Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK VILAGTÜKOR 7 Az erőszak erőszakot szül FORRÁS: DIE PRESSE REGGEL GRAFIK Két napot kaptak a Gázai övezetben élő zsidó tele­pesek a kiköltözésre. A határidő lejárt. Gyulay Zoltán A kiköltözésre megszabott kedd éjféli határidő után az izraeli hadsereg hozzálátott az erősza­kos kiköltöztetéshez. Mintegy öt­ven, katonákkal teli busz érke­zett az övezetet Izrael déli részé­vel összekötő kiszufimi határát­kelőn át; a konvojban darus­kocsik, rendőrségi és mentőau­tók is voltak. A rendőrség Morag kiürítésére készülődött. Szerda délutánra valamelyest enyhült a helyzet. Órákig tartó tárgyalások után egy óvodába bezárkózott asszonyok késznek mutatkoz­tak, hogy gyermekeikkel buszra szánjanak. A biztonsági erők megtisztították az utat egy zsina­gógához is, ahol a kivonulás el­lenzői elbarikádozták magukat. A Gázai övezetben tegnap még mintegy négyezer telepes tartóz­kodott. Több telepet az ott lakók önként hagytak el. Letaglózva és könnyek között érkeztek Kiszu- fimba. „Hogyan éreznétek maga­tokat, ha föl kellene adni a háza­itokat?” - kiáltotta egy nő a kato­náknak. A rendőrségnek és a ka­tonaságnak sok helyen kellett erőszakot alkalmaznia a zsidó te­lepesek ellenállása miatt. A biz­tonsági erők kihurcolták őket há­zaikból, miközben az érintettek hevesen szidalmazták a rendőrö­ket és a katonákat. Neve Deka- limban, az ellenállás fellegvárá­ban több mint ezer tiltakozó gyűlt össze a két zsinagógát öve­ző területen. A katonák átvágták a kerítéseket, haladásukban azonban gátolták őket a tiltako­zók és az általuk felgyújtott autó­gumik. Hétfőtől egyébként a Gá­zai övezet hivatalosan le van zár­va, és területén nem tartózkod­hatnak izraeli civilek. Az övezet­től délre, az egyiptomi határhoz vezető úton polgári járművek nem közlekedhetnek. Élelmi­szer-szállítmányok, autóbuszok, páncélozott járművek és csapat- szállítók érkeztek a két katonai táborba, ahol mintegy ötvenezer biztonsági ember tölti az éjszaká­kat. A katonai egységek a telepe­sek távozása, illetve eltávolítása után kiürítik az iskolákat és a zsi­nagógákat is, valamint áttelepíte­nek mintegy ötven sírt is. Ciszjordániában egy szélsősé­ges izraeli agyonlőtt két palesz­tint, három másikat megsebesí­tett. A tettest őrizetbe vették. gázai övezet Drámai jelenetek izraeliek és zsidók között Izrael leimagyarázat Négy alapkérdés ? HÁNY TELEPESNEK KELL IZRAELBE VISSZATÉRNIE? • A kiköltözés a Gázai öve­zetben huszonegy telepen nyolcezer zsidót érint Távoz­nia kell Ciszjordánia északi ré­széről, négy kisebb településről további ötszáz izraelinek is. Néphadsereget szerveznek vita folyik a palesztin kor­mánypárt, a Fatah és a szél­sőséges iszlámista Hamász kö­zött, kit illessen a babér az izra­eli kivonulásért A vita mögött hatalmi harc húzódik. „Ma Gá­za, holnap Jenin, holnapután Jeruzsálem” - jellemezte Mah- mi'td Abbász miniszterelnök a Hamász politikáját ,A mi fegy­vereinkkel győztünk" - vetette ellen a szervezet vezetője. Fa­ruk Kaddumi, a Fatah Tunisz­ban élő vezetője hazatér Gázá­ba, hogy az autonómiahatósá­gok és az ellenzék katonai erőit „ néphardseregben ” egyesítse. Palesztin lakóterületek ■ Zsidótelepek, amelyeket augusztus 17-étől az Izraeli rendőrség és katonaság kiürít ggg A zsidótelepeket í körülvevő biztonsági zóna ■ Határátkelők A telepek története A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN élő zsidó telepesek múltja 1967-ig, a hatnapos háborúig nyúlik vissza. A meghódított területe­ken - a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeru- zsálemben - az arab-izraeli konfliktus után megkezdődött az izraeliek beköltözése. A heb- róni Palace szálló látványos el­foglalásával 1968-ban a feléle­dő vallásos-nemzeti mozgalom arra kényszerítette a kormányt, hogy engedélyezze az erőszakos benyomulásokat. Ennek ered­ményeként jött létre elsőként KirjatArba, amely napjainkban is a betiltott, szélsőségesen rassziszta Kach párt fészke. A TELEPESEKET különböző okok vonzották. Elsősorban Tel-Aviv és Jeruzsálem közelsége, és az ingázás lehetősége tette a tele­peket vonzóvá, így aztán gyor­san növekedtek. Ezzel szemben a távolabbi hegyvidékeken új otthont keresők indokai főként vallásiak voltak: „Ez Isten aka­rata. A Tórában is az áll, hogy ez a mi földünk”. Ömlött a tá­mogatás, Mák épültek, Izrael gondoskodott a biztonságról. Ugyanakkor a Likud kormány­zása idején, 1982-ben, a Sinai- félsziget kiürítésekor került az első telep fölszámolására. Sáron és jövője A KEMÉNYVO­NALASNAK tar­tott ARIEL SÁ­RON izraeli ar­culatával ne­hezen egyeztet­hető össze a kivonulás. A politikus legkeményebb bírálói a na­cionalista tá­borból származnak. Sáron tart is az ultraortodox zsidók me­rényletétől, ezért csőre töltött pisztolyt tart a párnája alatt. A kivonulást a koalíciós part­ner, a baloldali Munkáspárt feltétel nélkül támogatja. ez A baloldali rokonszenv azonban pillanatok alatt elil­lanhat. Sáron elé újabb feladat tornyosul: a koalíció megmenté­se. A munkáspárt Nobel-békedí- jas vezére, Simon Peresz ugyan­is a békefolyamat folytatását szorgalmazza, s ebben kulcssze­repet játszik Jeruzsálem jövendő jogállásának a kérdése. A mi­niszterelnök pártja, a Likud egy éven belül újabb kihívás előtt áll, viszont híveinek csak egy- harmada kész Samara adni a szavazatait, miközben riválisa, Benjamin Netanjahu a voksok bő felére számíthat. Életképes-e Gáza? mindössze néhány kupaknyi sitt marad hátra a telepesek házaiból, ha az egy hónapos zárlat után az izraeli biztonsági erők is kivonulnak Gázából. Ti­zenegy évvel azt követően, hogy az övezet először vívta ki az ön- rendelkezést, a palesztinoknak mindent elölről kell kezdeniük. Az infrastruktúrából alig ma­radt meg valami. Az izraeli légi­erő ipari üzemeket, utakat, va­donatúj - részben EU-pénzek- ből finanszímzott - repülőte­reket bombázott nyitott határok nélkül a Gázai övezet életképtelen. „Gondoskodnunk kell a határ­átkelőkről” - vélekedik Mazen Szunokmt palesztin gazdasági miniszter. Békeidőkben Gázából százezer palesztin gondoskodott Izmelben a megélhetéséről. Az intifáda kimbbanása után a határ hónapokig zárva volt, s Izrael csak tízezer palesztin munkavállalót engedett be. „Az egyedüli megoldásnak egy 3-5 méterre a földbe mélyedő össze­kötőút mutatkozik, amelynek építése esztendőkig eltarthat”- mondja a miniszter. Addig az izraeli biztonsági szolgálat által kísért szállítókonvojok fognak ingázni a Gázai övezet és Ciszjordánia között. HOVÁ MEHETNEK A TELE­PESEK? Néhányuk izrae- • ti városokban és kibu- cokban találnak új otthonra, mások a Gázai övezet hatá­rán a kifejezetten a számuk­ra emelt épületekbe költözhet­nek. Néhány telepes vonako­dik, hogy elfoglalja új lakó­helyét: a házak minőségét bí­rálják. Minden telepescsalád 200-300 ezer dollár (mintegy 40-60 millió forint) kárpót­lásban részesül Ml TÖRTÉNIK A TELEPE­SEK HÁZAIVAL? A kiköl- m tözés befejezése után az izraeli csapatok a telepesek házait lemmbolják. Ez az iz­raeli konzervatívok nyomásá­ra történik. A palesztinok egyetértettek ezzel, mert a ba­rakkokat, bungalókai több- emeletes házakkal kívánják pótolni. Izrael a veszélyes anyagokat - mint például az azbeszt is - eltávolítja. Ki LESZ A FELELŐS AZ ÖVEZET biztonsagáért? • A felelősséget a palesz­tin rendőrség fogja viselni. Az izraeli hadsereg minden eshe­tőségre készen a Gázai övezet határán marad, hogy a légte­ret és a partot ellenőrizze. Pokolgépek robbantak, negyvenhárom halott Negyvenhármán meghaltak, hetvenhatan megsebesültek, amikor három, autóba rejtett po­kolgép robbant az iraki főváros­ban szerda reggel. Először két pokolgép robbant fel a forgal­mas al-Nahda buszpályaudvar­nál Bagdad központjában, majd az al-Kindi kórháznál volt deto­náció. A merényletek két nap­pal azután történtek, hogy az iraki politikusok nem tudták te­tő alá hozni az új alkotmányt. Az amerikai kormányzat sze­rint egy alkotmány megfogalma­zásához, elkészítéséhez idő kell, s ezért Washington változatlan bizalommal viseltetik az iraki alkotmányterv kidolgozói iránt. Legalábbis ez derül ki az első állsáfoglalásokból, amelyekkel azt kommentálják, hogy Bag­dadban még egy hétig dolgoz­nak az új alkotmányon. A külügyminisztérium szóvi­vője, Sean McCormack úgy fo­galmazott: az amerikai kor­mányzat továbbra is minden tő­ié telhetőt megtesz, hogy segít­se az iraki kormányt az alkot­mány kidolgozásában. Condo- leezza Rice külügyminiszter te­lefonon egyeztetett Zalmay Kha- lilzad amerikai nagykövettel, aki Bagdadban segédkezik az al­kotmány kidolgozásában. A kül­ügyminiszternő sajtóértekezle­tet is tartott, s ezen azt mondta: természetes, hogy egy kompro­misszumokra épülő alkotmány kidolgozásához több idő kell. De szerinte egy héten belül meg­lesz az alkotmány Irakban. Bush elnök közleményt adott ki, amelyben az iraki alkot­mányt tervezők „hősies erőfe­szítéseit” dicséri. Donald Rums­feld védelmi miniszter szerint jobb lett volna, ha az alkotmány határidőre elkészül. ■ Csák E. Öngyilkos merényletek követték az alkotmányozó ülés elhalasztását Befőttesüvegben árulták a dúsított urán izotópjait Isztambulban letartóztattak két külföldi férfit, akik 173 gramm urán-235-ös és urán-238-as izotó­pot árultak - 7 millió dollárért. A török hatóságok már megfigye­lés alatt tartották a csempésze­ket, és civil rend­őrök adták ki magu­kat vevőnek, hogy elfoghassák őket. A szakértői vizsgálat szerint az anyag szovjet eredetű, s 17 százaléka olyan minőségű, hogy atombom­bát is elő lehetne belőle állítani. Ez utóbbinak azonban csak elvi jelentősége van, mert egy bom­bához legalább 40 kilogramm dúsított uránra van szükség. A hírszerzés meg nem neve­zett képviselője úgy nyilatkozott az NTV csatornának, hogy az uránt terroristák tudnák felhasz­nálni úgynevezett „piszkos” bombák előállításához. Ha ugyanis azt egy hagyományos robbanószerkezetbe helyezik, a detonáció rádióaktív szennyezést okozhat meglehetősen nagy te­rületen. „Piszkos” bombához egyébként nem csak uránt és plutóniumot lehet felhasználni. Hasonló károsodást előidézhet a kobalt-60-as, a stronicum-90-es, a cézium-137-es és az irídium- 192-es izotóp is. A stanfordi egyetem nukleáris anyagok eltulajdonításával és csempészésével foglalkozó kuta­tói szerint a volt Szovjetunióból mintegy 40 kilogramm urán és plutónium tűnt el. Az anyag na­gyobb részét sikerült megtalálni, főleg az amerikai titkosszolgála­tok közreműködésével. 1992-ben 1,5 kilogramm urán a Lucs üzem­ből került ki, 1993-ban 3 kilo­grammot Moszkvából loptak el, 1998-ban pedig Cseljabinszkból jutott ki nukleáris anyag. A leg­utóbbi botrány helyszíne az észa­ki Murmanszk volt 2003 augusz­tusában letartóztat­ták az Atomflot cég igazgatóhelyettesét, Alekszandr Tjula- kovot, amikor radio­aktív anyagot pró­bált értékesíteni. A szovjet ere­detű urán legtöbbször a közép­ázsiai volt szovjet köztársasá­gokon keresztül szivárog a terro- ristakiképző-központok irányá­ba, a csempészek nyomait ezért elég nehéz követni. Az orosz atomenergetikai hi­vatal vezetője elmondta: az utób­bi 25 évben az ország területén legalább egy mázsa dúsítatlan uránt is elloptak. Alekszandr Rumjancev szerint a tettesek nem tudják, hogy a természetes, feldolgozatlan érc értéktelen a feketepiacon és eladhatatlan. A fegyver készítésére alkalmas izotópokból csak néhány gram­mot sikerült eltulajdonítani. ■ Csák Elemér Urán békés célra az urán-235-ös IZOTÓP, amely megfelelő körülmények között hatalmas energiát tud felszaba­dítani, természetes uránból kő szül, rendkívül bonyolult techno­lógiájú dúsítással Az energia- termelésre épített nukleáris erő­művek alacsony dúsítású ércet használnak, amelyben a 235-ös izotóp aránya csak 5 százalék ■ Igazán veszélyes uránból nagyon kevés került forgalomba. % h i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom