Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

2005. MÁJUS 7„ SZOMBAT 13 JÁSZKUN KAKAS A rend helyreállt Rch. Lajos, választott tiszt­ségviselő fölállt, fóllapozta a Nagy Értelmező Szótárt, és szólt imigyen: A jutalom azon pénz, tárgy, vagy szol­gáltatás, amit különlegesen sikeres munkavégzés, több­letteljesítmény, kimagasló eredmények esetén adnak. Mivel én - csukta be a köny­vet Rch. Lajos - tisztességes bérért csak tisztességesen elvégzem a munkámat, ezért az imént megszavazott jutal­mat nem fogadom el. A teremre döbbent csend nehezedett. Az ülést felfüg­gesztették, értesítették a ka­tasztrófavédelmet és a men­tőket. A kitörő zűrzavarban Lajosnak sikerült elmene­külnie. Otthonában az összesereg- lő újságíróknak és fotóripor­tereknek Lajos anyukája el­mondta, hogy Lajos gyer­mekkora zavartalan volt, időben megkapta a védőoltá­sokat, értelmi devianciára utaló jeleket nem tapasztalt. A kihívott elmegyógyász el­mebajra utaló tüneteket nem észlelt, ágynyugalmat és hű­vös borogatást rendelt. Másnap Rch. Lajos frissen ébredt, az előző nap történé­seire tisztán emlékezett. Be­ment a hivatalba, felvette a 4 millió 500 ezer jutalmat, ösz- szeállította a vagyonbevallá- sát, ebbe beírta a jutalom fe­lét, ivott egy kicsit a dugiko- nyakból, és hazament. A rend helyreállt. Kefe Szöveg nélkül- Kell egy kis szórakozás a népnek. A spanyol bika­futtatás mintájára évente megrendezzük a helyi önkormányzati képviselők futtatását. — Na, mondl Megúsztad a leépítést?! ADÓALAP-SZÉLESÍTÉS. - Petikém, Itt az ajtóban a pénzügyminiszter úr és izgatottan kéri a zsebpénzedből az adóelőleget! OLAJVÁLSÁG. - Szívből gratulálok, Szabó zászlós, ebben a hónapban is az ön autója spórolta meg a legtöbb üzemanyagot a rendőrségnek... Hacsak és Sejó - meg a tavaszi túra Hacsak: - Alászolgálja, Sejó- kám! Mi szól, végre itt a ta­vasz? Képzelje, még verset is írtam róla: „Tavasz van, tavasz van, aratnak, aratnak...” Sejó: - Hacsak, ha ezért nem kap Kossuth-díjat, akkor semmiért! Hacsak: - Csak sose híze­legjen, Sejó! Tudja, már túráz­tunk is a családdal! Sejó: - Maga meg a túra! Az­tán melyik útvonalon gyalo­goltak: a kéken vagy a zöldön? Hacsak: - Én konzervatív vagyok, Sejó, az egyenes utat szeretem. Tudja, legjobb az egyenes út. Sejó: - Ökörke... a túraútvo­nalakat színekkel jelölik. Nos, milyen színű útvonalon gyalo­goltak? Hacsak: - Kékesen, Sejó- kám, kékesen! Sejó: - Ké-kes nincs!!! Kék van és slussz! Hacsak: - Téved, Sejó, ez juszt is Kékes volt! Sejó: - Ne hülyüljön... se kékes, se pirosas, de sárgás út sincs! Hacsak: - Ha megpukkad, akkor is Kékes volt! Sejó: - Mondja, az útvonal színe volt kékes, Hacsak? A fákra kék szín volt festve? És milyen kékes volt: hupikékes vagy bilikékes? Hacsak: — Ne komolytalan- kodjon, Sejó! A neve volt Ké­kes és 1014 méter magas volt összvissz... Sejó: — Maga... maga a Ké­kes hegyről beszél?! Hogy az a... Slussz, ez a téma be van fe­jezve! Hacsak: - Aztán mondja, Sejó, maguk merre túráznak ebben a jó időben? Sejó: - Mi az Avast szeret­jük, Hacsak... Hacsak: — Az avast? A sza­lonnát? Sejó: - Miféle szalonnát? Hacsak: - Maga mondta: a nagyasszonnyal együtt maguk az avas szalonnát szeretik, Se- jókám! Sejó: - Maga, maga... geoló­giai analfabéta, az Avas nem szalonna, hanem egy hegy! De én vagyok a süket, hagyom magam csőbe húzni. Hacsak: - He-he-he! Ne dü­höngjön már, Sejó! Tudja, ápri­lis van, ebben a hónapban bo­londozik az ember.... Sejó: — Bolondozzon magá­val a jószagú halál, Hacsak! Hacsak: - Látja, maga is csak bolondozik velem, Sejó- kám! A meccs állása egy-egy... Vége. Donkó László HIPERMARKET - Igazgató úr, hadd mutassam be saját remeténket, aki három éve eltévedt a játék- és a pamutáru osztály között! fiatalító kúráért hiába is szeret­ne mundérba bújni ha csak pár napra, már amúgy is csak profi hadsereg létezik... Kapaszkodó már csak egy maradt a leszere­lés alkalmával megfújt derék­szíj, ami militarista jellege elle­nére jól mutat mai napig a far­mernadrágon is. Aztán Pill Elemér bekap­csolta a számítógépet, bekuk­kantott az e-mailjei, vagyis elektronikus levelei közé, nagy rutinnal itt is kiszórta a fölös reklámanyagokat, mely­nek zöme általában Viagrákat ajánlott nagy tételben és vido- ran, mintha egyéb gondja nem is lenne az ember fiának. Pill Elemér bosszúsan felhor­kant, mi ez, tán célszemély­nek tartják, miért vélik, hogy már rezeg a léc (vagy tán ez nem is jó hasonlat?), de aho­gyan hangosan dohogott, fia­talabb kollégái megnyugtat­ták, őket is ezekkel serkentő­szerekkel bombázzák emilen, sőt a szende hírszerkesztő lány is pirulva vallotta be, né­hanapján neki is ez zuhan ki postájából. Mi végre? — cso­dálkozott. Aztán ahogy a tár­saság, mint valami virgonc kis malaccsorda, ezen jól ki- csodálkozta magát, Pill Ele­mér is jobb kedvre derült. Még jó, hogy e tárgyban még nem kapta meg az obsi- tot... Obsit Zsoldos György Pill Elemér már nagy rutinnal ürítette otthon a levelesládáját: fél perc alatt kimazsolázta a különböző reklámanyagokat, a kecsegtető vásárlásra buzdí­tótói kezdve, a gyanúsan röpke idejű tanfolyamokig, melyek elvégzése után irigylésre mél­tó tudással vérteződne fel az ember. Könnyed mozdulattal hintette a folyosón terpeszke­dő kukába élete nagy lehetősé­geit. A kezében már csak egy levél szerénykedett, a honvéd­ségtől jött, melyben tudatták Pill Elemérrel, hogy elérte a felső korhatárt, immáron nem hadköteles. Tételesen felsorol­ták, mettől meddig hordta a surranót, cipelte a hátizsákot, dédelgette az AMD-Ó5 mintá­jú gépkarabélyt, meddig kuk­solt a lokátoros kocsiban. Meg­köszönték neki, ami azért fel­ér egy obsitosztással, mondjuk anyagi vonzat nélkül. Pill Elemér egy kicsit elszon­tyolodott. No nem mintha úgy sóvárgott volna pacifista lelke a katonaságért, az alakzatban va­ló csetlés-botlásért, az oroszlán- szagú körletért, az őrtoronyban való bóbiskolásért, hiába fene- kedett ellenünk a NATO. De mégis: mindez hamvasan ifjú korában történt Mert mint a bölcsek mondják, az idő irrever­zibilis folyamat, no meg egy kis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom