Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-17 / 140. szám
4 2005. JÚNIUS 17., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Egy kis falu művészeket fogad kultúra Erdélyi festők Csataszögön Július 11-től tíz napig erdélyi festőket fogad Csataszög, akik megörökítik a falu egyes részeit, és otthagyják egy-egy alkotásukat. A kezdeményezésről Pomázi Ferenc polgármestert kérdeztük. Bistey András- Olyan művészekkel vettük fel a kapcsolatot, akik tavaly Nagykörűben, az ottani nyári alkotótáborban dolgoztak — kezdte a választ a polgármester. Erdélyi festőkről van szó, akiknek a képeivel tavaly novemberben kiállításon ismerkedhettek meg a csataszögiek. A szervezőmunka nagy részét dr. Varga Zoltán körjegyző végezte. — Mit várnak a művészektől? — Nincsenek különösebb igényeink velük szemben, talán csak annyi, hogy örökítsék meg képeiken ezt a tájat, hogy a következő nemzedékek ne csak fotókról lássák, milyen volt a 21. század első éveiben. — Nem túl nagy megerőltetés anyagilag egy kis községnek egy ilyen vállalkozás?- Pályázaton nyertünk rá egy kis pénzt, a művészek elhelyezését egy önkormányzati tulajdonú lakásban megoldjuk. Nem okoz nagy terheket ez a kezdeményezés, amelyből egyébként a későbbiekben szeretnénk hagyományt teremteni. Kötetekbe foglalták a múltat, a hagyományokat múzeumok Bemutatták a kiadványokat A szolnoki Damjanich János Múzeumban rendezett könyvhéten több olyan munkát is bemutattak az érdeklődőknek, amelyeket megyénkben vagy még szűkebb körben, egy-egy múzeumi intézményben bocsátottak útjára. Szathmáry István A művekről dr. Bődi Erzsébet, a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének tanára, dr. Nagy Molnár Miklós karcagi múzeCd-k és dvd-k is A könyveken túl fiatal muzeológusok, Pusztai Gabriella, Pusztai Zsolt és Benedek Csaba jóvoltából több néprajzi tárgyú CD és DVD is segítségére lehet a jövőben azoknak, akiket bővebben érdekel a megye népművészete, ezen belül a hagyományosfazekasság világa. umigazgató és dr. Bartha Júlia néprajzkutató szólt, aki szerkesztőként és kiadóként maga is gondozója volt a közelmúltban eltávozott Körmendi Lajos író névével fémjelzett karcagi Barbaricum könyvműhelyben megjelent tatár népköltészeti köteteknek. Ennek anyagát még az első világháború idején gyűjtötte magyarországi fogolytáborokban Kúnos Ignác turkológus. Számos munka került most az olvasók kezébe a megye két nagy tájegységének életéről, emlékeiről. A Jászság sokáig méltatlanul kezelt, s így jórészt ismeretlen népviseletét dr. Bathó Edit dolgozta fel, a Nagykunság életéről végzett kutatásainak eredményeit pedig dr. Örsi Julianna foglalta össze három kötetben. Nem utolsósorban érdemel említést Gecse Annabellának a szolnoki csipke történetéről szóló munkája, vagy dr. Füvessy Anikónak az Alföld fazekashagyományait felölelő tanulmánykötete. A nagyapja szélmalom-tulajdonos volt kunhegyes A hétvégén rendezik az avatóünnepséget Mostanság nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy a nagyapjuk szélmalom tulajdonos volt. Olyan ember, aki ha kellett, felmászott a vitorlára, leverte a jeget, és mintegy ötven évig őrölt ezzel a csodával. A kevesek közé tartozik a Kunhegyesen lakó Botos Fe- rencné, született Komlósi Erzsébet. D. Szabó Miklós Apai nagyapja a fifikás eszű és ezermesterkezű Komlósi András molnár 1902-ben már készen vette meg Kunhegyes egyetlen, máig megmaradt, felújított szélmalmát, mert az előző tulajdonos nem értett hozzá. Bezzeg ő! Kicseréltette a vitorlákat, új őrlőkövet hozatott, és nem akadt olyan munka, amelyet el nem végzett volna a malomban. Olykor nincsteleneknek is szállást adott: ha segítettek a zsákolásban, ezért étel meg fekhely járt. Ha szél volt, olykor éjjel-nappal dolgozott a malom, miközben egy többméteres, villa alakú szerkezettel szélirányba fordították a vitorlákat. A gazda, a tulajdonos ott is lakott népes családjával: két fiával, négy lányával a malom melletti tanyán. Egy vendégház is volt, mert a jeles szélmolnárhoz sűrűn jöttek ellesni a tudományát a hívott és hívatlan vendégek. Botosné édesapja, Komlósi János is folytatta édesapja mesterségét. Igazi nagy élet volt a malomban, ahová a gyereklány Erzsiké nagyon szívesen ment. Elengedték nyári szünetekben is a tatához, mamához, de a szülők szigorúak voltak, mert mikorra hosszúra nyúltak az árnyékok és hazafelé poroszkált a gulya, otthon kellett lennie. A szélmalmot a Komlósiak az ötvenes években — nem kis ráBotos Ferencné, született Komlósi Erzsébet a szélmalom makettjével és a tanyával, amelyek az ötvenes évek elejéig a nagyapjáé voltak beszélésre - nyolcvanezer forintért eladták a szentendrei skanzennek. Nagy pénz volt ez akkortájt, két kockaházat lehetett érte venni. Az ötvenes évek elején még forogtak a vitorlái, majd az enyészet kis híján megette a malmot. Szerencsére az önkormányzat visszavásárolta, és nem kis segítséggel, támogatással teljesen felújíttatta a helyiség egyik nevezetességét, a Komlósi-féle szélmalmot. A város önkormányzata június 19-én, vasárnap délelőtt tíztől tartja a szélmalom felújítása alkalmából rendezett avatóünnepséget, amelyet majd színvonalas kultúrműsor követ. Délután kettőkor pedig Kunhegyes Baráti Köre szervezésében a városháza nagytermében fórum kezdődik a népi építészet védelméről, fontosságáról. Modellprogram részese Tiszabő Tiszabő is egyike azon kilenc településnek, mely bekapcsolódhat az esélyegyenlőségi minisztérium modellprogramjában. Az elsősorban a lakhatási feltételek javítását célzó kezdeményezésre 680 millió forintot szán a kormány. Teleki József A modellprogramban résztvevő településeket egy meghívásos pályázaton választotta ki az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A csatlakozási lehetőséget negyven olyan önkormányzatnak ajánlották fel, melyeknek területén telepek alakultak ki, illetve az ott lakók földrajzi és társadalmi elkülönültségben élnek. Megyénkből egyedül Tiszabőnek nyílt Kilenc település Kétfordulós pályázati procedúra után, a szakértők helyszíni bejárásának tapasztalatait is figyelembe véve kilenc települést választottak ki a modellpprogram résztvevőjéül. Ezek egyike Tiszabő. módja, hogy kidolgozza a szegregáció enyhítésének helyi megoldásait. Hogy a súlyos forráshiánynyal küzdő, többségében cigányok lakta falu mekkora támogatásra számíthat a programra rendelkezésre álló 680 millió forintból, arról a jövő hét elejére tervezett sajtótájékoztató előtt nem kívántak nyilatkozni a minisztériumban. Meg nem erősített információink szerint azonban 80 millió forint körüli támogatásra számíthat a település. A pénzből pedig több utca rendbetétele mellett a házak csinosítására is jut majd. FEHÉR HOLLÓ • egy van a városban MOTOR-SZAKÜZLET SZOLNOKON és TÖRÖKSZENTMIKLÓSON A Fehér Holló motor-szaküzlet elsők között nyitott Szolnokon.- Kezdetben ugyan nem motoroztam, csak értékesítettem, de az évek folyamán magam is „megfertőződtem" - teszi hozzá az üzlet tulajdonosa, Bata Sándor. Az első perctől kezdve arra törekedtem, hogy lehetőség szerint mindent be tudjak szerezni, ami a motorozáshoz szükséges: alkatrész, AGY bukósisakok, GIV1 túrafelszerelés, gumiabroncsok, kiegészítők, SHOX és BERING ruházat. Fehér Holló nevünk fémjelzi, ritkaság a megyében - és ebben a szakmában -, hogy egy helyen mindenfajta motortípus (enduro, chopper, speed, túra) és a hozzájuk tartozó (eredeti és utángyártott) alkatrész megvásárolható. Használt keleti és nyugati motorok forgalmazásával is foglalkozunk, de új motort is találnak nálunk az érdeklődők. Vevőkörünk bővülésével az üzlet- helyiség is egyre nagyobb lett, a hónap elején nyitottunk meg Szolnokon, a régi helyünkön, de már közel 100 m2- en. Raktárunk is nagy, így nem csak megrendelést veszünk fel katalógus alapján, többnyire készletről ki tudjuk szolgálni vevőinket. Törökszentmiklóson lévő üzletünkben on-line értékesítéssel is gyorsítjuk a hiányzó alkatrész beszerzését (X) NYITÁSI KEDVEZMÉNY 15 % ÁRENGEDMÉNY A SHOX MOTOROS RUHÁZAT, AGV BUKÓSISAK, GM MÁRKÁKBÓL Fehér Holló motorosbolt SZOLNOK, THÖKÖLY ÚT 47. TEL: 56/377-742 East side motors TÖRÖKSZENTMIKLÓS, KOSSUTH ÚT 88. TEL: 56/390-125 FOTÓ: BAKOS JUDIT