Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-17 / 140. szám

4 2005. JÚNIUS 17., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Egy kis falu művészeket fogad kultúra Erdélyi festők Csataszögön Július 11-től tíz napig er­délyi festőket fogad Csa­taszög, akik megörökítik a falu egyes részeit, és otthagyják egy-egy alko­tásukat. A kezdeménye­zésről Pomázi Ferenc pol­gármestert kérdeztük. Bistey András- Olyan művészekkel vettük fel a kapcsolatot, akik ta­valy Nagykörűben, az ottani nyári alkotótábor­ban dolgoztak — kezdte a választ a polgármes­ter. Erdélyi festőkről van szó, akiknek a képeivel tavaly novemberben ki­állításon ismerkedhettek meg a csataszögiek. A szervezőmun­ka nagy részét dr. Varga Zoltán körjegyző végezte. — Mit várnak a művészektől? — Nincsenek különösebb igé­nyeink velük szemben, talán csak annyi, hogy örökítsék meg képeiken ezt a tájat, hogy a kö­vetkező nemzedékek ne csak fotókról lássák, milyen volt a 21. század első éveiben. — Nem túl nagy megerőltetés anyagilag egy kis községnek egy ilyen vállalkozás?- Pályázaton nyer­tünk rá egy kis pénzt, a művészek elhelyezését egy önkormányzati tu­lajdonú lakásban meg­oldjuk. Nem okoz nagy terheket ez a kezdemé­nyezés, amelyből egyéb­ként a későbbiekben szeret­nénk hagyományt teremteni. Kötetekbe foglalták a múltat, a hagyományokat múzeumok Bemutatták a kiadványokat A szolnoki Damjanich Já­nos Múzeumban rende­zett könyvhéten több olyan munkát is bemutat­tak az érdeklődőknek, amelyeket megyénkben vagy még szűkebb kör­ben, egy-egy múzeumi in­tézményben bocsátottak útjára. Szathmáry István A művekről dr. Bődi Erzsébet, a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének tanára, dr. Nagy Molnár Miklós karcagi múze­Cd-k és dvd-k is A könyveken túl fiatal muze­ológusok, Pusztai Gabriella, Pusztai Zsolt és Benedek Csaba jóvoltából több nép­rajzi tárgyú CD és DVD is segítségére lehet a jövőben azoknak, akiket bővebben érdekel a megye nép­művészete, ezen belül a hagy­ományosfazekasság világa. umigazgató és dr. Bartha Júlia néprajzkutató szólt, aki szer­kesztőként és kiadóként maga is gondozója volt a közelmúlt­ban eltávozott Körmendi Lajos író névével fémjelzett karcagi Barbaricum könyvműhelyben megjelent tatár népköltészeti köteteknek. Ennek anyagát még az első világháború idején gyűjtötte magyarországi fogolytáborok­ban Kúnos Ignác turkológus. Számos munka került most az olvasók kezébe a megye két nagy tájegységének életéről, emlékeiről. A Jászság sokáig méltatla­nul kezelt, s így jórészt isme­retlen népviseletét dr. Bathó Edit dolgozta fel, a Nagykun­ság életéről végzett kutatásai­nak eredményeit pedig dr. Örsi Julianna foglalta össze három kötetben. Nem utolsósorban érdemel említést Gecse Annabellának a szolnoki csipke történetéről szóló munkája, vagy dr. Füvessy Anikónak az Alföld faze­kashagyományait felölelő tanul­mánykötete. A nagyapja szélmalom-tulajdonos volt kunhegyes A hétvégén rendezik az avatóünnepséget Mostanság nagyon keve­sen mondhatják el ma­gukról, hogy a nagyapjuk szélmalom tulajdonos volt. Olyan ember, aki ha kellett, felmászott a vitor­lára, leverte a jeget, és mintegy ötven évig őrölt ezzel a csodával. A keve­sek közé tartozik a Kun­hegyesen lakó Botos Fe- rencné, született Komlósi Erzsébet. D. Szabó Miklós Apai nagyapja a fifikás eszű és ezermesterkezű Komlósi And­rás molnár 1902-ben már ké­szen vette meg Kunhegyes egyetlen, máig megmaradt, fel­újított szélmalmát, mert az elő­ző tulajdonos nem értett hozzá. Bezzeg ő! Kicseréltette a vitorlá­kat, új őrlőkövet hozatott, és nem akadt olyan munka, ame­lyet el nem végzett volna a ma­lomban. Olykor nincstelenek­nek is szállást adott: ha segítet­tek a zsákolásban, ezért étel meg fekhely járt. Ha szél volt, olykor éjjel-nappal dolgozott a malom, miközben egy többmé­teres, villa alakú szerkezettel szélirányba fordították a vitor­lákat. A gazda, a tulajdonos ott is lakott népes családjával: két fiával, négy lányával a malom melletti tanyán. Egy vendégház is volt, mert a jeles szélmolnár­hoz sűrűn jöttek ellesni a tudo­mányát a hívott és hívatlan ven­dégek. Botosné édesapja, Kom­lósi János is folytatta édesapja mesterségét. Igazi nagy élet volt a malom­ban, ahová a gyereklány Erzsi­ké nagyon szívesen ment. Elen­gedték nyári szünetekben is a tatához, mamához, de a szülők szigorúak voltak, mert mikorra hosszúra nyúltak az árnyékok és hazafelé poroszkált a gulya, otthon kellett lennie. A szélmalmot a Komlósiak az ötvenes években — nem kis rá­Botos Ferencné, született Komlósi Erzsébet a szélmalom makettjével és a tanyával, amelyek az ötvenes évek elejéig a nagyapjáé voltak beszélésre - nyolcvanezer fo­rintért eladták a szentendrei skanzennek. Nagy pénz volt ez akkortájt, két kockaházat lehe­tett érte venni. Az ötvenes évek elején még forogtak a vitorlái, majd az enyészet kis híján megette a malmot. Szerencsére az önkormányzat visszavásárol­ta, és nem kis segítséggel, tá­mogatással teljesen felújíttatta a helyiség egyik nevezetessé­gét, a Komlósi-féle szélmalmot. A város önkormányzata júni­us 19-én, vasárnap délelőtt tíz­től tartja a szélmalom felújítása alkalmából rendezett avatóün­nepséget, amelyet majd színvo­nalas kultúrműsor követ. Dél­után kettőkor pedig Kunhegyes Baráti Köre szervezésében a vá­rosháza nagytermében fórum kezdődik a népi építészet védel­méről, fontosságáról. Modellprogram részese Tiszabő Tiszabő is egyike azon kilenc településnek, mely bekapcsolódhat az esélyegyenlőségi minisz­térium modellprogramjá­ban. Az elsősorban a lak­hatási feltételek javítását célzó kezdeményezésre 680 millió forintot szán a kormány. Teleki József A modellprogramban résztve­vő településeket egy meghívá­sos pályázaton választotta ki az Ifjúsági, Családügyi, Szoci­ális és Esélyegyenlőségi Mi­nisztérium. A csatlakozási lehetőséget negyven olyan önkormány­zatnak ajánlották fel, melyek­nek területén telepek alakul­tak ki, illetve az ott lakók föld­rajzi és társadalmi elkülönült­ségben élnek. Megyénkből egyedül Tiszabőnek nyílt Kilenc település Kétfordulós pályázati proce­dúra után, a szakértők hely­színi bejárásának tapaszta­latait is figyelembe véve ki­lenc települést választottak ki a modellpprogram részt­vevőjéül. Ezek egyike Ti­szabő. módja, hogy kidolgozza a szegregáció enyhítésének he­lyi megoldásait. Hogy a súlyos forráshiány­nyal küzdő, többségében cigá­nyok lakta falu mekkora tá­mogatásra számíthat a prog­ramra rendelkezésre álló 680 millió forintból, arról a jövő hét elejére tervezett sajtótájé­koztató előtt nem kívántak nyilatkozni a minisztérium­ban. Meg nem erősített informá­cióink szerint azonban 80 millió forint körüli támogatás­ra számíthat a település. A pénzből pedig több utca rend­betétele mellett a házak csino­sítására is jut majd. FEHÉR HOLLÓ • egy van a városban MOTOR-SZAKÜZLET SZOLNOKON és TÖRÖKSZENTMIKLÓSON A Fehér Holló motor-szaküzlet elsők között nyitott Szol­nokon.- Kezdetben ugyan nem motoroztam, csak értékesí­tettem, de az évek folyamán magam is „megfertőződ­tem" - teszi hozzá az üzlet tulajdonosa, Bata Sándor. Az első perctől kezdve arra törekedtem, hogy lehetőség sze­rint mindent be tudjak szerezni, ami a motorozáshoz szükséges: alkatrész, AGY bukósisakok, GIV1 túrafelsze­relés, gumiabroncsok, kiegészítők, SHOX és BERING ru­házat. Fehér Holló nevünk fémjelzi, ritkaság a megyé­ben - és ebben a szakmában -, hogy egy helyen min­denfajta motortípus (enduro, chopper, speed, túra) és a hozzájuk tartozó (eredeti és utángyártott) alkatrész megvásárolható. Használt keleti és nyugati motorok for­galmazásával is foglalkozunk, de új motort is találnak nálunk az érdeklődők. Vevőkörünk bővülésével az üzlet- helyiség is egyre nagyobb lett, a hónap elején nyitottunk meg Szolnokon, a régi helyünkön, de már közel 100 m2- en. Raktárunk is nagy, így nem csak megrendelést ve­szünk fel katalógus alapján, többnyire készletről ki tud­juk szolgálni vevőinket. Törökszentmiklóson lévő üzle­tünkben on-line értékesítéssel is gyorsítjuk a hiányzó alkatrész beszerzését (X) NYITÁSI KEDVEZMÉNY 15 % ÁRENGEDMÉNY A SHOX MOTOROS RUHÁZAT, AGV BUKÓSISAK, GM MÁRKÁKBÓL Fehér Holló motorosbolt SZOLNOK, THÖKÖLY ÚT 47. TEL: 56/377-742 East side motors TÖRÖKSZENTMIKLÓS, KOSSUTH ÚT 88. TEL: 56/390-125 FOTÓ: BAKOS JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom