Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-17 / 192. szám
12 2005. AUGUSZTUS 17., SZERDA AHOL ÉLÜNK lassan üdülőfalu lesz A település polgármestere az a Mészáros László, aki tulajdonképpen mindenkit ismer és őt is ismerik az egész évben, vagy az év egy részében itt lakók. Nem véletlenül, hiszen harmincnégy éve köztisztviselő, az utóbbi két ciklusban polgármester. — Mészáros úr! Noha Roff tiszai település, szinte soha nem hallani, hogy igazi halászfalu lett volna, vagy lenne.- Valamikor biztosan volt, vagy lehetett, de amióta írásos emlékek maradtak fenn az itteniek életéről, mindennapjairól, való igaz, Roff mindig több volt, mint egy egyszerű halászfalu. Hogy mást ne említsek, az ezerhétszázas évek végén, az ezer- nyolcszázas esztendők elején már hét kastély állt, tizennégy nemes is élt itt, de volt dohánybeváltó, járásbíróság, ármentesítő társulat, az iskoláról, iskolákról nem is beszélve, hiszen már erdei iskolával is rendelkezünk. — Mikor kezdődött a lakosság átrendeződése?- A múlt század nyolcvanas éveinek a közepén. Akkor indult az a folyamat, hogy a megüresedett, kihalt régi házakat városlakók, külföldiek vették meg. Ez azért jó, mert szépek a házak, kevésbé jó, hogy sajnos munkahely híján sok értékes fiatal itt hagyja a falut. Ezért támogatunk minden munkahelyteremtő elképzelést. Visszatérve a településre, talán mindenkinek feltűnik, hogy a közterületeken sok a virág. Az is mond valamit, hogy az utak száz százaléka portalanított. Sok segítséget kapunk az Agroff Kft-től, hiszen olyan munkagépekkel rendelkeznek, hogy a téli nagy hóesések idején is járha- tóak útjaink. Ez apróságnak számít, holott gépesített korszakunkban nagyon is fontos egy településen a közlekedés.-Mi van a tározóval? — Ha kicsit késve is,'de épül a Vásárhelyi-terv részeként a település déli részén. Gyaníthatóan, ha elkészül, nem csak az árvízveszély csökken minimálisra, de az idegenforgalom, falusi turizmus is profitál belőle valamit. Ezenkívül még maradt tennivalónk, hiszen a szennyvíz- hálózat kiépítése is fontos, azután az ivóvíz minőségének a javítása, az utak állandó csinosítása. A termálprojekt pedig azt jelenti, hogy hét település ösz- szefogásából egy termálfürdő épülne Roffon. Megvan a forrás, a kút, a víz minősége hajdúszo- boszlói. Mert az igaz, hogy megfelelő vízállás esetén jó időben több helyen lehet fürdeni a folyóban, így a festői szépségű, homokos Sajkanyarban is, de mindezeken túl egy termálfürdő másféle üdülői igényekre lehet gyógyír. r Uj kikötőkkel gyarapodott Tiszaroff Két kikötővel is gyarapodott a település. Az egyik az önkormányzaté, amelyik a komptól jobbra épült és mintegy hatmillióba került. A másik a komplejárótól balra húzódik, ezt a Wiking Yacht Club építtette. A felvételünkön látható kikötőben nem csak a kisebb-nagyobb vízi alkalmatosságok köthetnek ki, de ugyanitt a nap bármely órájában kölcsönözni, sőt tankolni is lehet a vízi járműveket. Hatvan ember kenyere Szezonzáró szombaton Tény, elég jelentős a munkanélküliek száma a községben, ezért örömmel fogadnak mindenkit, aki állás- vagy elhelyezkedési lehetőséget biztosít a munkaképes korú itteni lakosságnak. Ilyen például az Algrof Mezőgazdasági Kft., amelyik mintegy ezerhatszáz hektáron gazdálkodik. Ami pedig a földjei minőségét illeti, az átlagosan 11,7 aranykorona, sok mindent elárul a tábláikról. Ennek ellenére hatvan embert foglalkoztatnak, sőt, hetven nyugdíjas is kötődik hozzájuk. A nyugdíjasaiknak jelentős kedvezménynyel biztosítják a háztájit, ráadásul a téli, nemszeretem hónapokra ingyen tűzifával is segítik őket. Ahogyan Tarkó László ügyvezető igazgatótól hallottuk, a múlt évet szerény eredménnyel zárták, és a bizonytalan mindennapokban szeretnének fennmaradni, hiszen meglétük sok helybeli családot érint. A növénytermesztésen kívül juh-, tehén- és szürkemar- ha-állománnyal is rendelkeznek, a faüzemük pedig tizenkét embert foglalkoztat. Ami még nem mellékes, ez a mezőgazda- sági kft. ahol tudja, gépeivel segíti a községet. Amikor arról kérdeztük az ügyvezető igazgatót, mindezt miért teszik, erre így felelt:- Ki tegyen, ha nem mi itt élők, dolgozók az itt élőkért? A tiszaroffi találkozó nem más, mint egy olyan nyári kulturális, sport- és idegenforgalmi program, amelyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg az idén. Ez éppúgy tartalmaz horgász-, főző- és úszóversenyt, szkanderbemutatót, mint közismert művészek fellépését, a Tisza Táncegyüttes műsorát, vagy a látványos fogathajtóversenyt és az Origó együttes műsorát. Az idei szezonzáró rendezvényt, augusztus 20-án, szombaton tartják a komplejárónál. A színes program horgászversennyel indul, nevezni reggel fél hétkor lehet a komp mellett. Délelőtt Sárközi Sándor dedikálja kötetét, aki itt született, nevelkedett és az Útjaink című könyve egyaránt szól Ti- szagyenda és Tiszaroff múltjáról, lakóiról, lakóinak. Déltől nóta- és operett-összeállítás hallható Sülyi Károly és Dallos Gizi közreműködésével, amelyet bohócműsor követ a gyerekeknek. A program Máté Péter-emlékműsorral és úszóversennyel folytatódik. A slágerparádéban szerepel Szűcs Judith, mint sztárvendég, majd Kadlott Karcsi énekel. Fél nyolctól az Integrál együttes játszik, közben fellép Kozsó és az Ámokfutók. Este tíztől tűzijáték kezdődik, majd az Integrál zenéjére a legkitartóbbak éjfél után egyig rophatják. Ősi település, mozgalmas, érdekes történettel visszatekintő Errefelé már nagyon régen, a kőkorban is megtelepedett az ember Tiszaroff a Közép-Tisza egyik legrégebbi települése. Az árvízmentes magaslatokon, halmokon már a kőkorban és a rézkorban is megtelepedett az ember. A régészeti leletek arról is tanúskodnak, hogy Roff már a honfoglalás korában is lakott hely volt. Ezt követően az Aba nemzetség szálláshelye. Az An- jou-korban, az Aba nemzetség Kompolti ága lett a birtokos egészen a XVI. század elejéig. Tőlük a Guthi-Országh családra szállt a falu, majd Török Ferenc- re. A XVII. század elejéig végvári birtok volt, majd 1682-ben Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelem tulajdonába került. 1683-ban a török-tatár lovascsapatok elpusztították a települést, azért a falu lakói a Tisza másik oldalán lévő Akolhát- pusztára menekültek. Innen 1691 körül merészkednek vissza, ekkor építették fel a mai helyén lévő községet, amely már II. Rákóczi Ferenc birtokához tartozott. A Rákóczi- szabadságharc idején idegen csapatok kétszer is feldúlták Roffot. 1711 után újra lakott hely, de a település felére, mint Rákóczi-birtokra a kincstár tette rá a kezét. Ezt a birtokrészt vette zálogba 1721-ben Borbély Mihály, aki később Roff másik felét is megvásárolta. Mindezek következtében a roffi Borbély családé lett egész Tiszaroff. A következő fél évszázadban további tizennégy család jutott több-kevesebb birtokrészhez, sőt az ezernyolcszázas évek elejére már hét kastély állt, épült a településen. Közülük a legértékesebb az, amelyik ma is teljes, felújított fényében ragyog és a Borbély-kastély nevet viseli. 1871-ben a község járásbírósági székhely, amelyet a Tiszaiközép járásba osztottak. A folyó szabályozása 1846- ban kezdődött, de 1876-ban és 1879-ben az árvizek, az árvízveszélyek kényszerítő hatására 1889-90 között elkészült a körgát. A lakosság 1944-ben már 5 ezer 530 fő volt, majd 1946-ban, amikor az addig hozzátartozó Tiszagyenda önálló község lett, több mint kétezer fővel csökkent. Jelenleg kétezer a lakosa, és tulajdonképpen 1985-ben kezdődött az a folyamat, amelyik jelenleg is tart és az a lényege, hogy üdülőfalu legyen a szép helyen fekvő, napfényes folyó menti település. A közel ezer lakóházból már most is háromszáznál többet üdülőként hasznosítanak. A településen számos építmény őrzi a múlt értékeit. így a református templom, amelynek különálló tornyát 1759-ben emelték. Ide sorolható a Borbély-kastély is, amelyik a templomépítést is segítő Borbély család udvarháza volt. A barokk stílusú műemlék ma négycsillagos kastélyszálló. Folytatva a sort, meg kell említeni a községházát, valamint az eklektikus stílusú rendőrségi épületet. A főtéren álló turulmadaras I. világháborús emlékművet 1926-ban gróf Waldech Hubert emelte. A komp is a község része, hiszen régi, elsárgult iratok szerint itt már 1350 körül átkelőhely volt. A település legnagyobb természeti kincse a Tisza folyó, a Szentély nevű holtág, ami szinte érintetlen ártéri terület, ahol a gazdag vízi világot körülveszi a ligetes erdőség, burjánzó növényzet. A homokpadok örvénylő, mély kanyarulataiban pedig a pecások, halászok nagy örömére szinte valamennyi őshonos halfajta megtalálható a békés keszegektől az óriásharcsákig. A környékbeli erdőkben a vadállomány is gazdag. Mindezek következtében aki szereti a csendet, a napfényt, a falusi környezetet, a vidéki vendéglők házias kosztját, ha egyszer ellátogatott ide, biztosan visszahúzza a szíve. Többször is. A község éke a Borbély-kastély ámbár a községben egykoron hét kastély is volt és mára egy, a Borbély nevű maradt belőle, az viszont vitán felül Tiszaroff dísze. 1789-ben épült és az Atrium-Mobil Kft. jóvoltából 1995-ben kezdték el tatarozni, tudtuk meg Licska Béla ügyvezető igazgató úrtól. 2003-ban elkészült és négycsillagos kastélyszállót varázsoltak a hajdani düle- dező, romos létesítményből Negyvenkét szoba, négy lakosztály, száztizenhat vendéghely akad benne. Meg étterem, pincesöröző, pinceborozó, sörpavilon. A konferenciaterem százszemélyes, a két reprezentatív terem harminc, illetve tizennyolc főt fogadhat. Feszített víztükrű úszómedence, fürdőház, szaunával gőzkamrával merít& medencével várja a vendégeket. Nyolc különböző külterületi sportág művelhető a kerékpározáson, csónakázáson, lovagláson kívül A szálló kül- és belföldi csoportok, vadászok, horgászok, pihenni vágyók, családok kedvenc célállomása. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. 4 > )
