Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-21 / 169. szám
2005. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK 13 HATVANON TÚL Megjárta a hadak útját példamutató élet A térdlövés után kis híján amputálni A Napsugaras ősz előkészületei A megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete - hagyományaihoz méltón - az idén is megrendezi a Napsugaras ősz elnevezésű eseménysorozatát — tudtuk meg Demény Istvánnétől, az egyesület elnökétől. Szeptember 18-án, vasárnap szüreti felvonulás lesz, amit bál és vacsora követ. A következő napon rendezik a Szép- korúak Kárpát-medencei Költészeti Szemléjét, amire most tizennegyedik alkalommal kerül sor. A szemlére határainkon kívüli településekről is várnak szavalókat. A programsorozatban író-olvasó találkozó is szerepel. Ugyanúgy kézimunka-kiállítás, egy nosztalgiaest és nagylétszámú sportnap. Október 1-jén a városi sportcsarnokban tartják az idősek világnapi gáláját, ahová ismert előadókat, s magas színvonalú produkciókat bemutató iskolákat, szólistákat, a legjobb amatőr nyugdíjas csoportokat várnak. Ez alkalommal adja át a megyei önkormányzat képviselője az Idősbarát önkormányzat kitüntetést. Akkor osztják ki a nyugdíjasok megyei egyesülete által alapított két kitüntető címet, az Idősekért és a Közjóért elnevezésű okleveleket. Lehetőség nyílik arra is, hogy kiváló munkájáért egy-egy klubot vagy klubtagot megajándékozzanak, s megköszönjék munkájukat. A Napsugaras ősz előkészületi munkái megkezdődtek. A legnagyobb gondot — a VMZK bezárása miatt — a rendezvények helyszínének biztosítása jelenti. A megyei és a városi önkormányzat is támogatja ezt a rendezvénysorozatot. Pályázatból is támogatást remélnek. A határon túlról érkezők díjmentességet élveznek. A hazai résztvevők ötvenszázalékos költségtérítésben részesülnek. A rendezvénysorozatot augusztus 4-én és 5-én megelőzi egy országos strandparti, ahová ismét nagy létszámú közönséget várnak. Tavaly ezerkétszáz nyugdíjas vett részt az ilyen rendezvényen Szolnokon. A költészeti szemlére való jelentkezés határideje: augusztus 31. A cím: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2. (a megyeháza épülete). Személyesen is fogadják az érdeklődőket. kellett a lábát Azokra, akik számtalan megpróbáltatással töltötték életüket, azt szokták mondani, hogy megjárták a hadak útját. Az abonyi Godó László Béla kétszeresen is megjárta azt, pedig zökkenőmentes hivatali pályának nézett elébe akkor, amikor a szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskolát elvégezte. Pályaválasztásánál meghatározónak tűnik az, hogy apja községi jegyző volt. Abonyban jegyzőgyakornokként kezdett dolgozni. A mások iránti figyelmet és segítőkészséget - ami köztisztviselőknél elengedhetetlen — édesanyjától örökölte, aki az első világháborúban okleveles ápolónőként gondozta a sebesült katonákat, és kimagasló érdemeiért megkapta a „Vöröskereszt ezüst díszérme a hadiékítménnyel” kitüntetést. Abonyból rövid idő múlva — belügyminiszteri kinevezéssel - a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Számvevőséghez került. A felhőtlen hivatali élet azonban nem tartott sokáig. 1941-ben behívták katonának, s ezzel megkezdődött a fél évtizedig tartó pokoljárása. Magyar- csanádon lett zászlós határvadász Örsparancsnok, majd a Bácskába vezényelték, ahol a szovjet csapatokkal kerültek harcba. Térdlövést kapott. Mutatja a soha el nem múló forradásokat. Az operálások nyomai százéves tölgy göcsörtös kérgére emlékeztetnek. Micsoda iszonyatos fájdalmai lehettek!- Amikor a szanitécek eljuttattak a kórházba - idézi az akkori időket -, azt mondta az orvos: „Komám, valószínűleg amputálni kell a lábadat. Beleegyezel-e?” Mi mást tehettem volna? Azt válaszoltam, hogy kezetekben az életem, csináljátok belátásotok szerint. A műtétet követően, amikor az altatásból felébredtem, tudtam meg, hogy mégsem amputálták a lábam. Elképzelhető, hogy minden kibírhatatlannak tűnő fájdalom ellenére milyen megkönnyebbülés lehetett a húszas évek elejét taposó, a legszebb férfikorban lévő zászlós számára. A gyötrelemsorozat ezzel korántsem ért véget. Egyik kórház következett a másik után. Végül kórházvonattal Németországba vitték. Ingolstadtban ismét megműtötték. Felgyógyulása után átadták az amerikai hadi- fogolytábornak. A tábor megszűnése után mintegy hatszáz magyarral együtt kihelyezték Aichach járásba. Annak het- venhárom településén parasztoknál dolgoztak a társai. Munkatársaival a Tüdőkórházban- Én a járás központjában maradtam - emlékezik Godó László Béla. - A Felsőbajor Magyar Iroda a magyarok érdekeinek képviselőjeként járásvezetőnek nevezettéi. A német hatóságnál többször is eljártam a magyarok ügyeivel kapcsolatban és minden esetben kellő segítséget kaptam. Mutatja a több száz gondozottjának nevét és magyarországi lakhelyét feltüntető névsort, a korabeli sokrétű iratokat. Önkéntelenül felvetődik bennem: a kutatás számára fontos dokumentumoknak levéltárban volna a helyük. Ő csak legyint erre a felvetésre:- Nem érdekelnek ezek senkit. Kár, hiszen történelmünk egyik epizódját őrzik. Godó László Béla nemcsak intézte a Németországban rekedt volt katonák, menekült nők és gyermekek ügyes-bajos dolgait, hanem nélkülözhetetlen szerepet játszott hazaszállításukban is. Munkáját jól példázza a Felsőbajor Magyar Iroda vezetőjének hozzá intézett levele: „Önkéntes és áldozatkész munkásságáért, melyet a Bajorországban rekedt magyarság gondozása, valamint a hazaszállítás előkészítése érdekében önzetlenül végzett, hálás köszönetemet és őszinte elismerésemet fejezem ki.” Bajorországban találta meg élete párját. Azzal együtt tért haza Magyarországra, 1946 októberében. Szolnokon, a megyei tanácsnál lett főelőadó. Később a Pénzügyminisztérium javaslata alapján Budapesten egy- egy hónapon át a községi vb elnököket okította a számvitel, a költségvetés és a községfejlesztés fortélyaira. A megyében tartott szakmai előadásokat, ellenőrizte a települések költségvetését, gazdálkodását és zárszámadását. Mivel munkája miGodó László Béla határvadész zászlósként att napokat, esetenként heteket kellett vidéken tölteni, s ezért családjával csak kevés időt töltheted:, munkahelyet változtatott. Először a megyei Tüdő-, Bőr-, Nemi és Idegbeteg-gondozó Intézet, majd a megyei Tüdő- kórház-, Gondozó Intézet gazdasági igazgatója lett. Munkája mellett tevékenykedett szak- szervezeti vonalon, s népi ülnök is volt. Munkaszeretete példa sokak számára:- Negyvenkét évi szolgálat alatt munkahelyről - a katonai szolgálatot kivéve — sosem hiányoztam. 1980-ban történt nyugdíjazása után sem ült tétlenül. A Szolnoki Papírgyárba Finnországból érkező gépek, alkatrészek számláit fordította folyamatosan német nyelvről magyarra. Lehet, hogy a róla készült vázlat eddigi soraiból egy precíz és több kitüntetést méltán kiérdemelt, de sótlan hivatalnok képe bontakozik ki, pedig Godó László Béla életvidáman, sokféle kikapcsolódásra hajlón töltötte éveit. Ő alapította meg például Abonyban a nagypályás férfi kézilabda-csapatot, amelyik bajnokságban is részt vett. S ami általában távol áll az irodai munkától: dalszöveget is írt és Kiss György barátja zenéjével együtt 1941-ben nyertek a Sztár Filmmagazin pályázaton. Több műkedvelő előadásban is szerepelt fiatal korában. Szeretett utazni is, Irántól Észtországig sok helyen járt. Mostanában - 87 évesen - szívesen hallgat zenekari műveket. Teljes operafelvételei is vannak. Kilencszáz kötetes könyvtárának példányait is rendszeresen kézbe veszi. Egyszóval értelmes életet élt, s úgy is folytatja. Egy teljes évszázad tanúja volt hit, szeretet Huszonhárom unokája, negyvenhárom dédunokája és kilenc ükunokája van Egy nem mindennapi sorsú asszonyt, Mondzinger Andrásnét köszöntötték századik születésnapján Szajolban. A családtagok színültig megtöltötték a Godó Panzió éttermét. Érthető ez, hiszen Mondzinger néninek tizennégy gyermeke született, s azok közül kilenc még él. Van huszonhárom unokája, negyvenhárom dédunokája és kilenc ükunokája. Ez utóbbiak közül a legidősebb már hetedik osztályos. A családtagok mellett ajándékkal és virágcsokorral köszöntötte a szép kort megért nénit Szabó Zsigmond, a község polgármestere és Udud Rózsa jegyző asszony. A nevezetes születésnapra dísztáviratot küldött a köztársasági elnök és köszön- zet vezetősége is. Milyen döbbe- Mondzinger néni! Átvonult felet- tötte a mezőgazdasági szövetke- netes eseményeket élt meg te a két világháború vihara, s Megérkezés az ünnepségre. Balról a második Mondzinger néni egyéni sorsa is jóval keservesebb volt az átlagnál. Köszöntő szavaiban méltán adózott neki tisztelettel a polgármester, hiszen ez a törékenynek tűnő, ám hihetetlen szívóssággal rendelkező asszony a háborúban mindenét elvesztő családban, majd korai özvegysége idején erejét megfeszítve tisztességgel felnevelte gyermekeit. Kuriózum ez a születésnap a község életében, hiszen Szajol lakosai közül még senki nem ért meg ilyen szép kort. Meditálnak is sokan azon, mi a hosszú élet titka. Mondzinger néni életútját nézve talán az, hogy a folyamatos munka, a nehézségek leküzdése, a jövőbe vetett feltétlen hit, a szeretetteljes gondoskodás élteti az embert Az Idősügyi Alap A megyei önkormányzat költségvetésében kétmillió forintot különítettek el idősügyi alapként az idősek érdekében rendezendő kulturális, szabadidős, egészségfejlesztési, sportprogramok, rendezvények támogatására. Az összeg elosztása nyilvános pályázaton történik. A pályázati kiírásra hetvenhat pályázat érkezett. A pályázatok témái sokfélék. Jó részük kirándulást, színház- vagy múzeum- látogatást, egy másik részük zenés, táncos, vacsorával egybekötött programot foglalt magába. Ezeken túlmutató és támogatandó elképzelésként jelentek meg az idősek egészségmegőrzését jelentő programok, valamint a kistérségi vagy több település összefogásával előirányzott Ki-mit-tud?-ok, népdalversenyek, nyugdíjastalálkozók, nagyszülő-unoka programok. Az idősügyi alap felosztásakor indokolandó, hogy olyant támogassanak, amik egyéni szinten nem finanszírozhatók, vagy más forrásból nem megvalósíthatók. Kevésbé érdemes tehát támogatni a zenés, csupán étkezéssel összekötött rendezvényeket. A sok pályázat és a rendelkezésre álló kétmillió forinttal szemben igényelt tízmillió forint miatt senki sem kaphatta meg az általa pályázott összeget. A kirándulások általában 20-30 ezer forint támogatásban részesülnek. Húszezer forintnál kevesebbet az elfogadott pályázatok egyike sem kap. A támogatási összeg nem kevesebb a kért összeg tizenöt százalékánál. Idősbarát önkormányzatok A megyei Idősügyi Tanács az idén is pályázatot írt ki az Idősbarát önkormányzat cím elnyerésére. A megtisztelő címet és a városi, illetve községi kategóriákban a vele járó százezer-százezer forintot az Idősek világnapja alkalmából október 1-jén rendezendő ünnepségen adják át. A községi kategóriában János- hida, Nagyiván és Tiszagyenda, a városi kategóriában pedig Jász- árokszállás, Kunhegyes és Szolnok nyújtott be pályázatot. A megyei Idősügyi Tanács az Idősbarát önkormányzat rímet Tiszagyenda és Jászárokszállás vezető testületének ítélte oda. Tiszagyenda pályázatából kitűnt, hogy a helyi önkormányzat nagyfokú felelősségválalással kezeli az idősek ügyeit. Folyamatosan felméri igényeiket a házi segítségnyújtó hálózat gondozóin, a családgondozókon és a civil szervezeteken keresztül. Az idősek véleménye érvényesül a helyi döntésekben. Szociális információs szolgálatot építettek ki. Pályázatukban a fogyasztóvédelmi feladatokra is kitértek. A pályázathoz mellékelték a település civil szervezeteinek támogató nyilatkozatát. Jászárokszál- láson az idősek a szociális és családvédelmi bizottság munkájában való részvételükkel vesznek részt a döntés-előkészítő munkában. A polgármesteri hivatal tavaly kilenc akadálymentes gyalogátkelőhelyet létesített. A civü szervezetek útján eljutnak a legtöbb idős emberhez. Az idősügyi feladatok ellátását társadalmi munkában végzi az alpolgármester. Biztosított a szociális alap- és nappali ellátás. Modellprogram bevezetésére kerülhet sor mikrotársulás keretében, ha kialakíthatják a jelzőrendszerés házi segítségnyújtást
