Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-22 / 67. szám

2005. MÁRCIUS 22., KEDD TŰKOR 5 pénz A magyarországi idősek töredékének adatik meg a havi százezer feletti álomnyugdíj A HAZAI NYUGDÍJ AZ UNIÓBAN APRÓPÉNZ Luxemburgban élnek a leg­jobban az európai nyugdíja­sok. Amíg nálunk az átla­gos juttatás alig 60 ezer fo­rintot tesz ki, addig a tehe­tősebb országokban 500-700 ezerből gazdál­kodhatnak az idősek. Szakács Árpád A kétmillió hazai nyugdíjas közül alig több mint 140 ezer ember mondhatja el magáról, hogy a nyugdíjas elithez tartozik. Vagyis azt, hogy a havi járandóságuk túl­lépi a százezer forintot. Az érintet­tek nagy része 110-130 ezer forint­hoz jut, a 160 ezer feletti pénz már ritkaság számba megy. Az adatok természetesen azokra vonatkoz­nak, akik öregségi nyugdíjasok. Arról nincs kimutatás, hogy | mennyi a legmagasabb nyugdíj f Magyarországon. Az Országos | Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság | egyik munkatársa azt mondja, pá- 1 lyafutása során egyszer találko- g A teljes ellátások átlagösszegének alakulása területenként, 2004. január ——— (emelés után) Országos áOag: 51846 (Ft/hó) Öregségi nyugdíjak néhány uniós országban Ország legkisebb Legmagasabb (forintban) Ország Legkisebb Legmagasabb (forintban) Hollandia 226 500 -* Ausztria 160750 591250 Dánia 201250 721750 Görögország 100000 535000 Luxemburg 330500 1650000 zott 260 ezres összeggel, de ennél nagyobb szinte kizárt Ennek hát­terében az áll, hogy a munkaidő alatti járulékbefizetésnek van egy plafonja, amit nem lehet túllépni, így a nyugdíj sem szökhet fel csil­lagászati mértékig. Nyugat-Euró- pa egyes nyugdíjasainak a hazai Spanyolország 117 750 507250 Magyarország 23 700________ •NINCS TÖRVÉNYBEN SZABÁLYOZOTT MAXIMÁLIS NYUGDÍJ maximumot jelentő járandóság is csak aprópénznek számít A kimu­tatások szerint legjobban a luxem­burgi idősek élnek. Itt a legmaga­sabb összeg eléri a 7000 eurót (1750 000 Ft), de a törvényben ga­rantált legkisebb pénz is túltesz a hazai rekordnyugdíjon, ugyanis az meghaladja az 1400 eurót (350 000 Ft). Hagyományosan jól élnek 2000 eurós átlagnyugdíjukból a skandi­náv országok idősei is, de nem pa­naszkodhatnak a hasonló juttatás­ban részesülő német, francia és an­gol idősek sem. Természetesen nem mindenhol üyen rózsás a helyzet, Görögországban például hozzáve­tőlegesen haM 800 eurót kapnak az érintettek. Persze, ha utóbbit a ha­zai viszonyokkal vetjük össze, már ez is elérhetetlennek tűnik. Az idén januári adatok szerintugyanis az át­lagos juttatás nem éri el a 60 ezer forintot sem. Ebbői az érintettek nagy részének nem hogy üdülésre nem futja, de a rézsűt kifizetése után a napi megélhetés is csak ko­moly spórolással érhető el. Leg­alábbis ez derül ki egy közelmúlt­ban publikált felmérésből. Rekorder magyar artista hetven országból kért vissza- igozolást egy hazai artista nyugdíjának kiszámításához a magyar hivatal Az érintett havi járandóságának összege meg haladja a 200 ezer forintot Hangsúly a szövetkezésen van kapcsolatok Megújították a francia—magyar agrárkamarai együttműködést Megyénk önkormányzata közel tíz éve írt alá testvérmegyei meg­állapodást az észak-franciaorszá­gi Somme megyével. A két me­gyei agrárkamara között 1998- ban született partnerség, amelyet a napokban újítottak meg Ami- ens-ben. Laczi Zoltán Franciaország Európa mezőgazdasági nagyhatalma, amely a ’60-as évektől kez­dődően sikeresen kihasználta a Közös Agrárpolitika előnyeit. Az Európai Unió­ban a franciák adják az agrártermelés 23 százalékát, és világelsők a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek exportjában. A francia agrárkamara tevékenysége a szakoktatásra, a szaktanácsadásra, kuta­tás-fejlesztésre, illetve a közösségi rend­tartásokra koncentrálódik - tudtuk meg Báli Istvántól, a megyei delegáció tagjától. A küldöttséget a Somme megyei kamara vezetői fogadták, akik úgy vélték, hogy az unió új tagországai közül Magyarország Lengyelországgal együtt komoly erőt kép­visel az európai mezőgazdaságban. Olyan országok, ahol alacsonyabb költséggel mi­nőségi termékeket tudnak előállítani an­nak ellenére, hogy a többi, tavaly csatlako­zott országhoz hasonlóan az agráriumra vonatkozó intézkedéseik lassúak, körül­ményesek, és sok esetben a megfelelő struktúrát sem sikerült még kialakítani­uk. Daniel Roguet, a Somme megyei ka­mara elnöke a tárgyalások során a part­nerségen túl hangsúlyozta: a mezőgaz­dasági termelés eredményeinek, költsé­geinek különbözősége ellenére a francia és a magyar gazdáknak is szembe kell nézniük a piac által diktált versenyfelté­telekkel. A megyei delegáció három családi gaz­daságot és egy szövetkezetei is felkere­sett. Az ott szerzett tapasztalatokról dr. Tajthy József, a Jászkun Teszöv elnöke, a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Rt. elnök­igazgatója elmondta: a francia parasztok kiszolgáltatottsága nem annyira kézzel­fogható, mint nálunk. A jobb termelési feltételek és a jól működő érdekvédelem mellett meghatározó szerepet játszanak a termelési társulási, illetve szövetkezeti formák. A felvásárlást, érétkesítést és szaktanácsadást nyújtó szövetkezetek sok segítséget adnak a gazdáknak. Az Agro-Picardie Szövetkezetnek példá­ul 3900 tagja van, s évente egymillió 300 ezer tonna gabonát vásárol fel. A tagsági díj a gazdák éves árbevételének 5 százalé­ka, ezért az aratás előtt 15 nappal a szövet­kezet szerződést köt a termelővel a gabona felvásárlására, a beszállítás után egy hó­napra pedig fizet A szövetkezet segít a faj­ta kiválasztásában, tanácsot ad növényvé­delmi kérdésekben, így garantálható a jó minőség - magyarázta a Teszöv elnöke, aki szerint az egyre szigorúbb piaci feltéte­lekhez történő alkalmazkodás összefogás­sal, a termelő szervezetek szerepének nö­velésével, szövetkezéssel, termelési integ­rációkkal lehetséges, mindez azonban ná­lunk még csak most van kialakulóban. Dr. Deme Pálnak, a megyei agrárkama­ra elnökének ugyancsak felkeltették a fi­gyelmét a látottak: - Ellátogattunk egy 186 hektáros családi gazdaságba, ahol § gabonát, cukorrépát és takarmánynövé- I nyékét termelnek. A legérdekesebb, hogy a gazdaság szarvasmarhatelepén a tehe­nek fejését egy robot végezte. Delegáci­ónk nagy érdeklődéssel tekintette meg azt a 200 hektáros családi gazdaságot is, ahol sertéstenyésztéssel is foglalkoznak. Itt 180 anyakoca kiváló tenyésztési muta­tóit ismerhettük meg. A 15-ös fialási átlag jobb eredmény, mint nálunk. Magyaror­szágon az ekkora méretű sertéstelepek egymás után zárnak be, mivel nem tud­nak gazdaságosan termelni, s képtelenek kigazdálkodni a fejlesztési forrásokat ah­hoz, hogy meg tudják közelíteni az uniós átlagot. A felsőoktatás bizonyítványa TA A középiskolai pedagógusok sze­rint a magyar felsőoktatás szak­mai színvonala megelőzi az EU hasonló intézményeiét, minden másban azonban alul marad - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat országos felméréséből, melyben 265, érettségit adó kö­zépiskola 2263 pedagógusa vett részt. Míg a magyar felsőoktatás a tanárok 51 százalékától, az EU csak 45 százalékuktól kapott jó minősítést. A szakmai színvonal kiemelkedő eredménye mellett a hazai egyetemek nemzetközi versenyképessége is megközelíti az EU-s intézményekét, azonban az átjárhatóság, a hallgatók ér­dekérvényesítése, valamint a ki­egészítő szolgáltatások színvona­la alapos kritikát kapott. A hazai intézmények kiegészítő szolgál­tatásainak színvonalát a pedagó­gusok 40 százaléka kifejezetten rossznak ítéli, és a hallgatók ér­dekérvényesítését is csak 10 szá­zalékuk tartja jónak. A magyar felsőoktatásnak 2006- tól át kell állnia a többciklusú bolo­gnai képzési rendszerre. Ennek el­lenére a középiskolai pedagógusok 40 százaléka hallott ugyan a re­formról, de nem ismeri a részlete­it, és csak 2 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen tisztában van a változásokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom