Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-05 / 104. szám

2005. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL RÖVIDEN OLVASÓINKTÓL AZ ÉDESANYÁK IS HÁLÁSAK. Igazán bensőséges ünnepsé­get szerveztek anyák napjára Tiszaszőlősön, ahol a község óvodásai, iskolásai és az idő­sek napközi otthonának dol­gozói fáradtságot nem kímél­ve köszöntöttek bennünket édesanyákat és nagymamá­kat. Ők azt mondták, köszö­nettel tartoznak nekünk, mi is szeretnénk megköszönni — az önkormányzatnak és a polgármester úrnak is — mindazt a munkát, amivel szebbé tették számunkra azt a néhány órát. TÓTHNÉ ERDŐS MÁRIA NÉVVEL VAGY NÉV NÉLKÜL? Az egyik párt jóvoltából az em­berek Szolnok több pontján leadhatják voksukat, hogy kit tartanak érdemesnek köztársasági elnöknek. Má­jus elsején a ligetben több helyen felállított szavazóbódé egyikénél megálltam, és le­adtam szavazatomat az álta­lam szimpatikusnak tartott „jelöltre”. Megdöbbenésemre az egyszemélyes szavazatsze­dő úr kérte, hogy adjam le a nevemet is. Én nem tettem eleget a kérésnek, ez látható­lag nem tetszett a férfinak, aki az urnát felnyitotta és ki­vette szavazólapomat, majd ellenőrzés után azt nem oda tette vissza. Mi ebből a tanul­ság? Nem tudom, de lehetsé­ges, hogy aki „nem a megfe­lelő kockában” nyilvánította ki véleményét, annak szava­zata nem lesz befutó? NÉMETH ISTVÁN, SZOLNOK VÁNDORSERLEGET NYERTÜNK. Az ország különböző tájairól érkeztek csapatok -köztük mi törökszentmiklósiak is -, akik cukorbetegséggel kap­csolatos ismereteikről adtak számot írásbeli és szóbeli teszteken, valamint számos előadást hallgattak meg az április végén Kaposváron megrendezett Országos Cu­korbeteg Orvos-Beteg Talál­kozón. Nem kell szégyenkez­nünk, csapatunk — a Török­szentmiklósi Cukorbetege­kért Egyesület — az első he­lyet szerezte meg. Ezzel nem­csak vándorserleget „hozott” nekünk, hanem a lehetősé­get, hogy jövőre városunk­ban rendezzük meg a követ­kező ilyen találkozót. BÚZÁS SÁNDORNÉ, AZ EGYESÜLET VEZETŐJE JUBILEUMOT ÜNNEPELÜNK. A Tallinn Általános és Művé­szeti Iskola idén ünnepli fennállásának negyvenedik, a Tallinnka Gyermek- és Ifjú­sági Néptáncegyüttes pedig megalakulásának 25. évfor­dulóját. A jubileumi gálamű­sort június 6-án rendezik meg a Szigligeti Színházban, ahol a remények szerint mi­nél több volt „tallinnkás” lép majd fel. TALLINN ÁLTALÁNOS ISKOLA Jól jöttek a tartalék kötelek... A Városi Kollégium Arany Já­nos Tehetséggondozó Program 9. a-s csoportja a legutóbbi programhétvégét a Visegrádi­hegységben töltötte. A kollégis­ták egy pénteki napon utaztak el az igen izgalmas programot ígérő túrára, a szombat délelőt­töt a nyári bobpályán töltötték nagyon jó hangulatban, még a kísérő tanárok is kipróbálták a bobozás örömeit. Délután egy nyolc kilométeres gyalogtúra, a Rám-szakadék megmászása várt rájuk. Az esőzések miatt a terep nehezen volt járható, a ha­ladást nehezítette a kapaszko­dóláncok hiánya is, amit felelőt­len személyek elloptak. Jól jöt­tek a hátizsákban hozott tarta­lék kötelek. A sziklás patakme­derben való mászás fáradalma­it egy esti játékos foglalkozással vezették le. A csoport vasárnap megtekintette a visegrádi kirá­lyi palotát és a fellegvárat. A két nap során mindenki alaposan elfáradt, de természetesen még­sem mondta senki, hogy nem érte meg elmenni a Duna-ka- nyarba. SZABÓ BOGLÁRKA intézmény nevével megegyező című szabadidős napot szervezett a közelmúltban. A gyermekek egész nap számos programon szórakozhat­tak, melyek közül egyik a „Ml városunk Szolnok" című kiállítás meg­nyitója volt A tárlaton a gyerekek munkák állították ki. (Beküldött fotó) Ötven év együtt Örömteli eseményt élhetett meg Pocsai Julianna és Varga JAszló , ugyanis a közelmúlt­ban ünnepelték ötvenedik há­zassági évfordulójukat Kis­újszálláson. A helyi refor­mátus templomban meg­erősítették a fél évszázad­dal ezelőtt kötött örök életre szóló fogadalmu­kat, majd családi körben ünnepelték a különleges évfordulót. A gyerekek, unokák, rokonok nagy örömmel, jó egészséget kí­vánva és óriási szeretettel köszöntötték az „ifjú házaso­kat”. (Beküldött fotó) A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró hozzájárulása nél­kül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formá­ban jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. Közösen dolgozunk, azonos célért! A jászdózsai Általános Művelődési Központ Bo- zóky János Általános Is­kolája uniós pályázatot nyújtott be tavaly Alattyán és Jánoshida ál­talános iskoláival, vala­mint a jánoshidai óvodá­val konzorciumban, mely­nek célja a hátrányos helyzetű tanulók esély- egyenló'ségének megte­remtése és biztosítása. Összesen közel tizenötmillió fo­rintot nyert a három település, melyből hárommillió 67 ezer fo­rint a mi iskolánké. Az összeg­ből a két alsós terem bútorzatá­nak cseréjét oldjuk meg, okta­tástechnikai eszközöket szer­zünk be és foglalkozásokhoz nyújtunk anyagi támogatást, je­lenleg önerőből nem tudnánk ezt megvalósítani. Az első negyedévben a pályá­zati programnak megfelelően szakmai délutánokat szervez­tünk, az érdeklődők első alka­lommal egy előadást hallhattak - melyet Bollók Pétemé ma­gyar-ének szakos kollégánk tar­tott - a tanulás tanításának fon­tosságáról, olyan fortélyokat mutatott be, melyek segítik a pedagógusokat, hogy megis­mertessék a diákokkal a helyes tanulást. Az ugyanezzel a témá­val kapcsolatos módszereket a második alkalommal gyakorlat­ban is alkalmaztuk. Később egy művészeti csoport foglalkozá­sán vehettek részt kollégáink, mely azért volt különleges, mert iskolánkban is régóta ha­gyománya van a művészetek­nek. Van néptánc, hangszeres ze­neoktatás, képzőművészeti fog­lalkozás, az utóbbin ebben a tanévben mintegy hatvanegy diákunk vett részt. A gyerekek szeretik a foglalkozásokat, mert feszültségmentes légkörben dolgozhatnak együtt társaikkal, véleményt mondhatnak egy­más munkájáról, elfogadják a bírálatot, hiszen ezek soha nem bántóak. A foglalkozásokon ké­szülő munkák általában deko­ratív jellegűek. A szakmai nap témája a szalvétatechnika volt. Igazi alkotó hangulat jellemezte a programot, ugyanazt a felada­tot kapta tanár és diák, így köl­csönösen rácsodálkozhattak egymás alkotásaira és módsze­reire. Egy légtérben, együtt dol­goztunk, azonos cél érdekében. DALMADI TIBORNÉ INTÉZMÉNYIGAZGATÓ Összetartó „nagylacisok” a dobogón Kétévente rendezik meg megyénkben a Nagykun Diáksport Viadalt, mely­nek idén Túrkeve adott otthont. A kunhegyesi Nagy László Szakképző' Iskola, Gimnázium és Kollégiumot közel 80 di­ák képviselte. Minden sportoló lelkesen ké­szült, hiszen be kellett bizonyí­tanunk tanárainknak, szülé­inknek, barátainknak, és nem utolsó sorban a vetélytársaink- nak, hogy mi vagyunk a legjob­bak. Edzések reggel, délután - at­létika, torna, kézilabda, röplab­da, foci. Nagyon kemény idő­szak volt, de úgy érezzük: meg­érte. Emellett sokat jelentett számunkra, amikor minden „nagylacis” csak értünk szorí­tott, pluszemberként segített bennünket a pályán. Nem hiá­ba, hiszen öt arany-, öt ezüst- és négy bronzéremmel tértünk haza, így iskolánk összesítés­ben a második helyen végzett. Köszönhetjük ezt felkészítő ta­nárainknak, akik lelkesen segí­tettek, buzdítottak minket. Raj­tuk is múlott, hogy iskolánk csapatsportágakban a legered­ményesebbnek bizonyult, hi­szen az idei sportviadalon a fiú és lány röplabdások, a fiú tor­nászcsapat, valamint a nagypá­lyás labdarúgócsapat is a dobo­gó legfelső fokára állhatott. A sportesemények mellett persze szórakozásra is maradt időnk. A szervezők és a diszkó sztár­vendége - Sub Bass Monster - gondoskodtak az utolsó este fer­geteges hangulatáról. Összekovácsolt bennünket ez a három nap, barátságok szö­vődtek. Szép emlékekkel, de fá­jó szívvel búcsúztunk, hiszen a 11-12. évfolyamosoknak ez volt az utolsó „Nagykun”-ja. MOLNÁR ANDREA, KOVRIG DÓRA, ll.a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom