Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-26 / 199. szám

2005. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK VILAGTUKOR í - ' " $ Végétért minden idők legnagyobb orosz-kínai hadgyakorlata nyolcezer kínai és ezerkétszáz orosz katona részvételével. A Békeküldetés 2005 elneve­zésű manőver, amelynek lényege partraszállási gyakorlat volt, a Le Monde francia lap szerint egyértelműen Tajvan elfoglalásának főpróbáját jelentette. Más forgatókönyv készült London Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a merényletekről A legfrissebb nyomozati eredmény szerint a július 7-i londoni merényleteket a terroristák tudatosan hajtották végre. Csák Elemér Július 7-én mind a négy pokol­gépnek a metróban kellett volna felrobbannia Londonban; az au­tóbusz nem volt a forgatókönyv­ben. A The Evening Standard ér­tesülései szerint a negyedik ön­gyilkos merénylő a Northern vo­nalra készült, de késett a szerel­vénye, ezért betért a Mc’Do- naldsba. Miután kifutott az idő­ből, hívogatni kezdte mobilján három társát, de ők addigra fel­robbantották magukat. A18 esz­tendős Haszib Húszéin ekkor ta­lálomra felszállt a 30-as buszra, s ott hajtotta végre azt a merény­letet, amire beprogramozták. A nyomozás legfrissebb tényei alapján a Scotland Yardnál úgy vélik: az eddigi elképzeléshez ké­pest más volt az 52 halálos áldo­zatot követelő robbantások me­netrendje. Először is a busz nem volt tervezett célpont. Másod­szor: az öngyilkos merénylők nem álltak kapcsolatban a fő szervezővel; Húszéin egyébként valószínűleg hívta volna őt is. ÉPPEN KÉT HÉTTEL a pusztító merényletsorozat után, július 21-én ismét támadás érte a brit fővárost. Az elkövetők a jelek­ből ítélve a korábbi forgató- könyvet próbálták megismétel­ni - mint később kiderült, meg félemlítés és pánikkeltés céljá­val. A felrobbant hátizsákok ez alkalommal nem követeltek ál­dozatokat, tulajdonképpen Harmadszor: a pokolgépek nem voltak időzítve, a terroristák egyénileg hajtották végre tettü­ket. Hibás tehát az a feltételezés, miszerint a fiúk balekok voltak, és nem tudták, hogy fel kell ál­dozniuk életüket. Immár bizo­nyos, hogy mind a négy brit ál­lampolgárságú terrorista pakisz­táni származású volt. Ebből ki­indulva a titkosszolgálatok és a csak a detonátorok pukkantak a metróban és egy buszon. Idő­közben Pakisztán határán el­fogták a július 7-i terrorakciók irányítóját. A hatóságok szerint a 33 éves Harun Rasid Aszvat lehetett az a személy, aki néhány órával a robbantás­sorozat előtt elrepült Nagy- Britanniából. Sorsáról nem közöltek részleteket. diplomaták élénk tárgyalást foly­tatnak pakisztáni kollégáikkal, és keresik a merénylők ottani kapcsolatait. Az M15 brit hír­szerző hivatal'nyilvántartásában mindenesetre egyik robbantó sem szerepelt mint terrorista­gyanús személy, mindegyik „tiszta volt” a bűnügyi nyilván­tartás szerint. A három fiatal fér­fi jó barátként összejárt Leeds- ben, ahol a bombákat gyártották. Egyikük egy 8 hónapos gyer­mek apja volt. A 22 esztendős Sezad Tanvir Yorkshire-ből érke­zett Londonba. Szomszédai sze­rint kedves fiú volt. A 19 eszten­dős Haszib Húszéin iratait meg­találták a buszon. Bistonban élő szülei megerősítették, hogy reg­gel elment otthonról. A 30 éves Mohammed Szadik Han állandó lakóhelye Leedsben volt, felesége nem tudta, mire készül. A negye­dik, legpusztítóbb robbantás vég­rehajtójának kiléte ismeretlen. A második merényletsorozat célja pánikkeltés volt Választhatnak a németek alkotmánybíróság A kancellár értékelése helytálló volt A nyolctagú testületből hét alkotmánybíró döntött a választások mellett Szabad az út a Bundestag előtt: a német alkotmánybíróság el­utasította két képviselő beadvá­nyát a szeptember 18-ra kiírt, előrehozott választások miatt. A karlsruhei testület úgyneve­zett második szenátusának dön­tése szerint helytálló Gerhard Schröder kancellár értékelése, amely szerint nem rendelkezik a továbbiakban kellő többséggel reformterveinek megvalósításá­hoz, és a számos tartományban elvesztett szavazatok a bizalom hiányát igazolják. A nyolc alkot­mánybíró közül egyedül Hans- Joachim Jentsch szavazott az idő előtti választások megtartható- sága ellen. A koalícióban kormányzó szo­ciáldemokraták, az ellenzéki uniópártok, valamint Horst Köhler államfő első állásfogla­lásában üdvözölte a döntést. „A választóknak most lehetősé­gük nyílik arra, hogy országunk jövőjét meghatározzák - jelen­tette ki Köhler Hannoverben. - Mindenkit felhívok arra, hogy éljen szavazójogával.” Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a Keresztényszocialista Unió (CSU) elnöke azt mondta: „Hála istennek megnyílt az út a Né­metországban szükséges vá­lasztások számára”. Dieter Wiefelspütz, a szociáldemok­raták (SPD) belpolitikai kabinet­jének vezetője szerint az ítélet egy napon nagyon jelentőssé és fontossá válik majd. ■ Gyulay Zoltán Megsebesült az ingusföldi miniszterelnök Túlélte az ellene megkísérelt merényletet csütörtökön a kau­kázusi orosz részköztársa­ság, Ingusfőld miniszterelnöke. Ibragim Malszagovot két felrob­banó bomba megsebesítette - je­lentette be Fjodor Scserbakov orosz kormánytanácsadó. A po­litikus gépkocsivezetője, egy testőr és három járókelő is meg­sebesült. Az egymástól tizenöt méterre elhelyezett pokolgép tíz másodperces különbséggel lépett működésbe, amikor Malszagov járműoszlopa egy piactér közelében haladt Nasz- ranyban. A legnagyobb ingus­földi város gyakori színtere a csecsen lázadók merényletei­nek. Ingusföldet nyugatról Észak-Oszétia, keleten pedig Csecsenfóld határolja. Mind­három köztársaság része az oroszországi föderációnak. Szerbnek véltek egy magyar házaspárt Zárában ÉLETVESZÉLYESEN megfenye­gettek ismeretlenek egy szerbnek vélt magyar házas­párt a Zára melletti Pakostane településen. Isme­retlenek „megölünk bennete­ket”, „utolsó figyelmeztetés a szerbeknek” és más fenyege­téseket írtak a házuk falára, kiszúrták gépkocsijuk abron­csait, betörték az ablakait, megrongálták a karosszériát. Szélsőséges palesztinok erőszakkal fenyegetőznek megöltek hat embert Izrael­ben, ahol néhány nappal a zsidótelepek kiürítése után ismét fellángolt az erőszak. Izraeli katonák Ciszjordániá- ban egy razzia során lelőttek öt palesztint. Ezt megelőzően Kelet-Jeruzsálemben egy ösz- szecsapásnál leszúrtak egy izraelit. A Hamász és az Isz­lám Dzsihád az erőszak foko­zásával fenyegetőzik. Még az idén elfogják a két háborús főbűnöst AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK arra számít, hogy a két legkereset­tebb szerb háborús bűnöst még az év vége előtt kézre kerítik. A nemzetközi körözés alatt álló Radovan Karadzic és Ratko Mladic ügyének rende­zése Pierre-Richard Prosper, a háborús bűnügyek ameri­kai megbízottja szerint „olyan közel van, mint még soha”. Nehezen értik egymást az iraki népcsoportok Nyomás alatt állnak Irak politi­kai vezetői, hogy az éjféli határ­idő lejárta előtt megegyezzenek az új alkotmány szövegében. A síiták, a kurdok és a szunniták képviselőinek eredetileg hétfő­ig kellett volna tető alá hozniuk a tervezetet, de akkor háromna­pos halasztást kaptak. A szunni­ta arabok ugyanis nem tudják elfogadni az ország föderális be­rendezkedésének tervét, mert szerintük az Irak széthullásához vezet. Lapzártakor ellentmondó hírek érkeztek: Bisro Ibrahim parlamenti szóvivő szerint a döntést határidő nélkül elnapol­ták, Lajit Kubba kormányszóvi­vő viszont megegyezról beszélt. Az észak-iraki Kirkuktól ki­lencven kilométerre délre, Tűz Kurmati közelében rálőttek Dzsalál Talabáni elnök gépko­csioszlopára. Az államfő túlélte a merényletet, akárcsak az elle­ne Bakúbában intézett táma­dást a kurd Ros Núri Saviz mi­niszterelnök-helyettes. Mexikóból szöknek, Istentisztelet az áldozatok emlékére Tijuanában, a határ menti falnál A sivatagos Arizona az illegális bevándorlók egyik fő úti célja. Az állam mintegy hatszáz kilo­méteren érintkezik Mexikóval, s ennek a hosszú határnak az őrzése nem folyamatos. Már csak azért sem, mert nagy része a sivatagon vezet keresztül. így* hát évről évre nő azok száma, akik odavesznek a mexikói sze­rencselovagok közül. Az ameri­kaiak meghasonlottak az ügy­ben: míg a hatóságok több járőrt próbálnak bevetni, humanitá­rius szervezetek víztartályokat állítanak föl a hívatlan jövevé­nyeknek. Egy hete Arizona és Új-Mexi- kó állam kormányzója rendkí­vüli állapotot hirdetett ki az érintett körzetekben, s még több pénzt kíván megszavaztatni a bevándorlással kapcsolatos bű­nözés megfékezése céljából. A vállalkozás azonban szinte re­ménytelen. A USA Today című lap tudósítása szerint tíz hónap alatt félmillió „úti okmány nél­küli idegent” térítettek vissza csupán egy húsz kilométeres szakaszon; senki nem tudja, emellett hányán tudtak még át­szökni. Az embercsempészet ül­dözése egyelőre csak oda veze­tett, hogy még többen próbál­koznak az életveszélyes sivata­gi övezeten át bejutni az ország­ba. A határőrség egyik fő dolga a lap szerint immár az, hogy összegyűjti a kiszáradt, túl- hevült mexikóiak holttesteit. A probléma régi keletű, és az amerikai törvényhozók jelentős hányada véli azt, hogy más esz­közökhöz kell nyúlni, mint a ha­tárőrizet szigorítása. A mexi­kóiak ugyanis nem az „ameri­kai álmot” kergetik, amikor be­szöknek az országba. Egysze­rűen munkát keresnek. Áz amerikai vállalkozók és föld- birtokosok pedig szívesen fog­lalkoztatják az olcsó munka­erőt. Még úgy is, hogy a törvény bünteti a feketemunkások al­kalmazását ■ Csák E. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom