Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-10 / 186. szám

12 MEGYEI TŰKOR 2005. AUGUSZTUS 10., SZERDA A jótékony masszázs jót tesz a szervezetnek Prímásjelölt és dzsesszzenész nehéz kenyér A 1960-70-es években Szolnok a cigányzenekarok fellegvára volt Bozsó Anikó A masszázst már őseink is alkal­mazták testi fájdalmak meg­szüntetésére simító, nyomkodó mozdulatokkal. Európában a gö­rögök alkalmazták először. Manapság rengeteg masszázs­fajta létezik. Azonban mielőtt el­kezdünk masszírozni, van né­hány fontos tudnivaló. Nem sza­bad masszírozni, ha bármilyen fertőző betegségben szenved pá­ciensünk, leromlott egészségi ál­lapotú, lázas beteg, bármilyen bőrbetegség esetén, visszérgyul- ladásos, trombózisra hajlamos egyénnél, terhesség esetén csak bizonyos testtájakon, pajzsmi- rigy-tűltengésnél, szívbetegség­nél, nagyon gyulladt, aknés bőr­nél. A masszázs során a test felü­letén meghatározott sorrendű fo­Ha csupán öt percre jobb közérzet­hez segítettem hozzá a páciense­met akkor már megérte elkezdeni gások mechanikai ingerként hatnak, melyre a kialakuló vá­laszreakció a fizikális jó hatás. A masszázs hatásairól Lovász Anikó gyógymasszőrt kérdez­tük. - A masszázs nagyon sok­rétű lehet. Rohanó világunkban nap mint nap meg akarunk fe­lelni az elvárásoknak, ami nem is kevés stresszhatást gyakorol ránk. A masszírozás a legelis­mertebb, leghatásosabb stressz­oldó kezelés. Jól kivitelezett masszázs során javul a nedvke­ringés. Serkenti a vér- és a nyi­rokkeringést, ezért alkalmas az ödémák, végtagduzzanatok megszüntetésére. A nedvkerin­gés fokozása hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő táplálék és oxi­gén nagyobb arányban eljusson sejtjeinkhez. Fokozódik szövete­ink rugalmassága, távoznak a szövetekben lerakodott salak­anyagok. Rendszeres alkalmazá­sa karbantartja az izomzatot: a túl feszes izomzatot lazítja, a petyhüdt izomzatot erősíti, fe­szesebbé teszi. Bár a lusta embe­rek sportjának is nevezik, nem pótolhatja az aktív mozgást. Rendszeressége mellett kellő fo­lyadékfogyasztással csökken az oly sok nőt elkeserítő narancs­bőr. Az öregedési folyamat ké- 1 sőbb és lassabb ütemben követ- sí kezik be. A mozgásszervi beteg- | ségek kezelésében is hatásos, el­ül sősorban fájdalomcsökkentő ha­tása miatt. Nagy előnye, hogy nincsenek mellékhatásai, szem­ben a gyógyszeres kezeléssel. Táncainkért kész átrepülni a fél világot Banka Csaba Az immár huszonnegyedik alka­lommal megrendezett Nemzet­közi Táncház- és Zenésztábor egyik lakója több tízezer kilomé­tert utazik azért, hogy egy héten át ismerkedjen a Kárpát-meden­ce folklórjával. Lohn Yau Hong­kongból látogat el évről évre Jászberénybe.- Mióta jár a táborba ?- 1999-ben érkeztem először a városba, miután amerikai ma­gyarok által szervezett erdélyi körúton vettem részt.- Azelőtt hallott már Magyar- országról? Mit tudott a magyarok­ról?- Barátaim Batyutól és Ildikó­tól (Farkas Zoltán, Tóth Ildikó néptáncoktatók) az Egyesült Ál­lamokban tanultak magyar tán­cokat. Tőlük hallhattam Magyar- országról, az itteni zenékről és táncokról, ami rendkívüli mó­don megtetszett. Batyuékat 1995-ben hívtuk meg Hong­kongba táncokat tanítani. A kap­csolat Magyarországgal ekkor kezdődött. Azóta rendszeresen meghívunk magyar táncoktató­kat a klubunkba tanítani.- Mi az, ami miatt épp Jászbe­rényt választotta úti célul hagyo­mányaink megismeréséhez?- Ez a legrégibb, legnagyobb hagyományokkal rendelkező táncháztábor Magyarországon az ismereteim szerint Az amerikai magyarok között, illetve nálunk •Hongkongban is úgy szerepel a köztudatban, hogy itt egy jól szer­vezett, megfelelő körülményeket biztosító táborba jöhet az, aki is­merkedni akar a táncokkal. Nem mellékes szempont, hogy a tábort egy nagy esemény, a Csángó fesz­tivál zárja le. Ez remek kombiná­ciót jelent számunkra. Rengeteg külföldi csoportot láthattam az el­múlt évek során a városban. Kön­nyen el lehet ide jutni Budapest­ről, s lényegében Jászberény köz­pontjában, mindenhez közel van a tábor.- Van kedvenc Kárpát-meden­cei tánca?- A bonchidai táncokat szere­tem leginkább, talán azért, mert legelőször 1999-ben ezzel ismer­kedtem meg, s a lépések, a zene varázsa azóta is tart Ezen kívül persze kedvelem a kalotaszegi, a mezőségi illetve sok más táncot is.- Jövőre is meglátogatja a kis­várost?- Szeretnék eljönni a követke­ző táborba is. Nem kizárt, hogy az egész család felkerekedik í majd, hogy ismerkedjen a folk- ! lórral. Feleségem régebben tán- I colt, mostanság már kevésbé. Az : biztos, hogy mindannyiunk szá- i mára élmény volna az utazás. —Bm Lukács Sándor ma még csak otthon vezeti a családi zenekart. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy kitűnő prímás legyen A komolyzenét meg lehet tanulni, a cigányzenének viszont az ember vérében kell lennie — állítják Lu­kácsék. A Szolnokon élő család legfiatalabb prí­másjelöltjének, Lukács Sándornak pedig nem akármilyen vér csörgede­zik az ereiben! Teleki József Lukácsék családemlékezet óta zenélnek. így a most 22 éves Lukács Sándor felidézni sem tud­ja, melyik őse fogott először he­gedűt. Egyik felmenője, Lukács Károly már 1903-ban nemzetkö­zi prímásversenyt nyert. Bronz­ba öntött alakja ma is ott áll Sá­toraljaújhelyen. Nagyapjáról pe­dig éppen a közelmúltban emlé­kezett meg a Magyar Rádió, hi­szen Lukács József volt az, aki először élőben belemuzsikált a mikrofonba. Édesapja, Lukács Já­nos a hegedűt ugyan nagybőgőre cserélte, de ő sem adta alább, a szolnoki Tisza Táncegyüttes egyik alapító zenésze lett. Lukács Sándor is már hétéve­sen hegedűt fogott a kezében. Éveken át a Bartók Béla Zeneis­kola növendékeként muzsikált. Nem is akárhogyan. Kétszer in­dult és nyert díjat versenyeken. Mégis, a zeneművészeti közép­iskola helyett autószerelő-ta- noncnak állt. Úgy gondolta, sze­rez egy szakmát, amiből ha kell,' meg tud élni. Ám hamar ott­hagyta a szakiskolát, mert - ahogy mondja - nem állt rá a keze. Azóta a Berekfürdőn élő nagybátyjától — aki kitűnő prí­más — tanul hegedülni. Mostanság azonban nehéz ke­nyér a cigányzenészé. A 1960- 70-es években Szolnok a zene­karok fellegvára volt. Többtucat­nyi szórakozóhelyen szólt élőze­ne. Még más városokból, sőt Bu­dapestről is jöttek fellépni együttesek. Ám a rendszervál­tással szinte beszűkültek a fellé­pési lehetőségek. A vendéglátó- helyek nagy részének drága az élőzene. A néptáncegyüttesek mögül is fokozatosan kiszorul­tak a cigányzenészek. így ma­radnak a ritka rendezvények, a lakodalmak. Nem csoda, a Lu­kács Sándor más műfajok felé is kacsingat. Mostanság gyakran vesz kezébe gitárt, hogy a testvé­rével, Lukács Jánossal, aki zon­gorázik, együtt játsszanak egy kis dzsesszt is. Ez ugyanis a fia­talember szerint éppen úgy be­lülről fakad és éppen olyan vir­tuozitást igényel, mint a cigány­zene. Első persze azért a hegedű. A család szerint ugyanis a fiúból ki­tűnő prímás lehet Az ehhez szük­séges két legfontosabbnak, a meg­felelő mennyiségű nóta ismereté­nek és a technikai tudásnak nincs híján Lukács Sándor. Akinek füle van hozzá az hallhatja is hamaro­san a Szolnoki Nyár rendezvény- sorozatban. Hisszük vagy nem, de megtörténhet jóslás Mélyen a szembe néz, és ki tudja olvasni a múltat, a jelent és a jövőt A tizenhármas szám, egy kéményseprő látványa, vagy ha egy fekete macs­ka átszalad az úton; ezek a babonások számára pon­tos jelentést hordoznak. De mi a helyzet azokkal, akik egy másik személy­hez fordulnak segítségért, útbaigazításért a jövőjük­kel kapcsolatban? Jakus Anita Az emberek egyik legnagyobb vágya, hogy előre tudják sorsu­kat. Ősidők óta ismeretesek a legkülönbözőbb jóslási módsze­rek, melyektől az emberek és néha még egyes nemzetek is a jövőre nézve felvilágosítást re­méltek. Mátyás királyunk rend­szeresen egy csillagjóshoz for­dult tanácsért. Jövőnket az ebben jártas sze­mélyek számos módon láthat­ják. Segítségül használhatnak kávézaccot, teafüvet, tarot-, illet­Valóra vált Egy fiatal hölggyel történt meg, hogy az elmúlt évben kétszer látogatott el jósnőhöz, és mind a két alkalmat követően szerencsétlenül, de valóra vált a jóslat: autóbalesetet szenvedett. ve cigánykártyát, de sokan a szemek és a tenyér tanulmányo­zását részesítik előnyben. Egyre jobban kezd elterjedni a kávézaccból való jóslás, mely az arab világból származik. A kávé elfogyasztása közben a megol­dandó gondra, kérdésre kell gondolni, majd a csészealjat rá kell helyezni a csészére és meg kell azt fordítani. A csészealjon, a zacc által formált alakzatokból lehet kikövetkeztetni a megol­dást. A cigánykártya nagy múlttal rendelkezik, és valójában sors­vetésre alkalmas. Segíthet meg­magyarázni, feldolgozni egy ré­gebben történt eseményt, de elő­re is jelezheti a következő élet­szakaszt. Többen állítják, hogy tenye­rünkön hordozzuk a múltunkat és a sorsunkat. A hozzáértő em­bereknek a bal tenyerünk a ké­pességeinkről, lehetőségeinkről és az anyai ágon örökölt hajla­mainkról árulkodnak, a jobb te­nyerünk pedig elmondja nekik, hogy mennyire válnak ezek va­lóra. Tapasztalatait egy olyan szol­noki jósnő osztotta meg velünk, aki három évvel ezelőtt bukkant rá látnoki képességére. Ildikó vendégeinek először mélyen a szemébe néz, melyből ki tudja olvasni a múltat, a jelent és a jö­vőt. Általában minden érdeklő­dő szeretne megbizonyosodni arról, hogy valóban hihetők-e a látomások, ezért a már megtör­tént eseményekkel kapcsolat­ban kérdezősködnek. Ildikó látja az emberek auráját is, melyből a jelenlegi helyzetet tudja megál­lapítani. Ezt követi a kártyave­tés, mellyel az élet szinte min­den területén felmerülő kérdés­re választ tud adni, ami persze nem feltétlenül egyezik meg az­zal, amit hallani szeretnének. Az emberek leginkább érzelmi, sze­relmi gondjaikkal keresik fel, de nagyon érdeklődnek munkájuk és anyagi helyzetük iránt is a jö­vőre nézve. Meglepő azonban, hogy csak ezek után kérdeznek rá egészségi állapotukra. A jós­nő konkrét időpontokat nem, de időközöket meg tud határozni. Jóslatainak 80-85 százaléka az ügyfelek visszajelzései alapján teljesül, ezért előfordul az is, hogy egy-egy emberi sorssal, jö­vővel többször is találkozik. Vannak akik hisznek benne, mások pedig csak legyintenek... t f I FOTÓ: CSABAI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom