Új Néplap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-06 / 79. szám

4 MEGYEI TŰKOR 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA Idén is gazdag program várja a hazai népművészeket alkotómunka A legfontosabb cél a hagyományok ápolása, a kézművesség népszerűsítése Márciusban a ülést tar­tott a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Népművésze­ti Egyesület, és elfogadta idei munkatervét és költ­ségvetését. Bistey András Kenyeres Sándorné elnök el­mondta, hogy az egyesület leg­fontosabb célja a tárgyalkotó népművészet hagyományai­nak ápolása, a népi kézmű­vesség népsze­rűsítése. Ennek érdekében segíti tag­jai munkáját, bemutatkozását az ország különböző települése­in, és igyekeznek megismertet­ni az alkotófolyamatot a felnőtt és ifjú érdeklődőkkel. Nagyobb helyi rendezvényt idén nem tervez az egyesület, de tagjai jelen lesznek az or­szág legfontosabb népművésze­ti kiállításain, vásárain, bemu­tatóin. Pünkösdkor több népművé­szeti rendezvény is lesz ország­szerte. Úgynevezett sokadalom és táncházi találkozót rendez­nek Szentendrén és Törökszent- miklóson, de első alkalommal a nagyrévi lovardában is bemu­tatkoznak a népművészek. Május 27-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban nyílik meg az ország nagy nép- művészeti seregszemléje, a Ma- gyaroroszág élő népművészete című kiállítás. Az ugyanilyen címmel tavaly Szolnokon meg­rendezett tárlat legjobb tárgyait küldik Budapestre, ahol újabb zsűrizésen vesznek részt. Május utolsó hetében Debre­cenben tartják a IV. nemzetközi fazekasfesztivált, amelynek minden alkalommal része egy í A tavalyi szolnoki népművészeti tárlat legszebb darabjai vesznek részt idén az Iparművészeti Múzeumban rendezendő kiállításon. Képünk a megye­háza dísztermében készült konferencia, ezt mindig Debre­cenben kívül, idén Mezőtúron, tartják. A fazekasfesztiválra megyénként egy mestert hív­nak meg, tőlünk ez alkalommal Szűcs Imre tiszafüredi fazekas népművész munkáit láthatják az érdeklődők. Június végén Gyulán népmű­vészeti sokadalom, augusztus 18-a és 21-e között a budai vár­ban mesterségek ünnepe ad be­Konferenciák résztvevői Idén sokfelé rendeznek konferenciákat a népművészetről, a me­gyei alkotók ezeknek rendszeres résztvevői. így például Békés­csabán, Budapesten, Egerben, Szekszárdon is összegyűlnek, hogy megvitassák gondjaikat, kapcsolatokat építsenek. mutatkozási és árusítási lehető­séget a megye népművészeinek. Az egyesület életében fontos szerepet játszik a tiszavárkonyi alkotóház, amelyet április 23-án és 24-én hoznak rendbe, készí­tenek elő a téli pihenő után ven­dégek fogadására. Az iskolai szünet kezdetéig egynapos programmal, bemutatókkal várnak óvodai, iskolai és nyug­díjascsoportokat, a nyári szü­netben pedig megkezdődik az egyhetes gyermektáborok soro­zata, amelyet csupán egy alka­lommal szakít meg az úgyneve­zett tagi tábor, amikor az egye­sület tagjai veszik birtokba az alkotóházat. Újdonság lesz az a tábor, amelyre édesanyákat vár­nak gyermekeikkel, erre au­gusztus elseje és hetedike kö­zött kerül sor. A ház késő ősszel is nyitva lesz, akkor hagyományőrző ösz- szejövetelekre baráti társaságo­kat, osztályokat várnak falusi disznótorra. Elszármazottak a településért Azt a szellemi, gazdasági erőt szeretnék mozgósíta­ni Jászladány érdekében a napokban megalakult civil közösség tagjai, amely az egykor Ladány- ból indult, de más telepü­léseken sikert elért embe­rek széles közösségében felhalmozódott az elmúlt évtizedekben. A Jászla- dányról Elszármazottak Baráti Egyesületéhez csatlakozók az útnak in­dító szülőhely fejlődésé­ért próbálnak tenni. Banka Csaba Az egyesület elnökének a szin­tén elszármazott Sziráki András címzetes egye­temi tanárt, a megyei keres­kedelmi és iparkamara el­nökét, a Mező­gép egykori igazgatóját választották meg. — A háború előtt több mint ti­zenegyezer lakost számláló te­lepülésen jelenleg már csak mintegy hatezer ember él. Az elszármazottak jelentős része komoly sikereket mutathat fel a vállalkozások, a gazdaság terü­letén. Szeretnénk azt elérni, hogy ezek az emberek nyújtsa­nak támogatást a község fejlő­déséhez. Mint azt a fiatal civil szerve­zet vezetője elmondta, reális esélyt lámák arra, hogy olyan vállalkozások, vállalkozók moz­duljanak meg kezdeményezé­sükre, akiknek sikerülhet új munkahelyeket generálni á te­lepülésen. A község felemelke­déséhez ugyanis ezt tekintik a legfontosabb követelménynek. Kitanulta a borászat fortélyait a felhozatal legjobbja A sikerhez fontos az érett, egészséges szőlő Kocsis György szandasző- lősi nyugdíjas tulajdon­képpen házasságkötése után csöppent a szőlőmű­velés rejtelmeibe. Ugyan­is az apósa egy holdon szőlészkedett, és fiatal vőként sokat segített ne­ki. A művelés, borászat temérdek apró fortélyát megtanulta. Azóta is tan­folyamok, továbbképzé­sek sorát végezte, meg végzi. D. Szabó Miklós Pedig az eredeti szakmája messze áll a tőkék meg lugasok világától, hiszen autószerelő volt, majd két és fél évtizedig ga­rázsmester a Mezőgépnél. Mos­tanság már csak hobbiból sze­rel, javít egy-két négykerekűt, hiszen az idejét kora tavasztól késő őszig kitölti annak a két szőlőskertnek a művelése, amellyel jelenleg is foglalkozik. Nem beszélve a bennük levő hu­szonöt gyümölcsfáról, ezek ter­mése a befőttesüvegeken kívül folyékony formában a pálinkás­üvegekbe is kerül. Amikor el­Saját termés A családhoz egy lány, két fiú is tartozik, nem beszélve az öt unokáról. A pirospozsgás nyugdíjas hála Istennek az or­vosokat csak az utcán üdvöz­li, és szerinte ahhoz, hogy jól bírja magát, a házi koszton kívül hozzájárul a napi egy kupica és három-négy deci bor. Természetesen egyik sem bolti, hanem saját termés. kezdődtek a szandai borverse­nyek, ő is, mint minden ezen in­duló szőlősgazda, kíváncsi volt arra, hogy a zsűri miképpen íté­li meg tőkéinek levét. Élete első borversenyén tíz éve, 1995-ben már első díjat nyert. Azóta sok­szoros dobogós, sőt a kövidinká- ja 1997-ben megyei különdíjas lett.- A jó borhoz sok-sok tényező szükséges. Legelőször is, meg­felelően érett, egészséges szőlő. Azután olyan kezelt hordók, amelyek tiszták, se nem pené­szesek, se nem szagosak. Az én hordóim hatévesek és nagy gondot fordítok a tisztaságukra. Nem árt egy olyan pince sem, ahol +12 C-fok körüli a hőmér­séklet. Azután én a seprőt há­romszor is leveszem róla. Elő­ször amikor kiforrt, másodszor januárban, majd még egyszer tavasszal — állítja Kocsis úr. a kulturális élet A gazdaság talpra állása nél­kül elképzelhetetlen a kultu­rális élet fejlődése is. Sziráki András szeretné, ha valóban sikerülne tartalmi munkát végezniük, és kitűzött céljai­kat megvalósíthatják. t S V ’’"SS-**"- íy-( Ezek a hordók egyenként kétszáz literesek. Kellenek, mert ha jó a termés, Kocsis György két szőlőséből nyolc-kilenc hektó bor is kiforr a pincében Úgy tűnik, lehet valami az el­mondottakban, mert az idén ta­vasszal a szandaszőlősi borver­senyen a kétéves kövidinkája a zsűritől megkapta a Felhozatal legjobb bora díját. Ami pedig az idei évet illeti: a lugassorokat már megmetszette, megvolt a lemosó permetezés is, bár saj­nos úgy tűnik, a kemény, fagyos éjszakák is kiadósán besegítet­tek az őszi szüretbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom