Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-23 / 171. szám
4 HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET 2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT A betegek nem mennek szabadságra Az ellátás biztonsága nem kerülhet veszélybe A gyermeklntenzív részleg sajnos nyáron sem ürül ki A nyár a pihenésé — gondolják egyre többen. Az egészségügyi dolgozók számára azonban ezek a hónapok jobbára ugyanolyan zsúfoltak — vagy talán még zsúfoltabbak —, mint máskor. Természetesen az ápolók, beteghordók is kiveszik szabadságukat, az őket helyettesítőkre azonban a szokottnál is nagyobb teher hárul. A betegek ugyanis nem f mennek szabadságra, sőt, talán még többen is kerülnek kórházba, mint tavasszal vagy ősszel. Akadnak ugyanis olyan szezonális, tipikus veszélyforrások, amelyeknek „köszönhetően" sok-sok óvatlan ember kényszerül gyakran hosszú hetekig a betegágyba. A baleseti sebészeten igazi nagyüzem a nyár. Sajnos nagyon sok a súlyos közúti baleset, csak az utóbbi hetekben is számos ilyen tragikus esetre volt példa. Emellett azonban sok egyéb sérült is érkezik a Hetényi traumatológiájára:- A mostanában tapasztalható melegfrontos időjárás sok-sok balesetet okoz, az emberek figyelmetlenek, türelmetlenek, ingerültek - meséli Szecskó Ferencné főnővér-he- lyettes. - A közúti balesetek mellett azonban az otthoni barkácsolás következtében is sok sérült kerül hozzánk. A házilag összeütött fűnyírók, fűrészgépek rendkívül veszélyesek, bizony sokszor Í/rlrv Mos| is ház" van az osztályon, s a betegek ellátását úgy kell megoldanunk, hogy közben azért mi is el tudjunk menni egy-két hétre pihenni. Ezért aztán az itt lévők szinte mindent csinálnak, amire épp szükség van. A kardiológiai őrző fokozott figyelmet kíván az ott dolgozóktól, hiszen gyakorlatilag a szívbetegek intenzív részlege.- Egy-egy front nálunk rögtön érzékelhető, hiszen azonnal megugrik az infarktusos esetek száma, előfordul, hogy 10-12 beteget felveszünk egy hétvégén - tudtuk meg Timkó Éva részlegvezetőtől. - Ilyenkor kevésnek bizonyul a hatágyas részlegünk, s bár az lenne az ideális, ha 2-3 napot itt töltenének, néha sajnos hamarabb ki kell adni az osztályra betegeinket. Ráadásul mi eleve kevesen vagyunk, mégis megpróbáljuk megoldani, hogy a szabadságolások mellett havonta egy hétvégét otthon tölthessen mindenki. Ez a munka ugyanis különösen nagy koncentrációt kíván, így talán még fárasztóbb. A felnőtt intenzív részlegen dolgozók hasonlóan megterhelő munkát végeznek. Barna Edit főnővérhelyettes szerint azonban ez már szinte megszokott: - Számunkra nem jelent különösebb változást a nyár, hiszen az intenzíven dolgozók többsége főiskolára jár. így év közben a tanulás miatt kell helyettesítenünk egymást, ilyenkor pedig a szabadságolások miatt. A nálunk fekvő betegek száma sem évszakfüggő, sajnos nálunk mindig sokan vannak. r^ár e^ gyakran kerülnek biciklis baleset vagy égés miatt kórházba.- Általánosságban elmondható, hogy a szülők természetesen nem szeretnék, ha a gyermekük a kórházban töltené a vakációt, mégis előfordul, hogy egy-egy tervezett műtétet ilyenkorra időzítenek - meséli Kovács Ottóné főnővér. - A nyári balesetek miatt nagyon sok kisgyermek kerül hozzánk törésekkel, zúzódá- sokkal. Emellett sajnálatosan sok a napégés, napszúrás miatti kiszáradás, ami viszont a szülők felelőssége, vagy inkább felelőtlensége. Mivel a gyermekosztály több részlegből épül fel, a mátrixrendszernek köszönhetően lehetőség nyílik átcsoportosításokra, így szerencsére minden osztályon dolgozó kiveheti a tervezett szabadságát. A legfontosabb szempont azonban az, hogy a betegellátás biztonsága semmiképp sem kerülhet veszélybe. A gipszmester Sinkó Bélával szinte minden olyan beteg találkozik, aki töréssel kerül kórházba. A mindig jó kedélyű gipszmester azt tartja legfontosabb szempontnak munkájában, hogy könnyítsen a betegeken: — Beteghordóként 1992-ben kerültem ,? |\ a kórházba, s néhány évvel később lehetőség nyílt rá, hogy gipszelő ként dolgozzak tovább, így már nyolcadik éve vagyok gipszmester. A szakmám egyik legfontosabb fortélya, hogy a gipszelést mindenképpen úgy kell kialakítani, hogy minél kényelmesebb legyen a betegnek. Mindig azt tartom szem előtt, hogy lehetőség szerint könnyebbé tegyem nekik a gyógyulást. Talán ennek köszönhető, hogy minden reggel örömmel jövök dolgozni. Négy évtized szemünk világáért Idén először ismerték el Hetényi aranyéremmel azok munkáját, akik saját szakmacsoportjukban hosszú évek óta kiemelkedő munkát végeznek a megyei kórházban. Az orvosok közül dr. Kenyeres Borbála kapta meg az újonnan alapított díjat. Több mint négy évtizede gyógyítja a hozzá fordulókat dr. Kenyeres Borbála. A főorvos asz- szony talán maga sem tudja megszámolni, hány emberen segített szemészként, hányán köszönhetik neki a szemük világát. Negyvenegy éve, frissen végzett orvosként került a Hetényi kórházba, s még ma is nap mint nap fogadja mindazokat, akiknek valamilyen szemproblémájuk van. — Rákóczifalvi születésű vagyok, s az orvosegyetem után mindenképpen szerettem volna a családomhoz közeli helyen hetőségeink vannak, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. Akkoriban még nagyon sok üzemi balesetben megsérült szemű beteget kellett ellátnunk, emellett sokkal többen voltak olyanok, akik az utolsó pillanatig halogatták, elhanyagolták szemproblémáikat, s gyakran csak akkor kerültek hozzánk, amikor már késő volt A régi osztály 23 ággyal működött, most már több mint kétszer ennyi helyünk van, sokkal kényelmesebben férünk tehát. A szakrendelések rendszere is jelentősen megváltozott. Annak idején szinte szállóigévé vált, hogy a szemészetre egy napi hideg élelemmel kellett elindulni, olyan sokan vártak a rendelőintézetben. Százakat vizsgáltunk meg naponta, hiszen gyakran a vidéki szakrendeléseket - Karcag, Jászberény, Mezőtúr - is mi vittük. Szerencsére ma már jóval kevesebbet kell várni a vizsgálatra, hiszen előjegyzési rendszerben dolgozunk. A vizsgálati módszerek sokat változtak az évtizedek alatt dolgozni. Ezért választottam a megyei kórházat, amely a mai napig munkahelyem. Az orvos- tudomány számtalan ága közül pedig a szemészetet szerettem meg legjobban az egyetemen. Talán azért, mert ez az a terület, amelyben mind a műtétes, mind a konzervatív gyógyítási módokra lehetőség nyűik.- Négy évtized alatt minden bizonnyal számos változás, óriási fejlődés részese volt szakmájában és a kórházban egyaránt- Valóban így van, a gyógyszeres és a műtéti eljárások sokkal korszerűbbek, olyan le— Elsők között kapta meg a Hetényi aranyérmet a nemrégiben rendezett Semmelweis-napi ünnepségen.- Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy ezt az újonnan alapított díjat én kaphattam meg elsőként. Azt jelzi számomra, hogy legalább a kollégák, a szakma elismeri azt a munkát, amit végzünk, ha már felsőbb szinten nem teszik meg. Meggyőződésem ugyanis, hogy ma már kizárólag az orvosok és a szakszemélyzet lelkiismerete tartja életben az egészségügyet. Az „első vonal” főnővére A munkaügyi osztály díja A sürgősségire érkezőket fogadja évtizedek óta, el- só'ként találkozva az elesett, súlyos beteg segítséget kérőkkel. Nagy Sán- dorné Katika, a sürgősségi betegellátó osztály főnővére negyven esztendeje dolgozik a Hetényi kórházban. A több mint négy évtized munkáját nemrégiben Hetényi aranyéremmel ismerte el a kórház.- Immár 22 éve, 1983 óta vagyok a sürgősségi főnővére. Kimondani is sok. Ez az osztály a kórház kapuja, itt számos területhez érteni kell. Ám nem elég a szakismeret és a szorgalom, tapintatosnak, érzékenynek, figyelmesnek kell lennünk. Sosem szabad elfelejteni, hogy a hozzánk érkezők nem „csak" betegek, hanem emberek! Ezt a munkát csak úgy lehet jól csinálni, ha mindig, minden körülmények között a beteg az első számunkra. Nagyon sok szenvedést, szörnyű dolgokat látunk itt nap mint nap, s ezt csupán úgy lehet elviselni, ha nem visszük haza a munkahelyi problémákat. Nekem óriási segítséget nyújt az a biztos családi háttér, ami otthon vár. Benn a kórházban pedig a közvetlen munkatársaim azok, akikre bármikor nyugodtan támaszkodhatok, elfogadják rigolyáimat, így a mostani kitüntetés nem csak az én munkám elismerése, hanem az egész osztályé. A Hetényi aranyérem egyébként hatalmas meglepetés volt számomra, legfeljebb a törzsgárdatagságra számítottam a negyven itt töltött év miatt. A Sem- melweis-napi ünnepségre el sem akartam menni. Úgy gondoltam, maradok a lányok helyett. A főnököm komoly rábeszélése kellett, hogy egyáltalán ott legyek... A Hetényi aranyérmet a kiírás szerint hárman kaphatják meg minden évben: egy orvos, egy szakápoló és az egyéb területen dolgozók egyike. Közülük elsőként Túry Gyuláné, a bér- és munkaügyi osztály vezetője részesült ebben az elismerésben.- Közgazdász a végzettségem, s így 1984-ben gazdasági vonalon kerültem a kórházba. Korábban egyetlen munkahelyem volt, a SZÜV, meglehetősen hűséges típus vagyok tehát. A bér- és munkaügyi osztályt 1989 óta vezetem, 13 ember tartozik hozzám közvetlenül, illetve a munkakör miatt gyakorlatilag a kórház összes, közel 2100 dolgozója. Igen összetett feladatkörünk van, hiszen a munkaügyi, társadalombiztosítási ügyek mellett a szociális juttatásokkal foglalkozunk, ráadásul az egészségügyi dolgozók rendkívül bonyolult, állandóan változó bérezését nem könnyű követni. S a szigorú törvényi szabályozások mögött azért mindig látni kell az embert is, a megoldandó problémákkal. * Munkatársaimmal együtt megpróbáljuk minél lelkiismeretesebben, humánusabban végezni a munkánkat, talán ezért született az a döntés, hogy nekem ítélik ezt a díjat. Azaz nekünk, hiszen az osztályomon dolgozó kollégákat is illeti ez az elismerés. így arra készülünk, hogy hamarosan közösen ünnepeljük meg a Hetényi aranyérmet. Megállunk egy pillanatra, örülünk egy kicsit, aztán pedig folytatjuk tovább a munkát... A sürgősségi főnővére negyven éve dolgozik a Hetényiben Túry Gyuláné nem csak magáénak érzi az elismerést Az oldal a szolnoki Heténvi Géza Kórház és Rendelőintézet és a kiadó együttműködése alanián jelenhetett mese A költségeket az egészségügyi intézmény viseli.
