Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-27 / 148. szám
2005. JÚNIUS 27., HÉTFŐ MEGYEI TŰKÖR Eredményes tanulás, kötöttségek nélkül Az élet fiatalon is kemény harc? ifjúságkutatás Vizsgálat értékrendről, közérzetről és kulturális szokásokról Folyamatosan, harmadik esztendeje évfolyamának legeredményesebb tanulója a szolnoki Kun Péter. Mészáros Géza A szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskola 4. osztályos — 5. osztályba léphet(l) - diákja nem tagadja, szerencsés csillagzat alatt született, hiszen jó memóriájának köszönhetően Kun Peti, azzal együtt, hogy kitűnő tanuló, nincs a tankönyvek rabságában szinte elegendő számára az órán elhangzottakat megjegyezni és számonkéréskor visszaadni. Persze, azért a könyveket is forgatja, sőt, még többet is a kelleténél. Peti ugyanis rendszeresen részt vesz a különböző tantárgyi versenyeken, ahol mélyebb ismereteket kívánnak meg a feladványok. Különös szeretettel látogatja a matematika-, valamint a természettudományi és környezetismereti versenyeket, ahol rendre sikeresen szerepel.- A matekversenyek közül a Zrínyi Ilona megyei megmérettetésén ötödik, a Kalmár Lászlón második lettem. A Mátyás Tudósai rendezvényen, valamint a Műszaki Egyetemen tartott Herman Ottó környezetismereti versenyen pedig egyaránt második helyezést szereztem - újságolja szerényen.- Nem kényszerből indulok el a tanulmányikon, hanem mert szeretem ezeket a kihívásokat, és mindannyiszor közelebb kerülhetek a saját magam által is többször feltett kérdés megválaszolásához: „mi leszek, ha nagy leszek?” Korábban azt gondoltam, keramikus vagy valamilyen képzőművész lehetnék, hiszen a vizuális művészeti iskolában igen jól ment a festészet. Legfrissebb elhatározásom szerint viszont ornitoló- .5 gusként keresem majd a kenye- £ rém, ugyanis nagyon szeretem I a természetet, s benne a mada- I rakat - vázolja fel jövőképét £ rendkívül éretten Peti, akiről azt is tudni kell, hogy nem egy otthonülő, füzetek és könyvek fölé görnyedő gyerkőc. A szolnoki Lurkó Focimánia Labdarúgó Klub tagjaként a futball-labdát is gyakorta nyüstöli, de a milléri és a szajoli Holt-Tisza- ágakban a horgászbotot is jól forgatja. Tizenhárom éves András bátyjával olykor-olykor perlekednek, de inkább a közös játékokon törik a fejüket. Az öttagú Kun família, amely a két és fél esztendős Ritával egészül ki, idén nyáron Mátra- derecskére utazik, családi nyaralásra. A srácok ezenkívül a Balaton-melléki Fonyódl igeien fogják élményeiket szaporítani a nyelvi táborban. A fiatalok értékrendjét, közérzetét és kulturális szokásait is vizsgálja az Ifjúság 2005 kutatás. A fiatalokat megfigyelő' felmérés első szakaszában ennek a korosztálynak a probléma- és igényvilágáról vesznek fel adatokat. F. B. A fiatalok politikához, kultúrához, családhoz és társadalmi értékekhez való viszonyát vizsgáló Ifjúság 2005 elnevezésű tanulmányhoz tavaly szinte teljesen egy időben - egymástól függetlenül — nyújtott be pályázatot a szolnoki és a megyei ön- kormányzat a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. Mindkét kutatás célja, hogy rögzítsék, milyen módon változtak az előző felmérés óta a fiatalok (13-29 évesek) iskoláztatását, karrierjét, boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, s mindez hogyan tükröződik a diákok értékrendjében és például szabadidejük eltöltésében. A helyzetkép felvázolása után a koncepció kidolgozói javaslatot tesznek előterjesztés formájában a közgyűlések elé. A szolnoki önkormányzat a VE-GA Gyermek- és Ifjúsági Szövetség Szakértői Kollégiumát kérte fel a program lefolytatására. A problémafeltáró és - kezelő tréning első szakaszában a pontosabb eredmények érdekében ezer fiatal töltött ki kérdőívet, melynek koordinálásával a város Burai István Ifjúsági referenst bízta meg. A kutatás első szakaszának zárásához közeledünk, jelenleg a felvett adatok elemzése zajlik - tette hozzá még a referens. A kérdések kitérnek a diákok tanulmányi eredményeire is, külön kérdéskör foglalkozik a célkorosztály családi hátterével. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdések a pszichoak- tív szerek fogyasztására (dohányzás, szeszes és energiaitalok, illegális narkotikumok) és a diákok pszichés állapotára vonatkoznak. Szántak egy kérdéskört az ifjúságot érintő városi ügyekre, az információs szolgáltatásokra is. Az előzetes tréningen a válaszolók felfogásában az élet nem - mindenkinek - habos torta: sokkal inkább kemény harcról, mintsem jókedvű, örömteli társas együttműködésről számolnak be. Az általános és középiskolások zömének okoz gondot a követelményrendszer bővülése, miközben szerintük rengeteg értelmetlen dolgot is meg kell tanulniuk. Néhány szolnoki úgy érzi, tanulás terén kifejezetten túlterheltek, állandóan fáradtak. Véleményük szerint tanáraiknak nem igazán fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, és hogy kifejlődjenek bennük a szolidaritás értékei. Bizonyos érzelmi si- ’ várság jellemzi azokat az elképzeléseket, amelyek a gyerekek iskolázásához kapcsolódnak a közgondolkozásban. Fontosabbnak tartják, hogy a gyerekek tisztelettudóak legyenek, mint azt, hogy kiegyensúlyozottak vagy éppen magabiztosak. A megyei ifjúságpolitikai koncepció aktualizálására a megye az MTA-RKK Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Osztályát bízta meg. A kutatócsoport a helyzetkép felméréséhez felkereste a települések jegyzőit, a középiskolák igazgatóit, hogy személyes tapasztalatukkal, javaslataikkal segítsék a megyei koncepció elkészítését. A kérdőívek feldolgozása jelenleg is folyamatban van, július közepére készül el a tanulmány. Változatos negyvenöt esztendő volt Az 1960-ban érettségizett 4. C és B osztály megjelent diákjai a negyvenöt éves találkozón Ezek a hölgyek és urak még a múlt század azon éveiben születtek, amikor Horthy kormányozta az országot. 1960-ban érettségiztek Szolnokon, az akkori közgazdasági technikumban. D. Szabó Miklós Végigélték a Rákosi korszakot, a beszolgáltatások idejét, 1956- ot. Egy osztálytársuk nyugatra szökött, azóta sem tudnak róla semmit. Látták a téeszszervezé- seket, építették a szocializmus alapjait, majd úgy alakult a sorsuk, hogy ismét a kapitalizmus következett. Annak is a vadabb változata. Vajon az akkori 4. B és C hatvanegy diákja hogyan állta meg a helyét, talán ez volt a legizgalmasabb kérdés a negyvenöt éves érettségi találkozón. Noha a felvétel a két osztály megjelent huszonöt diákját ábrázolja, részletesebben a C-sek harminchárom végzősével foglalkozunk. Mindenki megnősült, férjez ment, és már a gyerekeken kívül unokák is sorjáznak. Egynek közülük nem született gyereke, egy másik egyetlen fiát közúti balesetben veszítette el, majd a férje is meghalt Akadtak köztük szolnokiak, kőtelkiek, farmosiak meg jászságiak is. Ámbár könyvelőknek, vállalati tervezőknek készültek, a harminc-egynéhány lélek fele választotta ezen hivatást. A többiek pályát módosítottak: ügyészek, mérnökök, főiskolai tanárok, rendőrtisztek, műveiő- désiház-igazgatók, igazságügyi szakértők lettek. Sajnos az évek ahogy nőnek, kopik az egészség. Van, aki négy agyműtéten jutott túl, más még a klinikai halál állapotából is visszatért. Szívósak, végtelenül szívósak ezek a szívükben örökre fiatal diákok. Meséltek a régi szerelmekről, sikerekről, órai izgalmakról, diákcsínyekről. Arról, hogy az 1956-os forradalom után talán az volt a legszörnyűbb, hogy a vidékről bejáróknak elvették, tagosították a pár hold földjüket. Pedig nem egy családot jószerével ez tartott el az ötvenes években. A sorsforduló változások őket sem kerülték el, volt, aki a párját, más az állását, megint más az egészségét veszítette el. De valahogy mindig talpra álltak, úgy tűnik, az újrakezdés lehetőségét a tarisznyájukba rakták volt tanáraik 1960-ban. Akik közül sajnos néhányan meghaltak: az ő sírjukra meg arra a nyolc osztálytársukra, akik már elmentek minden élő ember utolsó útján, koszorúkat, virágokat raktak. Ugyanakkor örömmel vették tudomásul, hogy a jeles rendezvényen két volt tanáruk, dr. Dienes Erzsébet és dr. Boros Ottóné is megjelent, sőt az azt követő ebédet Simon János tanár úr is megtisztelte jelenlétével. Ahol újólag is számba vették: noha nagy változások tanúi, részesei voltak az elmúlt negyven-egynéhány évben, megállták a helyüket, ahová a sors, az élet, a véletlen sodorta őket. Talán egy kivétellel, egy ismert rádióssal, aki sajnos lecsúszott, és mostanság állítólag fővárosi hajléktalan. A legkitartóbbjai jól bírták a gyűrődést, és este hatkor eredtek útnak. Örültek, hogy az iskola jelenlegi igazgatónője is felkereste az egynapos találkozót, és külön köszönték Deákné Csontos Máriának a temérdek fáradozást, amellyel kinyomozta a messzire szakadtak lakhelyét, megszervezte a találkozót. Az már csak hab a tortán, hogy mindenki természetesnek vette: a következő, ötvenéves összejövetelt is ő szervezi. Abban bízva, legalább ennyien lesznek ott is. ILLUSZTRÁ C lÓFCTÓ: CSABAI ISTVÁN ím e a célközönség: saját, önszerveződésű klubra vágynak a fiatalok
