Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-26 / 173. szám
6 2005. JÚLIUS 26., KEDD HAZAI TÜKÖR Jelenleg akkor Is szankcionálják az ittas vezetést, ha a sofőr csak kis mennyiségű alkoholt fogyasztott. Ez elméletileg a jövőben sem változik. Vitatott sms-kampány felmérés Téves értelmezéshez vezethet a kezdeményezés HÍBSÁV Másfél millió érdeklődő a Nemzeti Konzultáción a Fidesz által kezdeményezett Nemzeti Konzultáció különböző rendezvényein eddig csaknem másfél millió emberrel találkoztak az aktivisták - mondta tegnap Kudlik Júlia, a testület szóvivője. Hozzátette: a nagy érdeklődést mutatja, hogy naponta 5-9 zsáknyi kérdőív és levél érkezik postán, és az emberek gondjait tudakoló kérdőívet is több mint félmillióan töltötték ki. A közüzemi díjak áfáját csökkentené Thürmer MEGVALÓSÍTHATATLANNAK, éppen ezért félrevezetőnek tartja a Munkáspárt a kormány azon ötletét, hogy a 25 százalékos áfakörben lévő termékek adóját csökkentik húsz százalékra. Thürmer Gyula pártelnök szerint az áfacsökkentést a kereskedők teszik zsebre. Azt javasolja: ha a kormány tényleg tenni akar valamit, akkor csökkentsék a közüzemi díjak áfáját, azt, amit a kormány tavaly tavasszal felemelt. Orbáihválasz a baloldali szavazóknak két nappal Orbán Viktor nagy belpolitikai vihart kavart erdélyi beszéde után a Fidesz elnöke tegnap közleményben szólt a „baloldalhoz”. Emlékezetes, Tusnád- fürdőn azt mondta: „a baloldal időnként rárontott a nemzetre”. Orbán tegnap úgy fogalmazott: nemzeti kérdésekben azért nincs egyetértés, mert a baloldali polgároknak nincs méltó képviseletük. Hozzátette: sajnálatos történelmi hagyomány, hogy állandóan fölbukkannak a baloldalon olyanok, akik nem képviselik a baloldali értékeket. Ennek egyik példája, hogy a kormány nem a határon túli árvíz sújtotta településeknek adott 600 ezer dollárnyi vissza nem térítendő támogatást, hanem Vietnamnak. Miközben a rendőrség az ittas vezetéssel szemben „zéró toleranciát” hirdet, a kormány sms-kam- pányának e heti kérdése az, lehessen-e egy pohár sör után autóba ülni. Izing Antal A felnőtt magyarok közel egy- harmada iszik alkoholt legalább heti rendszerességgel, amely kétnúllió biztos fogyasztót jelent - derül ki Irk Ferenc kriminológus közlekedésről szóló tanulmányából. Meglepő adat, hogy egyéves időszakot vizsgálva a ritkán vagy soha nem ivó autósok némiképp többször szenvednek sérülést közúti balesetben, mint akik italosán ültek a volánhoz. Mielőtt ebből bárki „célzóvíz- elméletet” gyártana az ivás jótékony hatásáról, a kutató siet hangsúlyozni: öt évet vizsgálva több italos sofőr balesetezett, mint nem ivó. 2003-ban a megkérdezettek négy százaléka vallotta be az Országos Kriminológiai Intézet érdeklődésére, hogy alholfogyasztás után vezetett kocsit. Ez 344 ezer ittasan vezetőt jelent a magyar utakon - ha a teljes lakosságra vetítjük ki. Pausz Ferenc, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője függetlenítve nyilatkozatát az sms-kampánytól, puszta tényt közölt. 2004-ben 12,7-ről 14 százalékra emelkedett az ittas állapotban okozott közúti balesetek száma. A rendőr egy élettanban létező fordított arányosságra hívta fel a figyelmet: minél nagyobb az elfogyasztott szesz mennyisége, annál jobban beszűkül a látótér. Aki kialvatlanul és fáradtan iszik, azután autóba ül, egy kutatás szerint majdnem biztos, hogy elalszik a kormánynál. Kormányzati körök a sajtóban sietnek hangsúlyozni, hogy a kampány után sem tervezik a törvény felpuhítását.- Remélem, hogy ebből valóban nem lesz semmi - mondta Funk Sándor addiktológus főorvos. Szerinte borzasztó következménye lenne az engedékenységnek. Az emberek egy része úgy értelmezné, hogy most már lehet ittasan autót vezetni, az elfogyasztott mennyiség pedig vita tárgyává válna a közutakon, akár halálos balesetek után is. Akik isznak, legtöbbször maguknak sem tudnak elszámolni sem a megivott mennyiséggel, sem a cselekedeteikkel. Legtöbbször másnap is úgy érzik, hogy tökéletes úriemberként viselkedtek, holott ez nem így volt. A véralkoholszint azért sem lehet lehet mérvadó - mondta a szakember -, mert még egy negyed ezrelék ital hatása is személyválogató, mindenkire másképp hat, és időszakonként sem ugyanúgy. Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, a „leglazábbak” az írek és a britek, ahol 0,8 ezreléket még eltűr a rendőr. - A törvényhozás vagy a kormány helyében - mondta az orvos -, inkább arra a rendkívüli társadalmi érdekre hívnám fel a figyelmet, hogy mindenki tiszta fejjel üljön autóba - mondta Funk. Lánczi Tamás politológus szerint az e heti kormánykérdés felesleges, hiszen azt nem követheti semmilyen törvényhozási aktus. Hozzátette: a belügyminiszternek az a korábbi rendeleté, miszerint a gyorshajtóktól és az ittas vezetőktől el kell venni a jogosítványt, szintén azt bizonyítja, hogy álkérdésről van szó. Az sms-kérdés célja a figyelemelterelés olyan valós problémákról - véli Lánczi -, mint a reptérmagánosítás vagy az államháztartás hiánya. A szakember álkérdésnek tartja a gyerekek nemére vonatkozó felvetést is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kommunikációs csapata egy aktív, sikeres, örökmozgó és „jópofa” kormányfő képét építi - véli Lánczi. Fidesz: Gyurcsány nem vonult ki cégei mögül Távoltartás bántalmazásért? terv Újabb javaslat az erőszak megfékezésére Gyurcsány Ferenc cégei úgy állhatták üzleti kapcsolatban az állammal, hogy közben tulajdonosuk miniszter majd miniszterelnök lett - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Balsai István fideszes képviselő. A honatya emlékeztetett a kormányfő szavaira, aki két évvel ezelőtt azt mondta, hogy üzleti vállalkozásaitól távol tartja magát, és „vagyonkezelőre” bízza cégei ügyeinek intézését. A kijelentések közül egyik sem bizonyult igaznak, hiszen üzleti vállalkozásaitól nem vonult vissza, és vagyonkezelőre sem bízta azokat - tette hozzá. Balsai István kifejtette, hogy Gyurcsány senkivel sem kötött semmilyen vagyonkezelői szerződést, csupán egy rosszul sikerült meghatalmazást adott az Altus Rt. ügyeinek intézésére annak a személynek, aki az ő alkalmazottja volt. Az Altus Rt.- ben Gyurcsány Ferenc tulajdonosi jogait nem ruházta át, hiszen ezt csak akkor tehette volna, ha a tulajdonát eladja. Szijjártó Péter, az Apró- Gyurcsány érdekkör vagyonoso- dását vizsgáló bizottság elnöke elmondta: a testület szerdai ülésén felhatalmazást kér arra, hogy további dokumentumokat kérjen be a kormányfő érdekeltségi körébe tartozó cégek állami megbízásaival kapcsolatban. László Boglár kormányszóvivő azt közölte: a cégbíróság felé a miniszterelnök miniszteri kinevezésekor megtette a megfelelő bejelentést. Hozzáfűzte: a cégbíróság egy formai hiányosságot állapított meg, magát az eljárást nem kérdőjelezte meg. Kifejtette azt is: a minisztériumokban pályázatokat bírálnak el, azok alapján születnek a megbízások, a fizetés pedig az elvégzett munka alapján történik. ■ Sz. Sz. Egymillió nő esik áldozatául a családi erőszaknak évente a világon. Magyarországon minden héten egy asszony, és havonta három gyermek hal meg a brutalitás következtében. Jelenleg az elkövetőt védi a törvény, nem a bántalmazottat, akinek gyakorlatilag két választása van: elhagyhatja otthonát, vagy tűrheti a verést. A kormány ősszel ismét kísérletet tesz a családon belüli erőszak felszámolására. A távoltartásról szóló törvény időt adna a nőknek, hogy eldöntsék, vádat emelnek-e bán- talmazójuk ellen. A távoltartás büntetőjogi intézménye korábban már - alkotmányjogi aggályok miatt - lekerült a napirendről, pedig a probléma ellen küzdő civil szervezetek évek óta új törvényt szeretnének, amely nem a bántalmazó, hanem a bántalmazottak jogait védi. - Magyarországon arra hivatkoznak, hogy az intézkedés olyan, mint egy letartóztatás: korlátozza a feltételezett elkövető jogait - mondta lapunknak az Amnesty International Magyarország igazgatója, Fodor Márk. A párhuzam erősen túlzó, hiszen a távol tartott személy szabad, csak az általa bántalmazottaktól kell bizonyos távolságot tartania. - Ha a rendőrség ■ Sajnálatos, hogy az elkövető tulajdonjoga erősebb, mint a bántalmazott élethez és testi épséghez való joga. a bejelentés és a helyszínelés után nem azonnal intézkedik, fennáll annak a veszélye, hogy az elkövető a rendőrök látogatása után csak még dühösebb lesz - véli Fodor. Hozzátette: olyan törvényt üdvözölnének, amely követi az osztrák példát, azaz a rendőrségi intézkedést követően automatikusan életbe lépve tíz napra távol tartja a bántalmazót családjától, hozzátartozójától. „Három év alatt még egyszer sem találkoztam olyan esettel, hogy a bántalmazott családjától elzárták volna az elkövetőt - mondta Kispéter Erika, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa. Hozzátette: sajnálatos, hogy az elkövető tulajdonjoga erősebb, mint a bántalmazott élethez és testi épséghez való joga. Lapunk szerette volna megtudni a készülő tervezettel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium álláspontját is, ám Molnár Gábor főcsoportfőnök többszöri ígérete ellenére sem adott tájékoztatást. Egyébként úgy értesültünk: a törvény előkészítési fázisában a távoltartási idő tíz napról folyamatosan csökkent. ■ Bánky Bea Adatvédelmi törvényt sért az oktatási tárca Az adatvédelmi törvénnyel ellentétesen nem tájékoztatta lapunkat az Oktatási Minisztérium arról, hány 2005 előtt érettségizett, idén nappali, államilag finanszírozott képzésre jelentkező hallgató érte el a 120 pontos felvételi ponthatárt. Szerkesztőségünk úgynevezett „közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet” nyújtott be július 8-án a tárcának. Abból indultunk ki, hogy a kért adatok a jogszabály szerint úgynevezett közérdekű adatnak, tehát mindenki által megismerhető információnak minősülnek, mivel nem tartalmaznak személyes adatot, nem minősülnek államtitoknak és szolgálati titoknak, továbbá állami szerv kezelésében vannak. ■ A törvény szerint kérelem esetén a kért információt tizenöt napon belül ismertetni kell. A törvény szerint ilyen kérelem esetén a kért információt tizenöt napon belül ismertetni kell a kérelmezővel, ennek megtagadását pedig nyolc napon belül kötelező írásban indokolni. Ez utóbbi határideje esetünkben július 15-én, előbbi július 23-án járt le, a tárcától azonban semmilyen visszajelzést, értesítést, hivatalos levelet nem kaptunk. Lapunk tegnap végül ismét megkereste a minisztériumot, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: a kért adatok publikusak ugyan, de csak a felvételi ponthatárok meghúzása után; megerősítették, lapunkat valóban nem tájékoztatták a törvényben foglalt módon. Nem tették ezt annak ellenére sem, hogy a törvény világosan fogalmaz: közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem esetén kétféle lehetőség van. Igenlő válasz esetében 15, elutasításkor pedig 8 napja van az érintettnek az információk megadására: a válasz elmulasztása a törvény szerint az igénylő bírósághoz fordulhat. Az idei felvételi ponthatárokat legkorábban július 26-án, a késő esti órákban tudhatják meg az érintettek. Lapunknak Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda kommunikációs igazgatója sem tudta pontosan megmondani, mikor lesznek láthatók az adatok ma este a www.felvi.hu honlapon. Kérdésünkre annyit mondott: a számítógépes eljárás végeztével kerülnek fel az internetre a ponthatárok, a korábbi évek tapasztalatai szerint mindez nagyjából este tizenegy óra körül történhet meg. A felvételi ponthatárok várhatóan magasabbak lesznek a korábban megszokottaknál: a szakemberek mindezt annak tudják be, hogy a korábban megszokottaknál lényegesen több pluszpontot lehetett szerezni, így idén a felvételi maximum 144 pont lehet. ■ Tibay Gábor
