Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-09 / 133. szám
4 KÖRNYEZET- ES T E R M E S Z E T VE D E L E M 2005. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK VÉLEMÉNY Többet tudunk az elefántról, mint a rókáról BARANYI GYÖRGY mindig lenyűgöznek azok a természetfilmek, amelyeket az ismeretterjesztő, tudományos televíziós csatornákon látok: a témagazdagság, a remek felvételek, a jól megírt kísérőszövegek, az érdekfeszítő kalandok, no és az a csodálatos természet, mely földünket jellemzi. Ám egyben egy kis keserűség is van bennem ilyenkor: a mai kor gyermeke ugyanis általuk már jobban ismeri a távoli tájak, tengerek növény- és állatfajainak formagazdagságát, természetrajzát, mindennapi életét, szokásait, a kipusztulóban lévő teremtmények megmentéséért indított programokat, mint az őt körülvevő természetet, saját hazája élővilágát, természeti szépségeit. Ez jórészt a hazai televíziók hibája (no és a pénznélküliségé is). Mert hiába készülnek a természetet bemutató filmek, ha azok nem kerülnek, valami érthetetlen módon, a honi csatornák adásaiba. A fiatalok - de a felnőttek is - így előbb ismerik meg a zebrát, a leopárdot, az orangutánt, a pálmákat, az orchideákat, mint a hazai növény- és állatvilágot. így korántsem mondhatják el a költővel együtt: „S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom”. pedig érdemes körülnézni itthon is, mert van mit bemutatnunk, tudományos, mégis népszerű ismeretterjesztéssel közreadnunk a magyar táj értékeiből, a hazai tudományos műhelyek kutatásaiból, természetvédő programjaiból! Ez azonban továbbra is hiányzik, pedig biztos, hogy lenne rá igény (ezt a Mindentudás Egyeteme nézettségi mutatói is bizonyítják). A pergő, izgalmas, tudományosan megalapozott természetfilmek ugyanolyan népszerűségre tehetnének szert, mint a külföldiek. Csak fel kellene vállalni végre őket! Szelektív gyűjtés pályázati pénzből Mintegy 2,7 millió forintot nyert Tiszasüly a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására. A gyűjtőedényeket akár már idén kihelyezhetik a településen. Molnár G. Attila A lakosság tehát remélhetőleg nemsokára a településen is élhet a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével. Összesen 2,7 millió forint támogatás nyert a Tisza-tavi Területfejlesztési Tanácstól a község ennek megvalósítására, az ehhez szükséges háromszor három gyűjtőkonténer kihelyezésére - tudtuk meg Baksay Endre polgármestertől. í Habár ezt jövő év június végéig I kellene megvalósítaniuk, az ön- i kormányzat szándéka szerint már idén sikerülhet a kivitele- ] zés. Hiszen a gyűjtőedények már megérkeztek, s kijelölték a leendő helyüket is. Hamarosan a betonalapokat is elkészítik. A kivitelezési munkálatok tehát már folyamatban vannak, ám akad még feladat. Ugyanis jelenleg még nincsenek megoldva a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításának részletei. Ennek kidolgozása a következő hónapok ■ egyik legfontosabb tennivalója. Állati nagy dolgok az állati nagydolgok Kutyagumi-nagyhatalom vagyunk — állítják a környezetvédők. Becslések szerint ugyanis országszerte csak az ebek ürülékéből mintegy nyolcvantonnányi halmozódik fel naponta. Bugány János A probléma persze közismerten nem újkeletű, ám a helyzet városlakók szerint - megyénkben is - egyre tarthatatlanabb. Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint körülbelül egymillió kutyát tartanak hazánkban. A szervezet munkatársainak nemrégiben napvilágot látott elemzéséből az is kiderül: ha ebenként naponta nyolc deka ürülékkel kalkulálunk, akkor ez tonnában kifejezhető számokat eredményez. A szakemberek meggyőződése szerint mindez elsősorban az emberek rohanó életvitelével magyarázható. A lakótelep paneldzsungelben élők többségének ugyanis nincs ideje kijelölt sétáltatóhelyekre vinni kedvencét. Persze a környezetvédők szerint sem az jelentené az igazi megoldást, ha a lakóövezetekben megtiltanák a kutya- és macskatartást. Ráadásul az európai minták igazolják, némi odafigyeléssel és szemléletváltással kezelhetők volnának az állatiürülék-gondok. Ehhez viszont a zöldterületek növelésére és további sétáltatóhelyek kijelölésére volna szükség, illetve a gazdik fokozottabb felelősségérzetének kialakítására. A madárürülék által okozott szennyezés ugyancsak hazánk egész területén fokozott figyelmet érdemei Esztétikai kellemetlenségei mellett ugyanis a benne fellelhető vírusok, baktériumok, paraziták is hordozhatnak emberre veszélyes fertőzéseket. Ráadásul amíg a házi kedvencét rossz helyen sétáltató állampolgárral szemben a közterület-felügyelők szabálysértési eljárást indíthatnak, a vadon élő, ám városokban is tömegesen előforduló szárnyasokkal nem tudnak mit kezdeni Energia megújuló forrásból gazdálkodás A végfelhasználók között a közlekedés a vezető Szélerőművek a Dunántúlon. Hazánkban az energiafelhasználásnak még csupán 3 százaléka származik megújuló forrásokból A Brüsszelben megrendezett Zöld Hétre, valamint a környezetvédelmi világnapra időzítve tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala többek között az energiafelhasználásra vonatkozó legfrissebb adatokat. Laczi Zoltán Az Eurostat kimutatása szerint az EU 25 tagállamának energiafelhasználása 2003-ban olajegyenértékben kifejezve 1726 millió tonnára rúgott, ebből 1513 jutott a tizenöt régi tagországra. Az energiahordozók közül uniós szinten változatlanul a kőolaj játssza a főszerepet (37 százalék), azt követi földgáz (24), a szénféleségek (18), majd az atomenergia (15 százalék), a megújuló energiaforrások aránya mindössze hat százalék. Utóbbi téren kifejezetten az élen jár Lettország, ahol 33 százalék á megújuló energiaforrások aránya, de Finnországban, Svédországban, Ausztriában és Portugáliában is jelentős mértékben hasznosítják a szelet, a napot és más megújuló energiát. Hazánkban az energiafelhasználás csupán 3 százaléka származik ebből, tehát bőven akad tennivalónk, már csak MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK RÉSZARÁNYA EGYES TAGÁLLAMOKBAN (SZÁZALÉK) _Lettország ___________________33 Sv édország 26 Finnország 21 Ausztria 20 Portugália 17 Dánia 13 Szlovénia 11 Észtország 10 Magyarország 3 azért is, mert vállaltuk ennek megduplázását 2010-ig. Az Eurostat adataiból kiderül többek között az is, hogy arányát tekintve a földgáz volt a leggyorsabban növekvő enerHazánklegnagyobb szélerőműve Magyarország legnagyobb, 800 kilowatt teljesítményű szélerőművét helyezték üzembe a Heves megyei Erken. A beruházás egy szolnoki vállalkozó, Kiss Vilmos jóvoltából valósult meg. A berendezés évente 1,7 millió kilowatt elektromos energiát termel, ily módon 800 átlagos háztartás áramellátását biztosítja. Kiss Vilmos az MTI-nek elmondta: a most átadott szélerőmű az első, amelyet az ország keleti felében helyeztek üzembe. A 74,5 méter magas, 48 méter rotorátmérőjű berendezés megvalósítása mintegy 250 millió forintba került. A jogszabályok szerint a megújuló energiát, amely mintegy 50 százalékkal drágább a hagyományos módon termelt áramnál, kötelező megvásárolnia az áramszolgáltatóknak. Ugyanakkor az állam jelentős dotációt nyújt az adásvételhez. giaforrás az unióban 1995 és 2003 között, de a bővülést alapul véve alig marad el mögötte a megújuló energia. Az energia végfelhasználói között 28 szá- zalékot képvisel az ipar, 30 szá- | zalékot a közlekedés, 27 száza- I lékot a háztartások és 15 száza- | lékot a mezőgazdaság, a szol- | gáltatási ágazat és más szekto- 5 rok együttvéve. Az unió energiafogyasztása egyébként 1995 és 2003 között 10 százalékkal nőtt, ezen belül legnagyobb mértékben a közlekedés-szállítás ágazatban, majdnem 17 százalékkal. „Zöldellenőrzés” kezdődött BAN Elindították a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és a környezetkárosító cselekmények megelőzése érdekében létrehozott, úgynevezett zöld kommandó akciósorozatot, mely mostantól jövő év áprilisáig valamennyi megyére és a fővárosra is kiterjed. Az ellenőrzések célja, hogy az érintett szervek végrehajtsák a veszélyes anyagot gyártó, feldolgozó, tároló és szállító tevékenységek közös, hatósági vizsgálatát. Ez kiterjed a veszélyes tevékenységet végző szervezetek környezetvédelmi jogszabályok előírásainak való megfelelésére, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére, az erre való felkészülésre, a veszélyesáru- szállítmányok közúti és telephelyi ellenőrzésére, valamint a környezetvédelmi bűncselekmények felderítésére. Az akciósorozatban részt vevő szervezetek között szerepel többek között a BM Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság, a Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és területi felügyelőségei, önkormányzati tűzoltóságok. Az észak-alföldi régiót érintő vizsgálat idén novemberben esedékes. Kitüntetett környezetvédő A szolnoki Tisza Klub elnöke, dr. Hamar József a környezetvédelmi világnap alkalmából Környezetünkért Emlékplakettet vehetett át dr. Persá- nyi Miklós minisztertől a Miskolci Egyetemen. ~^TA Hamar József 1992. április 1- től kezdődően elnöke az 1990- ben alakult Tisza Klub Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetnek. Az elnöki feladatok kifogástalan ellátásán túl 1990 óta a Tisza vízgyűjtő környezeti-ökológiai állapotának és természeti értékeinek felmérését és dokumentálását vezeti. Az általa kezdeményezett és vezetett munka egyedülálló kutatásnak tekinthető, hiszen korábban ilyen átfogó, határokon átnyúló szakmai tevékenységet senki nem végzett. Ehhez kiépítette a szükséges szakmai kapcsolatokat határon innen és túl (Szlovákia, Ukrajna, Románia), az eredményeket színvonalas szakkönyvek formájában publikálta. Az MTA Tisza- kutató Bizottsága által jóváhagyott „TISCIA monograph series” sorozatban eddig a Maros, a Körösök és a Berettyó, a Szamos és a Felső-Tisza adatbázisát jelentette meg. Projektjei, melynek eredményeként könyveit megjelentette, nemcsak az ismereteinket bővítik, hanem demonstrálják a regionális együttműködés lehetőségét és fontosságát, ugyanakkor hozzájárulhatnak az intézményi és állami együttműködés erősítéséhez. Szakmai felkészültségének, elhivatottságának, diplomáciai érzékének köszönhető, hogy ez a nagy munka megvalósulhatott. Hamar József szervezet- és programvezetői munkáját a szigorú szakmaiság, igényesség, ugyanakkor a klasszikus értelemben vett demokratizmus jellemzi. Emberi tulajdonságait a szakmai alázat és az ezzel járó szerénység, ugyanakkor határozottság és célratörés, valamint kiemelkedő szervezői tehetség és kiváló kapcsolatteremtő képesség jellemzi. Szakmai, emberi kvalitásainak köszönhető, hogy a Pro Natura díjas Tisza Klub mind hazai, mind pedig nemzetközi — civil és szakmai - körökben elismertté vált. 2004. május 1-től nyugdíjasként folytatja munkáját, hiszen az általa elindított Tisza- vízgyűjtő kutatómunkájához kapcsolódóan a Bodrog, valamint a Hernád környezeti-ökológiai állapotának és természeti értékeinek felmérését és dokumentálását is el szeretné végezni, és mintegy életműként a mindenkori Tiszával foglalkozó szakmai, intézményi, civil szféra kezébe adni. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával, készül. Szerkeszti: Baranyi György (baranyig@axels.hu)
