Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-19 / 167. szám

12 2005. JÚLIUS 19., KEDD MEGYEI TÜKÖR A kapcsolatban emberségben, magyarságban gazdagodnak Együttműködési nyilatko­zatot írt alá a két egyház- község nevében a Nagy­bánya-Óvárosi Reformá­tus Egyházközség lelké­sze és gondnoka, vala­mint a Szolnoki Reformá­tus Egyházközség lelké­sze és gondnoka. Hamar Istvánt, a szolnoki egy­házközség lelkészét az együttműködés kialaku­lásáról és céljáról kérdez­tük. Bistey András- Az előzmények több szálon futottak - kezdte válaszát Ha­mar István. - 1990-ben Géni­ben egy nemzetközi kisebbségi konferencián megismerkedtem Kádár Miklóssal, aki akkor Do­mokoson volt lelkész, majd Nagybányára került. Azóta is tartjuk a kapcsola­tot. A másik szál Szolnok és Nagybánya testvérvárosi kap­csolata, amelynek keretében az ottani Ifjú Keresztyének Egye­sülete és a szolnoki Keresztyén Ifjúsági Egyesület is kapcsolatot alakított ki. Többször is ta­lálkoztak Nagybá­nyán és Szolno­kon is. 1996-ban Erdélyben tartot­ták a magyar késze. Többször találkoztunk, majd az egyházközség tagjai fölvetették, hogy a kapcsolato­kat szorosabbra kellene fűzni. Ennek nyomán írtuk alá a nyi­latkozatot a testvérgyülekezeti kapcsolatról. A lelkészek nyug­díjba mennek, az egyházköz­ség tagjai cserélődnek, de a kapcsolat így jobban megma­radhat.-A kapcsolatnak a kölcsönös látogatáson túl van-e valamilyen távlati célja?- A határokon túlra került magyarok a magyar néphez, a magyar kultúrához tartoznak. Nem tehetnek arról, hogy határ választ el bennünket, mégis idegenek lettek a szülőföldjü­kön.-Nekik nagy lelki támasz, ha érzik, hogy számon tartják, egyenrangú testvéreknek te­kintik őket itthon. Ez a kapcso­latok, a találkozások egyik fon­tos célja. ­- Mit kapnak lelkiekben a szolnoki reformátusok ettől a kapcsolattól?- Ez is nagyon fontos kérdés. Szoktunk erről beszélgetni, és az egyházközség tagjai azt mondják, többet, mint ameny- nyit mi adunk. Az erdélyi ma­gyarok körében nem uralko­dott úgy el a fogyasztói mentalitás, mint itthon, Más az életstílusuk, az anyagiak mellett többre be­csülik az emberi értékeket, őszintébbek, nyíltabbak, job­ban törődnek egymás gondjaival. Hamar István: odaát többre becsülik az emberi értékeket reformátusok világtalálkozóját, akkor hazafelé jövet két napot Nagybányán töltöttünk, és na­gyon jól éreztük magunkat, sók személyes barátság szövődött Az óvárosi egyházközségnek később Kádár Miklós lett a lel­Erősebb bennük a magyarság- tudat Itthon sokan szinte szégyel­lik a magyarságukat Ez lehet a ko­rábbi sovinizmus ellenhatása, de ma mindenképpen indokolatlan. A konok kun terve sikerült néphagyomány Még a barátai sem hitték, hogy megvalósíthatja álmait Horváth György korhű öltözékben a sámánfa előtt, amely tele koponyákkal. Állítólag azért, hogy a megölt állatok ereje a gazdát erősítse Hogy a jó tanár egy életre meghatározó lehet az em­ber életében, arra a kisúj­szállási Horváth György a példa. A helyi gimnázi­umban dr. Kiss Kálmán olyan élvezetesen mesélt a magyar történelemről, a kunok bejöveteléről, hogy ezek a mondatok örökre „megfertőzték” az akkor tizenéves legényt. D. Szabó Miklós Noha tanulmányai befejezése után úgy alakult az élete, hogy más területen dolgozott, 1990- ben váltott. Megvett a város mellett egy olyan lerobbant ta­nyát, hogy hozzá képest Pató Pál lakhelye palotának tűnt.- Bolond vagy te, Gyuri, bele­rokkansz, soha nem bírod hely­rehozni! - még a jó barátai is hasonlóképpen biztatták. De a bajszos, szakállas konok kun csak mosolygott, és valami ilyesmit mormogott a foga kö­zött: bízzátok rám, nézzétek meg tíz év múlva! így aztán ettől fogva se nyári szabadság, se téli szünet: Gyuri kilincselt, utazott, szervezett, kért, maltert kevert, meszelt - szóval, mivel mit kellett tenni a romantikusan romos tanya kör­nyékén. És lássanak csodát, egyre kevesebb lett a rossz, egy­re több az érdekesség. Ahogy a pénzügyi helyzet engedte, mert bizony egy ekkora átalakítás­hoz forint kell, nem kevés. Má­ra úgy ismerik, hogy hagyo­mányőrző Horváth-tanya. Akadt érdeklődő, aki egyene­sen az USA-ból utazott ide: megnézni ezt az ősmagyar kun szállást. Amely messze környéken igazi ritkaságnak számít, hi­szen van benne honfoglaláskori lovaspark. Nem hiányoznak a korhű jurták, sátrak sem, meg az elmaradhatatlan, félig talaj­ba süllyesztett földház. Kör ala­kú, félig a földbe épült, középen égett a tűz, a tető nyílásán távo­zott a füst és körben a földpad­kákon, az arra terített bőrökön folyt az élet. Egy kisebb család­nak a kor igényeihez viszonyít­va biztos „lakást” jelentett. Lovak is ropogtatják a za­bot, nyaranta lovas íjász táborokban gyarapíthatják cél­lövő ismereteiket a táborlakó fiatalok, kezdők és haladók egyaránt. Mert már so­kan törzsvendégek. Feszes na­pok várnak a gazdára, meg lo­vasaira, mert július 21-24. kö­zött Horváth úr és csapata kép­viseli megyénket Szarvason, a harmadik lovas világfesztivá­lon. Az sem titok, a megyénkbe- li küldöttség nem megy üres kézzel erre a rendezvényre, mert huszonnégyen előadják a kunok bejövetelét, mindennap­jait 1848-ig. Nem beszélve a kun viadalokról, amelyeket ko­rabeli fegyverekkel vívnak, im­már nyolcadszor, szeptember 16-18. között a tanya környé­kén. Mindez rengeteg előkészü­letet, történelmi ismeretet köve­tel. Hogy a jelen a régi valóság­hoz a lehető leg­közelebb le­gyen, Horváth úr tíz éve meg­tette a honfogla­ló magyarok, majd kunok haj­dani útját a Káma, Dnyeper fo- lyóktól a Vereckei-hágón át a Nagykunságig. Az már csak hab a tortán, hogy személyében az első kunkapitányt tisztelhet­jük 2000-2001 között. Azóta örökös kun főkapitány a titulu­sa. Mindez mit se von le abból, ha kell, beöltözik korhű hacu- kákba, megüli a lovat, és vágta közben nyíllal célba lő. Még most is, kettővel túl az ötvenen. ■ A hagyományaink tesznek magyarrá, és a műveltségünk európavivá.” (Győrfiy István) A mezőtúri Szent István Katolikus Iskola és Óvoda diákjai a régi Iskolaszárnyban mostoha körülmények között tanultak mostanáig. Egy közel 70 milliós Phare-pályázatnak köszönhetően megszépül az épület Ponthatárok július 2fón Bár tombol a nyár, a fia­talok is nyári szabadsá­gukat töltik, egyesek ilyenkor sem lazíthatnak úgy istenigazából. Renge­tegen várják nem kis iz­galommal a következő napokat, amikor is meg­születnek a felvételi ponthatárok. TA Július 26-án éjjel a Felvételi Információs Szolgálat a www.fisz.hu oldalon publikálja egyes szakcsoportok, intézmé­nyek felvételi ponthatárait, és percről percre adja közre a leg­aktuálisabb információkat. A hivatalos felvételi ponthatáro­kat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda július 27-én reg­gel bocsátja rendelkezésre. A FISZ szerkesztősége különleges ügyeletet tart július 26-án, hogy weboldalán percről percre szol­gáltathassa a ponthatárok ala­kulásával kapcsolatos elemzé­seket, véleményeket és irány- mutatásokat a továbblépéshez. Számtalan újdonság, ingye­nes szolgáltatás is várja az ol­dalra látogatókat. Az érdeklődők a www.fisz.hu oldalról négyféle formátumban tölthetik le az adatbázisokat számítógépükre, és megtalál­hatnak minden információt az esetleges fellebbezésekkel, pót- felvételivel kapcsolatban. A ponthatárok kihirdetését köve­tően ugyanis nemcsak ingyene­sen megrendelheti, hanem szá­mítógépére le is töltheti minden sikertelen felvételit tett diák a Kétszintű Érettségi Katalógust, mely a jövőre újra felvételizők­re vonatkozó szabályokat tartal­mazza. Aki az elsők között szeretne értesülni eredményéről, annak már most érdemes regisztrál­nia a www.fisz.hu oldalon az elektronikus Országos Oktatási Hírlevél Különszámára, amely a megadott e-mail-címre küldi el a letölthető ponthatár-táblá­zatokat. A www.fisz.hu oldalon a Felvételi Információs Szolgá­lat minden ingyenes szolgálta­tása megrendelhető. A i FOTÓ: BAKOS JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom