnoki civilek jártak a vizes Erdélyben Miközben egyre szaporodnak a híradások arról, hogy újabb és újabb gyűjtések indulnak, fel­ajánlások születnek az erdélyi, katasztrófa által sújtott vidékek lakóinak megsegítésére, van­nak, akik már meg is járták egy-egy rakománnyal az árvíz és a viharok pusztította Szé­kelyföldet. ■ A segélyszállítmány ere­deti célállomása az egy­kori történelmi Magyar- ország keleti határainál fekvő három apró csán­gó település, Kóstelek, Gyepece és Magyarcsü- gés volt. A szolnoki székhelyű Élő és Holt Vizekért (Viza) Alapítvány egy mikrobusznyi — döntően ruhaneműkből, valamint vegyi és tisztálkodási cikkekből álló — szállítmányt indított útnak a múlt hét csütörtökén, amit ön­zetlen adakozóktól gyűjtöttek össze aktivistái. Egyedül persze aligha boldogult volna az alapít­vány a szállítással. Az adomá­nyok kijuttatásához Rákóczifal- va önkormányzata bocsátott rendelkezésre egy mikrobuszt, térítésmentesen. A szolnoki Ki­sebbségi Jogvédő Egyesület pénztámogatást adott, ami fe­dezte az üzemanyag és a szállí­tás összes egyéb költségét, az oda-vissza összesen 1400 kilo­méter hosszú úton. A segélyszállítmány eredeti célállomása az egykori történel­mi Magyarország keleti határa­inál fekvő három apró csángó település, Kóstelek, Gyepece és Magyarcsügés volt. Nem vélet­lenül, ugyanis a Viza Alapít­ványnak 2001 óta élő kapcsola­ta és együttműködési megálla­podása van Kóstelek általános iskolájával. A három falu ott a hegyek között valóban aprócs­ka, a lakóik száma összesen se éri el a hétszázat. Az árvizek pusztítása miatt nem ígérkezett egyszerűnek el­juttatni a célállomásig az ado­mányokat. A szállítmány kísérői számára út közben, a rádió adá­saiból derült ki, hogy csak kerü- lőutakon juthatnak el a célhoz közeli Csíkszeredába, miután Székelyudvarhely előtt Farkas­lakánál és Szentléleknél is el­mosta az utat az áradás. A má­sik irány, Segesvár felé sem volt járható, hiszen Bikafalvánál ugyanez történt. És Csíkszereda még nem a végállomás volt! A gyimesi szoroson még mintegy 67 kilométert kellett volna még autózni Kóstelekig, de a termé­szet itt is felülírta a terveket. Fenn a hegyek között, a szoros­ban ugyanis, Ágas falunál, a Ta­táros folyó elsodorta az egy szem hidat, amin keresztül az út a végcélhoz vezetett volna. Az expedíció visszafordult, így vé­gül az elsodort ágasi hídon in­nen, attól vagy 30 kilométerre lévő, az árvíz által szintén súj­tott Gyimesközéplok lett a végál­lomás. A kis csángó település Szent Erzsébet Líceuma fogadta be a szállítmányt. Az intézmény alapítója, építtetője és vezetője, Berszán Lajos plébános gondos­kodott arról, hogy a küldemény eljusson azokhoz, akik legin­kább rászorulnak a segítségre. Részben a három elzárt kis falu­ban, részben pedig a saját tele­pülésén. Látva az elemek, a vi­har és a víz pusztításait, különö­sen sajnálták a segélyszállít­mány kísérői azt a közel száz pár különböző méretű és fajtájú cipőt, amit még a határon - az úgynevezett „senki földjén” - dobatott ki velük egy zord és kö­nyörtelen román vámosnő az autóból. Mondván, hogy jogsza­bály tiltja azok bevitelét az or­szágba. Biztosan van ilyen sza­bály, viszont nagy a szükség is a katasztrófa által sújtott területe­ken, és a szükség ez esetben ta­lán törvényt bonthatott volna... A szállítmány egyébként Gyi- mesközéplokon is jó helyre ke­rült, efelől kétségük sincs a sze­rencsésen hazatért kísérőknek. Berszán atya hegyek ölelte, fo­lyamatosan épülő intézményé­ben 150 falusi csángó és szé­kely diák tanul, többnyire sze­gény családok gyermekei. ■ Teleki József Tovább csúszik a jászapáti intézmény átadása Szerződést bontottak a Hajlékkal beruházás Egyelőre kivitelező nélkül a jászapáti gimnázium Egymilliárd forintos cím­zett állami támogatásból szeptemberre fejeződött volna be a jászapáti Mé­száros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola felújí­tása és bővítése. Szilvási Zsuzsa Csakhogy a beruházás generál- kivitelezője, a Hajlék KfL nem tudta teljesíteni a vállaltakat, így a megyei önkormányzat kényte­len volt felbontani a szer­ződést. Tokár István, a megyei önkormányzat elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szerző­dés felbontását és a munkaterület átvételét követően szinte azonnal meg­kezdődött annak felmérése, hogy milyen munkálatok szük­ségesek még. Ebben az önkor­mányzat és az ellenőrzést végző cég műszaki szakemberei mel­lett a Hajlék Kft. képviselője is részt vesz. Ezzel párhuzamosan sajnos kármentésre is szükség van az elmúlt hetek esőzései miatt, er­re azokat kérték fel, akik mostanáig alvállal­kozóként vettek részt a munkálatokban. A szükséges munkálatok felméré­se után a költségvetés összeállí­tása követezik, majd újabb köz- beszerzési eljárást ír ki az önkor­mányzat, meghívásos pályázat­tal. A közgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy a gyorsított eljá­rás szeptember 10-ig lezárul, s a hátralévő munkálatokat sikerül befejezni szeptember végéig. A tanítást természetesen ettől füg­getlenül megkezdik szeptember 1-jén, csak épp az előző tanévhez hasonlóan bérelt helyiségekbe kényszerülnek a diákok erre az időszakra. Tokár István kérdésünkre vá­laszolva elmondta, hogy az ön- kormányzat nem tud eltekinte­ni a Hajlék Kft.-vel szembeni a kárigénytől, így mind a kése­delmi, mind a minőségi kötbér összegét visszatartja. Új művészmonográfiák előkészületben A Fazekas Magdolna festőmű­vészről szóló monográfia után újabb kötetek kiadására készül a Szolnoki Művészeti Egyesü­let. Dr. írás Mátyás és dr. Ker­tész Róbert szerkesztésében már elkészült a hosszú évtize­dekig a Szolnoki Művésztele­pen alkotó Nagy István szob­rászművészről szóló monográ­fia. Kritikák, tanulmányok, in­terjúk és természetesen repro­dukciók segítségével rajzolja meg a művész pályaképét. A szolnoki önkormányzat két­százezer forinttal járult hozzá a költségekhez, de a szerkesztők további támogatókra is számíta­nak. Amennyiben számításuk beválik, a nyomdakész állapot­ban lévő kézirat az év végére megjelenhet. Amennyiben lesznek eredmé­nyes pályázatok, a közeljövőben további kötetek kiadására is le­hetőség nyílik. Már összegyűlt a Simon Ferenc szobrászművész pályáját bemutató kötet anyaga, és előkészületi stádiumban van a több évtizede elhunyt Mészá­ros Lajos festőművészt bemuta­tó könyv. Szóba került, hogy a későbbiekben Chiovini Ferenc és Bényi László munkásságát is monográfiában örökítik meg. ■ B. A. Téli fürdőzőkre várnak Cserkén A gyógyászati kezelésekért-télen Is sokan utaznak Cserkeszőlőbe Még véget sem ért a nyári szezon, a cserkeszó'lői gyógyfürdőben máris a hidegebb időszakra ké­szülnek. Az önkormány­zat idei beruházásai is ezt az időszakot segítik. A nyár nem zárta kegyeibe a strandokat az idén. A borongós időjárás miatt a legtöbb helyen jelentős volt a vendéglétszám csökkenése. Némileg kedve­zőbb helyzetben talán a gyógy­fürdők vannak. — A mi szezonunk egész éves, ráadásul a gyógyászati szolgáltatá­sok miatt látogatóink nem időjáráshoz kötöt­ten érkeznek hozzánk - értékelte a nyarat Tor­kos György, a fürdő igazgatója. - Az önkormányzat beruházá­sának köszönhetően egy nagy­méretű fedett medencével ren­delkezünk, ami még esőben is jobbára tele volt. Mindehhez hozzátartozik, hogy a tavaly átadott gyógy­ászati centrum működésének első évében jelentősen emelke­dett a kezelések száma.- Nyilvánvaló, hogy szolgál­tatásaink, létesítményi feltétele­ink fejlesztéseit az egész éves nyitva tartás felé kell orientál­nunk. Az elmúlt néhány hónap­ban nagyot léptünk elő­re ezen a téren. így most már a gyógyászati köz­pontot, a régi télifürdőt, a közelmúltban befedett medencét, valamint az ugyancsak önkormány­zati tulajdonban lévő szállodát fűthető folyosó köti össze. Az egyedülálló komplexum iránt egyébként egyre növekvő az érdeklődés, hónapról hónap­ra többen érkeznek orvosi be­utalóval, ami jelzi a cserkei gyógyvíz szakmai elfogadottsá­gát. ■ Pókász E. I < * FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom