Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-23 / 196. szám

2005. AUGUSZTUS 23., KEDD VILÁGTÜKÖR 7 Erdőtűz pusztít napok óta a portugáliai Noguiera község közelében. Az uniós országok elsősorban repülőgéppekkel segítik az oltást. Áradás és tűz Európában időjárás Életeket követelnek az áradások és a földcsuszamlások Európa nagy részén íté­letidő' tombol, a szélsősé­ges időjárás számos em­beráldozatot is követelt. Közben Portugáliában to­vább pusztít a nehezen megfékezhető tűzvész. Gyulay Zoltán Tizenhatra nőtt a halálos áldoza­tok száma a szélsőséges időjárás és az áradások következtében Ro­mániában. Az ország 31 megyé­jében pusztít az ítéletidő, 20 me­gyében súlyosak a károk. 517 te­lepülésről több mint 1400 embert telepítettek ki, sok helyen nincs áram. A lezúduló víz 207 házat teljesen tönkretett, az elárasztott háztáji gazdaságok száma meg­közelíti a húszezret, ugyanakkor 37 500 hektár termőföldet is elle­pett a víz. A halottak között két gyermek is van, ugyanennyi az eltűntek száma. A hatóságok ar­ra figyelmeztetnek, hogy a meg­növekedett vízszint csak napok múltán kezd el süllyedni. A svájci Luzern kantonban földcsuszamlások követeltek em­dozata van az áradás miatt bekö­vetkezett földcsuszamlásoknak. A fekete-tengeri Rize provinciá­ban, a török partvidék északke­leti részén négy falusi lakost ás­tak ki a sár alól. Az áldozatok háziállataikat akarták megvéde­ni, amikor a tragédia bekövet­kezett. A közép-törökországi Yozgat tartományban a földmun­kások sátra vált az időjárás mar­talékává, egy asszony és két gyermek megfulladt. Miközben Európa nagy része az égi áldás miatt szenved, Por­tugáliában változatlanul minden idők legnagyobb tűzvésze tom­bol. Lisszabon segítséget - fő­ként tűzoltórepülőket - kért az .Európai Uniótól, emellett két­ezer ember segédkezésére is szükség lenne a lángok elleni küzdelemben. A tizennyolc köz- igazgatási körzetből tizenkettő­ben összesen háromezerhatszáz tűzoltó vette fel a harcot a negy­venkilenc óriástűzzel, amelyek az ország középső vidékén több falut is fenyegetnek. A helyzetet súlyosbítja a rendkívül száraz időjárás és az időnként hevessé váló szél. A háromnapos esőzés jó néhány falut elzárt Svájc központi tartományában beréletet. Két tűzoltót a tartósan magas vízállás miatt elrendelt kiürítések következtében érte a halál. Az alpesi ország középső részén több kantonban is drá­maivá nőtt a heves esőzések kö­vetkeztében a vízszint. Az auszt­riai Stájerországban a Mura ki­lépett a medréből, és elsodort egy házat, megölve a benne tar­tózkodó ötvenéves asszonyt. A vihar és a jégeső Spanyolor­szágban is áradásokhoz vezetett. Mallorcán hosszú útszakaszok kerültek víz alá. Pálmán és Pal- manován közlekedési káosz ala­kult ki az elsüllyedt autók miatt, üzleteket és kávézókat sodort el az ár. A Costa Braván, Geroná- ban a jégeső leszakította egy be­vásárlóközpont tetejét. Törökországban hét halálos ál­Védi az iraki háborút Bush alkotmány Nehezen születik meg az alaptörvény Kormányalakítás Bukarestben, az RMDSZ marad Négy új minisztert iktattak be tegnap este a bukaresti kormány tagjai közé. Váltás történt az egészségügyi (Mircea Cinteza helyett Eugen Nicolaescu), a pénzügyi (Ionut Popescu helyett Sebastian Vladescu) és az in­tegrációs tárcánál (Éne Dinga helyett Anca Boagiu). Kicserél­ték a kormányfőhelyettest is (Gheorghe Seculici helyett Gheorghe Pogea). Mindez párt­alapon történt, két demokrata párti és két liberális miniszter távozik, helyükre ugyanezek a pártok jelölték az újakat. A Románai Magyar Demok­rata Szövetség miniszterei mind megtartották tisztségüket. ■ Lukács János, Kolozsvár Veteránok előtt tartott tegnap este beszédet az amerikai elnök Salt Lake City-ben. Washingto­ni források szerint Bush igyek­szik ismét igazolni a két éve fo­lyó iraki háború szükségessé­gét, és a terrorizmus elleni harc mellett kampányol. A most kez­dett körút közvetlen kiváltó oka az, hogy a béketüntetők még szabadsága helyszínére is elkí­sérték az elnököt, továbbá, hogy a közvélemény-kutatások sze­rint Bush tovább veszített nép­szerűségéből. Az amerikai elnök megközelí­tése szerint az iraki ellenállás ugyanarról a talajról táplálkozik, mint a szeptember 11-i merény­letek. Ami pedig a háború elhú­zódását illeti, az elnök arra em­lékeztet, hogy a II. világháború­ban is több évig harcoltak az amerikaiak. Bush legutóbb júniusban pró­bálta védeni az iraki beavatko­zást. Az észak-karolinai fort bragg-i támaszponton azt hang­súlyozta, hogy a konfliktus meg­éri az áldozatokat. A CNN hír- ügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy vasárna­pig 1862 amerikai katona vesz­tette életét a háborúban. Az elnök beszédeiben és nyi­latkozataiban az iraki „küldetés” két alapvető célját hangoztatja: az egyik a terrorizmus legyőzé­se, a másik a szabad iraki nép tá­mogatása a demokratikus társa­dalom építésében. Az eltelt két év mérlege azt mutatja, hogy mindkettő nehézkesen megy. Az amerikaiak minden erőfeszítése és nyomása ellenére sem sike­rült még tető alá hozni azt az al­kotmányt, amelynek augusztus 15-e volt a határideje. Az iraki lakosságot alkotó népcsoportok - síiták, szunniták és kurdok - tegnapra ígérték a törvényterve­zet elkészítését, de a legutóbbi hírek szerint a teljes megegye­zés ismét késik. A síiták és a kurdok ugyan megállapodtak egy közös dokumentum szöve­gében, a kisebbségi szunniták el­utasítják a szövetségi államren­det, s kétséges, csatlakoznak-e a paktumhoz. ■ Csák E. HÍRSÁV Kétgyermekes pap felszentelése Kanárin katolikus pappá szenteltek Tenerifén egy nős, kétgyer­mekes anglikán lelkészt. A 64 éves David Gliwitzki fel­avatása egyszeri kivétel a spanyol egyházban, amelyet XVI. Benedek pápa is jóváha­gyott. Az atya számos érde­met szerzett a Vatikánban. Tömeges letartóztatások kezdődtek Egyiptomban a sarm-es-sejki robbantáso­kat követő terroristaellenes akció során razzia kezdődött Egyiptomban. Vasárnap és hétfőn mintegy ötszáz gya­núsítottat vettek őrizetbe. Polgárjogi szervezetek azt vetik Kairó szemére, hogy a terrorizmus elleni harc ürü­gyén ismét emberek százait börtönzi be, minden konkrét vád nélkül. Szigorúan átvizsgálják az orosz utasokat szigorított határellenőrzést vezettek be a római repülőté­ren, hogy kiszűrjék a madár­influenzával fertőzött utaso­kat. A vírust elsősorban orosz és kínai állampolgáro­kon keresik, de fertőtlenítik a mellettük ülő embereket is. Gázában befejeződött a zsidó telepek kiürítése Több száz izraeli katona és rendőr vonult be hétfő reggel Necarimba, hogy megkezdjék az utolsó telep kiürítését a 21 gázai kolónia közül. A biztonsá­gi erők összehangoltan vettek részt a zsidó telepesek kiköltöz­tetésében, s délutánra a műve­let gyakorlatilag befejeződött. A Necarimban lévő 120 család nem tanúsított ellenállást, a szélsőséges fiatalokat pedig si­került már semlegesíteni. A csa­ládok a kiköltöztetés után közös imán vettek részt a telep zsina­gógájában, majd 30 autóbusszal a jeruzsálemi Siratófalhoz utaz­tak; végül elfoglalták ideiglenes otthonukat a ciszjordániai Ariel településen. A kiürítések újabb lépése ma kezdődik el, és négy ciszjor­dániai zsidó telep felszámolása van napirenden. A legtöbb meg­figyelő azonban úgy véli: a béke­folyamat folytatása a továbbiak­ban nehezebb lesz, mint né­hány ezer zsidó család kitelepí­tése a megszállt területekről. Rendezetlen és ismeretlen még annak a sok száz izraeli telep­nek a sorsa, amely Ciszjordá- niában létesült az 1967. évi há­ború után. Vészesen olvad a talaj, metángáz kezd feltörni Orosz tudósok is meg­húzták a vészharangot az Északi-sarkvidék száraz­földi felének hőmérsék­let-emelkedése miatt. Csák Elemér Az örök fagy birodalma magá­ban foglalja Alaszka, Észak-Ka- nada, Szibéria és Grönland jelen­tős területeit. Ez az a vidék, ahol tíz hónapig tart a tél, a többi nyár. Itt a hideg miatt a föld a felszín alatt állandóan meg van fagyva. Ez a permafrost. A talaj telítve van vízzel, a kőzetszemcsék kö­zött tárolódik, s minden évben csak néhány hétre olvad fel. Az itt élők tudják, hogy házat, utat, vasutat, olajvezetéket eszerint kell építeni. Ha a létesítményeket nem rakják cölöpre, vagy a pillé­reket nem hűtik a felmelegedés idejére, azok elcsúsznak, meg­roggyannak. A permafrost az általános fel- melegedés miatt az utóbbi évek­ben hatalmas területeken meg­szűnőben vagy vékonyodóban van, és talajfolyást okoz. A fa­gyott talaj helyett tavak és vég­telen mocsarak jelennek meg. A New Scientist című tudomá­nyos lapban Szergej Kurotyin tomszki biológus rámutat: há­rom-négy éve egész Nyugat- Szibériában megindult az ol­vadás. A melegedés itt gyor­sabb, mint bárhol. A következ­mények beláthatatlanok. Kuro­tyin professzor és kutatótársai azonban még egy katasztrofális hatásra hívták fel a figyelmet; ezzel eddig nem számoltak. Csupán a szibériai fagyott te­rület, ahol (orosz nevén) a „vecsnaja merzlota" uralkodik, 360 ezer négyzetkilométer; ez annyi, mint Németország és Franciaország együttvéve. A tő­zegmocsár 11 ezer évvel ezelőtt keletkezett, a jégkorszak végén. Azóta rengeteg metángáz kép­ződött benne, amit a fagyott fe­lület eddig bezárt. Larry Smith, a Los Angeles-i egyetem pro­fesszora szerint a szibériai mo­csárban mintegy 70 milliárd tonna metán halmozódott fel; ez a Föld egész metánkészleté­nek egynegyede. Az utóbbi időben több helyen megkezdődött a gáz kiszabadu­lása. A folyamat olyan gyors, hogy a talaj még a legnagyobb hidegben sem tud visszafagy­ni. Katerin Pears amerikai kör­nyezetvédő szerint nagy a ve­szély: „A gáz nagymértékű ki- szabadulása rendkívüli éghaj­lati jelenségekhez vezet. Szá­molni kell a hőmérséklet növe­kedésével, a sarki jég felolvadá­sával, a tengerszint emelkedé­sével és az aszályokat okozó hő­hullámokkal.” Ahol tíz hónapig tart a tél á

Next

/
Oldalképek
Tartalom