Új Néplap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-20 / 91. szám
2005. ÁPRILIS 20., SZERDA GAZDASZEMMEL 13 ■MH Helyes a KAP iránya AZ EUROBAROMETER az UT1ÍÓ 25 tagállamában 25 ezer ember körében végzett közvélemény-kutatást a Közös Agrárpolitikával kapcsolatosan. A felmérésből kiderül, hogy az európaiak pozitívan ítélik meg a KAP szerepét, ugyanakkor támogatják a gazdák támogatási rendszerének reformját rögzítő politikai határozatot A megkérdezettek szerint a KAP elsődleges célja, hogy stabil és kiszámítható jövedelmet biztosítson a parasztoknak (36 százalék), másodsorban az egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása, harmadsorban pedig a környezet védelme. Az európaiak 48 százaléka úgy gondolja, hogy a KAP révén á közösség mezőgazdasága versenyképesebb a világpiacon, 30 százalékuk szerint pedig a Közös Agrárpolitika nagyon jól betölti azt a feladatát amely a kicsi és közepes gazdaságok egzisztenciájának megőrzésére irányul. A megkérdezettek 55 százalékának az a véleménye, hogy a KAP kiválóan elősegíti a környezetvédelmi követelmények érvényesülését Növekvő reáljövedelem az EU statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, hogy a tagállamokban a munkaerőre vetített mezőgazdasági reáljövedelem tavaly 3,3 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. Míg azonban a régi tagállamokban csupán 0,8 százalékos volt a növekedés, az újonnan csatlakozó országokban 54 százalékos, ami elsősorban a korábbinál lényegesen magasabb szubvencióknak köszönhető. Az Eurostat kimutatása szerint a legjobban a cseh mezőgazdaságban dolgozók jártak, hiszen 108 százalékkal többet „kaszáltak”, mint a megelőző évben. Nem panaszkodhatnak a lengyel parasztok sem, náluk ugyanis 73 százalékos volt a növekedés. A magyar mezőgazdaság szereplőinek 28 százalékkal több pénz jutott tavaly, mint 2003-ban. Újfajta érdekegyeztetés a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek levelet kaptak az FVM parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályától. Ebben arra kérik őket, hogy „a társadalmi érdek- egyeztetés áttekintése és annak új alapokra helyezése” érdekében mutassák be szervezeteiket az időszerű állapotnak megfelelően (a tagság összetétele, létszáma, régiós lefedettség, stb), értékeljék a minisztériummal kialakult érdekképviseleti munkát, s jelezzék, szükségesnek tartják-e annak megújítását. Időszerű növényvédelem A hűvös, csapadékos időjárás kedvez a moníliás virág- és hajtáselhalás nevű gombás megbetegedés fertőzésének, terjedésének. A kórokozó ellen védekezési felhívást tett közzé a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat (NTSZ). Az NTSZ tájékoztatása szerint a bokrosodásban lévő őszíbúza-veté- sek az elmúlt két hét alatt sokat erősödtek, a kijuttatott fejtrágyák hatása már jól látszik. A vetésterület 90 százalékán jóTátlagosan fejlett a növényállomány. A gabonafutrinka nem okozott komoly kárt, a mezei pocok viszont gócos fertőzéssel van jelen. Besenyszög és Csataszög térségében száz négyzetméterenként 5-6 lakott lyuk is előfordul, ahol szükségessé válhat a védekezés. Az erősebben fejlett, fogékony fajtákon megfigyelhetők az első liszthar- mattünetek. Szolnok térségében tömegesen látható a pirenofóra primer tünete. Megjelentek a vetésfehérítő imágók is. Viszonylag gyenge még a gyomok fejlettsége, a gyomirtást még nem kezdték el mindenhol. Az őszi árpa a teljes bokrosodás stádiumában van. Tiszafóldvár térségében tüneti szinten megjelent a hálózatos levélfbltosság-fertőzés. A lisztharmat-fertőzöttség erősödik, elkülönülő penészgyepek formájában. A vetésfehérítő bogár fertő- zöttsége 2-3 db/10 hálócsapás. A gyomosodás és mezeipocok-fertő- zés a búzáéhoz hasonló. Az őszi káposztarepce fonológiája továbbra is heterogén, a szárbaindulás kezdetétől a bim- bós állapotig. A repcefénybogár betelepedése lassú a hideg miatt, a repceszárormányos viszont helyenként robbanásszerűen jelent meg, gyenge-közepes fertőzést okozva. Egyes területeken a repcebolha is megjelent, a fertőzöttség mértéke gyenge. A lucerna lombkártevőinek (lu- cemabogár, csipkézőbogár) betelepedése folyamatos, a mezeipo- cok-fertőzöttség a veszélyességi küszöb alatt van. Fajtától függően a virágzás kezdetétől a teljes virágzás fonológiai állapotában van az őszibarack, a kajszibarack, a szilva, a meggy és a cseresznye; zöldbimbós az alma, körte. Az almában megjelent a levélpirosító levéltetű tünete. Kisújszállás térségében közepes mértékű almafalisztharmatot regisztráltak. Az őszibarackon megjelentek a tafrina első tünetei. A hűvös, csapadékos időjárás kedvez a moníliás virág- és hajtáselhalás nevű gombás megbetegedés fertőzésnek, terjedésnek. A kórokozó ellen védekezési felhívást tett közzé a szolgálat Megkezdődött a gyapjaslepke lárvakelése. Veszélyeztetett területek: Szolnok-Szajol közötti erdő, Berekfürdő, karcag-apavárai erdő, Tiszapüspöki üdülőkörzete, Kisújszállás, Túrkeve, Abádszalók. Megindult az aranyiam pille lárváinak szétmászása. A hernyó- fészkek száma arra utal, hogy idén is számítani kell a fokonkénti erős fertőzésre, esetenként a tarrágásra is. Erős fertőzés található Kunhegyesen, a bel- és külterületi tölgyfákon és erdőkben, Berekfürdő térségében, Kuncsorba, Örményes és Túrkeve körzetében az út menti csipkebogyó- és kökénycserjéken. Az oldalt írta és szerkesztette: Laczi Zoltán Keserédes a hazai gyümölcs ÁGAZATI KILÁTÁSOK Távlatilag kiváló lehetőségek, addig rengeteg a tennivaló A friss és feldolgozott gyümölcstermékek előállítói számára az uniós csatlakozás kedvező pozíciót ígért, a lehetőségeinket azonban eddig nem sikerült kihasználni. Erdész Ferencné dr., az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) e témával foglalkozó tudományos munkatársa szerint az ágazat jövőjét illetően alapvető fontosságú az uniós piachoz való alkalmazkodás a szabályozás terén, valamint a termelői értékesítő szervezetek boldogulása. Laczi Zoltán Nemzetközi színtéren a gyümölcstermelés és a -fogyasztás, továbbá az export növekedését prognosztizálják az elemzők, új piaci szereplők belépése várható az elkövetkező években, ugyanakkor területi és időszaki túltermelésre is lehet számítani. A logisztikai rendszerek fejlődésével a távolságok gátló szerepe csökken, globális piac és globális kereskedelem jön létre. A termelés folyamatában az jósolható, hogy mindinkább elterjednek a környezetbarát technológiák. A hazai gyümölcságazatot ezzel szemben a csökkenő termelés jellemzi - 1991 óta gyümölcsfajonként eltérő mértékben és ütemben mintegy 30 százalékkal esett vissza a termelés. A terület - 101 ezer hektár - évek óta változatlan, az idős ültetvények aránya viszont magas, az almáskertek fele például húszévesnél idősebb. A gyümölcstermés 724 ezer tonnát tett ki 2003-ban, ebből 508 ezer volt az alma. KIÜL M Kamiim iLiM» Ország Részesedés (" Kína w 16 India £^■1 10 Európai Unió ' 11 USA s Törökország 2 Az AKI tudományos munkatársa szerint a honi gyümölcságazat erősségei között kell megemlítem az előnyös környezeti adottságokat, a szaktudást, a termesztési hagyományokat és a technológiai ismereteket, a kiváló ízt, a feldolgozókapacitást, s nem utolsósorban a közeli nagy felvevő piacokat. Gyenge oldalunk viszont az egyenetlen terméshozam, az elaprózott birtokszerkezet, a kevés jó minőségű áru, a tőkehiány, az ebből eredő technológiai színvonal és hiányos infrastuktúra. Ugyancsak gond a kevésbé szervezett piac, a növekvő import, továbbá a szaktanácsadás hiánya. Az ágazat kilátásait elemezve Erdész Ferencné dr. úgy véli: mivel az unió nem korlátozza a gyümölcstermelés fejlesztését, a piac bővítését, jó agrárökológiai potenciálunk nagyobb mértékű kihasználásáról hosszabb távon nem mondhatunk le. Rövid távon azonban jelentős előrehaladás nem érhető el a hatékonysági és minőségi problémák, valamint piacszervezési gyengeségek miatt. A szakértő szerint a jelenlegi ültetvényszerkezet mellett, fejlesztések híján a termelés versenyképtelennek minősíthető, ezért el kell viselni a régóta lefojEU LEGNAGYOBB CYUMÓECSTERMEEÓI millió tonna /év Spanyolország 11,0 Olaszország 9,0 Franciaország 3,0 Görögország 2,0 Németország 1,1 Portugália 0,9 Magyarország 0,7 tott szelekciós folyamat végbemenetelét. Piaci lehetőségeink a csatlakozással nem bővültek, ám az importnyomás (főként Lengyelországból) növekedett. Értékesítési gondokkal elsősorban az almánál kell szembenézni. Az AKI szakértője szerint kulcskérdés a megfelelő minőségű és árfekvésű termék. Az ágazat versenyképességének növelése ezért nem képzelhető el a korszerűsítési program folytatáAz alma Igazi magyar gyümölcs. sa, a minőségi termékek arányának növelése nélkül. Indokolt a technológia korszerűsítése, a műszaki színvonal emelése. Fontos feladat meghatározó nagyságrendű TÉSZ-ek létrehozása, korszerű árukezelésük, logisztikai központjaik kialakítása, a marketingmunka javítása, környezetvédelmi programok alkalmazása, továbbá a kutatási, szakképzési, szaktanács- adási háttér erősítése. A gyümölcstermelők csak termelői értékesítő szervezeteken keresztül juthatnak uniós támogatásokhoz. A területalapú támogatás (SAPS) számukra tavaly 17 ezer forint volt, idén 20 ezer lesz. „Cseresznyefalván" bizakodnak Nagykörű Magyarország cseresznyéskertje. Az itt élők saját tapasztalataik alapján beszélnek a gyümölcstermelés kilátásairól, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy leg- fontosabb a megfelelő minőség. Nádas Emilné szerint - aki férjével együtt mintegy nyolcvan cseresznyefát szüretel évről évre — az uniós csatlakozásnak mindenképpen előnyt kell jelentenie ebben az ágazatban is. - Bár nagyon fejlett a logisztika, előnyösek a környezeti adottságok, mi, termelők igazán csak a rengeteg tennivalóval szembesülünk. Gondozni kell a fákat, leszüretelünk, aztán eladjuk a felvásárlónak a gyümölcsöt. Bízunk abban, hogy a csatlakozással járó fejlesztések előbb-utóbb hozzánk is elérnek, támogatást kapnak és megújuló, kiváló lehetőségek várják a nagykörűi cseresznyetermelőket is - tette hozzá. r.á. Nagyobb raktárak? Kecskemét - Az európai uniós csatlakozás első évét komoly nehézségekkel élte meg a mezőgazdaság minden résztvevője - közölte Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára a minap Kecskeméten, amikor érdekképviseleti szervezetek vezetőivel találkozott. Az államtitkár szerint a 2004-re biztosított uniós és hazai forrásokat a gazdálkodók igénybe tudták venni. Úgy vélte, 2005. az építkezés éve lesz, mert biztonsággal és időben lehet igénybe venni a támogatásokat, felgyorsul a mezőgazdaság szerkezetváltása és javul a gazdálkodók versenyképessége. Pásztohy András a fórumon azt tapasztalta, hogy az érdekképviseleti szervezetek álláspontja elmozdult a kisebbtől a nagyobb gabonaraktárak iránti igény felé. Ezt a legutóbbi tüntetések óta történő elmozdulásként értékelte az államtitkár, úgy vélve, hogy a gazdakörök is látják: kár lenne a forrásokat szétaprózni, és inkább a nagyobb logisztikai bázisokra kell a raktárakat építeni. Gabonarekordok Európában az európai unió tagállamai közül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a gabonatermelés a 2003-as évhez képest. Magyarország volt tavaly a közösség ötödik legjelentősebb búza-, s harmadik legnagyobb kukoricatermelője. Az Európai Unióban - rizs nélkül - tavaly megközelítően 290 millió tonna gabonát takarítottak be, ami az utóbbi tíz év legnagyobb termésmennyisége. Dánia, Ciprus és Finnország kivételével valamennyi tagállamban növekedett a termelés 2003-hoz képest, ám a legjelentősebb mértékben hazánkban, 89 százalékkal. A gabonafélék átlaghozama közösségi szinten elérte a hektáronkénti 55 mázsát, ami 20 százalékkal haladja meg az előzi évit - adta hírül az unió statisztikai hivatala. A közösség első számú gabonatermelője változatlanul Franciaország, ahol tavaly majdnem 70 millió tonna terményt gyűjtöttek be a földekről. Az Eurostat adatai szerint lágybúzából Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság termelt a legtöbbet, az uniós produktum több mint 60 százalékát, míg 1 Orszái EU LEGNAGYOBB GABONATERMELŐI (2004. EZER TONNA Németország ttttAMi Spanyolország Föupoilt Klrálus: Olaszország Összes gabonatermés 69644 ■ Ebből kukonca 15743 50 813 4062 29038 mmmmmmmmmm \!\ j / 23805 4681 ■Hl >•' i \ ;j' _____20937 106971 18 557. mmmmm Búzatenger kemény búzából (durum) Olaszország, árpából Németország, szemes kukoricából pedig Franciaország vezeti a rangsort. Kis hazánk a nagy tagállamok mellett rendkívül imponáló eredményeket ért el, habár ez - az értékesítési problémák miatt - inkább bosszúságot okoz a honi gazdálkodóknak. Magyar- ország nagyhatalomnak tekinthető lágybúzában és kukoricában. Kenyérnek valóból hatmillió tonnát takarítottak be Zalától Szabolcsig, míg tengeriből 8,1 millió tonnát, ezzel az ötödik legnagyobb búza- és harmadik legnagyobb kukoricatermelő lett a közösségben. FOTÓ: PNARCHÍV
