Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

2005. MÁRCIUS 19., SZOMBAT A megyei önkormányzat kitüntetettjei Március 15-e alkalmából Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt dr. Baranyi Imre aljegy­ző, a közgyűlési iroda vezetője; Bódog Mártonné dr., a megyei ille­tékhivatal vezetője. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt dr. Pereszlényiné Ko­csis Éva a művelődési és népjóléti iroda közoktatási referense. Pro Regio Díj: Lakatos István, a térségfejlesztési iroda vezetője. Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszteri Di­cséret Urbánné Sőregi Katalin a művelődési és népjóléti iroda szo­ciális referense. Bemutatkozott megyénk mezőgazdasága Ez év májusában együtt­működési megállapodást kötött a gödöllői Szent Ist­ván Egyetem rektora, dr. Molnár József és a megyei önkormányzat képviseleté­ben Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Agrár Hallgatók Klubjá­nak megalakításáról. Hanga Valéria ____________ A cé l az volt, hogy fórumot bizto­sítsanak az egyetemi hallgatók és oktatóik részére, hogy részt vehessenek megyénk agrárgaz­daságának és vidékfejlesztési fel­adatainak megoldásában, illetve hogy az egyetem, szoros együtt­működésben a megyei önkor­mányzattal, szakmai összefogás alapján segítse a megyei agrár- gazdaság fejlesztését. Március 8- án az egyetem hallgatói klubjá­nak meghívására Lóczi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke elő­adást tartott közel félszáz diák és tanár előtt. Bemutatta a megye iparát, mezőgazdaságát, az ön- kormányzatnak a témához fűző­dő külföldi kapcsolatait. Tájékoz­tatást adott az EU régiónkat érin­tő pályázatairól, a szakmai gya­korlat megyei lehetőségeiről. Ló­czi Miklós a klub hallgatóit meg­hívta a májusban Jászapátin megrendezésre kerülő Jászsági Tavaszindító Gazdanapra elne­vezésű rendezvényre. Lóczi Miklós megyénk Gödöllőn tanuló fiataljai között Márciusban kezdődhetnek a munkálatok Tiszaroff polgármestere, Mészáros László az el­múlt héten tanácskozás­ra hívta Herbály Imrét, a megyei közgyűlés alel- nökét, országgyűlési képviselőt, segítségét kérve mindazon települé­sek Tiszagyenda, Tisza- bura, Tiszabő, Tiszasüly nevében, amelyeket köz­vetlenül fenyegethet egy esetleges árvíz, s érint a tiszaroffi tározó megépí­tése. A megbeszélésen a polgármesterek mellett a lakosság köréből is vet­tek részt érdeklődők. Hanga Valéria — Amint az idő engedi, a tér­ségben tudomásunk szerint megkezdődnek a tározó építési munkálatai, azonban minder­ről konkrétan semmit nem tu­dunk. Nincs megfelelő párbeszéd a kormány és az itt élők, főleg azok között, akiket közvetlenül is érintenek a tározóval kap­csolatos munkálatok a földek megvásárlása révén - tájékoz­tatta az alelnököt Mészáros László. Ez ügyben már korábban le­vélben fordultak a miniszterel­nökhöz is. Herbály Imre segít­ségét abban kérik, hogy a Vá­sárhelyi Terv továbbfejlesztett változatában lévő határozat­ban foglaltakat érvényesíthes­sék. Herbály Imre elmondta, hogy tisztában van a települé­seket érintő gondokkal. Ez ügyben február 8-án levélben fordult dr. Persányi Miklós mi­niszterhez, melyben megkér­dezte, milyen térbeli, időrendi ütemezéssel és milyen forrás- összetétellel kívánja megvaló­sítani a kormány a Vásárhelyi Terv céljait, különös tekintettel a vidékfejlesztési elemekre. Je­lezte továbbá, hogy a Tisza sű­rűsödő árhullámai nyugtalan­sággal, míg a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztett változatában szereplő munkálatok meg­nyugvással, bizakodással töltik el a Tisza völgyében élőket. Ugyanakkor, most, hogy meg­kezdődnek a munkálatok, még inkább figyelni kellene a lakos­sággal, a gazdálkodókkal, a földtulajdonosokkal, az önkor­mányzatokkal, a természet- és környezetvédelmi szervezetek­kel és más civil csoportokkal folytatandó folyamatos párbe­széd fenntartására, a közvetlen egyeztetésekre, hogy az emlí­tettek tájékozódhassanak a környezetükben várható válto­zásokról, illetve azokba bele­szólhassanak. A korrekt tájé­koztatás biztosíthatná a meg­alapozatlan elképzelések tér­nyerését, a megvalósítandó terv társadalmi támogatottsá­gát - írta levelében Herbály Imre. A kapott választ ismer­tette a tanácskozás résztvevői­vel. E szerint elkészültek a ter­vek, 2004 utolsó negyedév­ében megtörtént a tározó építé­sét végző kivitelező kiválasztá­sa. A tiszaroffi árvízi tározó ti­szai töltése megerősítésének engedélye megvan, a szüksé­ges terület állami tulajdonban van, így az előkészítettséget fi­gyelembe véve a kivitelezés már március második felében megkezdődhet. A tározó tölté­sének további szakaszaihoz és a kapcsolódó létesítményekhez szükséges területszerzés, en­gedélyeztetés és a közbeszer­zési eljárások lefolytatása ez évi feladat. Ezzel párhuzamo­san indulnak a hany-tiszasülyi tározók előkészítő munkái is. A beruházások megvalósításá­ra 2005-ben közel 18 milliárd forint áll a tárca rendelkezésé­re: 6,2 milliárd forintot a tava­lyi évben fel nem használt ke­retből - amire a Vásárhelyi­tervre vonatkozó törvény lehe­tőséget teremtett —, az idei költségvetésből 8 milliárd fo­rintot, KIOP pályázati forrásból - központi támogatási projekt­ként - pedig további 3,4 milli­árd forintot tervez e célra fel­használni. A jelenlévők javasolták kor­mánybiztos kijelölését, vala­mint kérték, hogy agrárkör­nyezeti gazdálkodással kapcso­latos, konkrét, a tározók terüle­tére szóló programokat jelölje­nek meg a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Szépül és bővül a tiszaugi otthon A tiszaugi Szőke Tisza Fo­gyatékosok Otthona, Szo­ciális otthon bővítéses re­konstrukciója címzett ál­lami támogatásból való­sítható meg. A támogatás összege 678 millió 661 ezer, a biztosítandó saját erő 40 ezer forint, azaz a beruházásra összesen 718 millió óól ezer forint for­dítható. A munka jelenle­gi állásáról Elek Sándort, a megyei közgyűlés alel- nökét kérdeztük. Bistey Az 1950-ben alapított intéz­mény jelenlegi profilja: fel­nőttkorú sú­lyos és közép­súlyos értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó el­látása 1982-ben alakult ki. Je­lenleg az intézmény korszerűt­len, zsúfolt, egészségtelen. A 75 ápolt elhelyezése 6-8 ágyas szo­bákban történik. A körülmé­nyek miatt az otthon csak ideig­lenes működési engedéllyel rendelkezik. A beruházás során megvaló­sul az intézmény épületének teljes körű rekonstrukciója, és épül egy új ápolási szárny, új konyha és étterem, új porta és irodaépület, valamint két új la­kóotthon. Az új és felújítandó lakóépüle­tek 100 fő számára biztosítanak kényelmes, 2-4 ágyas elhelye­zést. A kórházi jelleg elkerülése érdekében nyolcszemélyes kis csoportos egységeket alakíta­nak ki, melyek két kétágyas és egy négyágyas szobából, nappa­liból és vizesblokkból állnak, és egy közlekedőn keresztül önálló főbejárattal kapcsolódnak az épület folyosójához. A munka méretére utal, hogy 1312 négy­zetméter lesz a felújított, és 2377 az új építésű terület. A lakóotthonok egyike az in­tézmény területén belül, de at­tól kerítéssel elválasztva, külön főbejárattal épül meg, így az ott lakók családi házas elhelyezési körülmények között, de az ott­hontól nem teljesen elválasztva élhetnek. A Kunszentmárton- ban létesítendő másik lakóott­honban már teljesen elkülöní­tetten élnek majd a lakók, reha­bilitációs céllal. A rekonstruk­ció után az otthon a jelenlegi 75 helyett összesen 124 ápolt meg­felelő elhelyezését tudja biztosí­tani. Az otthon területén épül egy szennyvíztisztító mű is, amely­re később a község saját modul­jának megépítése után rá tud kapcsolódni. A kivitelezés 2004. május 24- én kezdődött, az alapkő letétele 2004. június 24-én történt. A munka várhatóan 2005 kora őszén fejeződik be. A megyei közgyűlés ha­marosan beszámolót hall­gat és vitat meg a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról. Tokaj iné De- mecs Katalint, a közgyű­lés alelnökét arra kértük, foglalja össze a jelenlegi helyzetet. Bistey port, a tagozat. Ezek valamely általános iskolába integráltan, de önálló csoportban tanulnak. A sérülés fokától és jellegétől függően vannak olyan gyerme­kek, akiket szegregáltan oktató intézményekben helyeznek el. nított tanulók számának erőtel­jes növekedése tapasztalható. Országosan 5,5 százalék a sajá­tos nevelési igényű tanulók ará­nya, a megyében pedig 6,8 szá­zalék. Az oktatás szervezeti formái közül a legnívósabb ellátást a szegregáltan oktató intézmé­nyek (Homok, Karcag, Kisúj-. . I szállás, Mezőtúr) tudják nyúj­tani. Az integrációban tanulók számára nyújtott személyi és tárgyi föltételek az intézmé­nyek többségében nem meg­felelőek. A feltárt hiányossá- I gokról a települési önkor- j mányzatok tájékoztatást kap- I tak a megyében élő sajátos I nevelési igényű gyermekek I nevelési-oktatási helyzetéről. ( A megyei főjegyző kérte a ha- I táskört gyakorló jegyzőket a I jogszabályi előírások betartá­sára a sajátos nevelési igényű tanulókat is oktató intézmé­nyek kijelölése tekintetében. A megye közoktatási intéz­ményeiben a tavaly őszi fel­mérés óta jelentős pozitív vál­tozás ment végbe a különle­ges ellátás szervezését illetően. A rendszer ma sem működik hibátlanul, de az intézmények többsége igyekszik a hiányossá­gokat kiküszöbölni. A megyei önkormányzat ki­emelten fontosnak tartja a sa­játos nevelési igényű tanulók jó színvonalú ellátását - kezdte válaszát a közgyűlés alelnöke. - A különleges ellá­tás finanszírozásához emelt állami normatíva igényelhe­tő. A fenntartó feladatellátási kötelezettségének ki kell ter­jednie a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyer­mekek ellátására is. A normál általános iskola biztosítja az integrált okta­tást, amely különböző szerve­zési formában valósul meg: teljes, azaz funkcionális in­tegráció esetén a fogyatékos tanulók egy osztályban tanul­nak a normál általános iskolás gyermekekkel; részleges integ­ráció esetén saját tanterv alap­ján szervezett az osztály, a cso­Tokajlné Demecs Katalin, a megyei köz­gyűlés alelnöke Karcagon szaktanter­met adott át a speciális oktatást biztosí­tó szakiskolában A fogyatékos tanulók száma az elmúlt tanévhez viszonyítva 2173-ról 2674-re növekedett. A többségi iskolai rendszerben maradt, de fogyatékossá nyilvá­Az egyenlő esélyekért Néhány hete Tokár István (középen), a megyei közgyűlés elnöke Is meg­tekintette a tiszaugi beruházást Fotó: Hanga Részlet a tanácskozásról. Középen Herbály Imre és IViészáros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom