Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-19 / 65. szám
2005. MÁRCIUS 19., SZOMBAT A megyei önkormányzat kitüntetettjei Március 15-e alkalmából Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt dr. Baranyi Imre aljegyző, a közgyűlési iroda vezetője; Bódog Mártonné dr., a megyei illetékhivatal vezetője. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt dr. Pereszlényiné Kocsis Éva a művelődési és népjóléti iroda közoktatási referense. Pro Regio Díj: Lakatos István, a térségfejlesztési iroda vezetője. Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszteri Dicséret Urbánné Sőregi Katalin a művelődési és népjóléti iroda szociális referense. Bemutatkozott megyénk mezőgazdasága Ez év májusában együttműködési megállapodást kötött a gödöllői Szent István Egyetem rektora, dr. Molnár József és a megyei önkormányzat képviseletében Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Agrár Hallgatók Klubjának megalakításáról. Hanga Valéria ____________ A cé l az volt, hogy fórumot biztosítsanak az egyetemi hallgatók és oktatóik részére, hogy részt vehessenek megyénk agrárgazdaságának és vidékfejlesztési feladatainak megoldásában, illetve hogy az egyetem, szoros együttműködésben a megyei önkormányzattal, szakmai összefogás alapján segítse a megyei agrár- gazdaság fejlesztését. Március 8- án az egyetem hallgatói klubjának meghívására Lóczi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke előadást tartott közel félszáz diák és tanár előtt. Bemutatta a megye iparát, mezőgazdaságát, az ön- kormányzatnak a témához fűződő külföldi kapcsolatait. Tájékoztatást adott az EU régiónkat érintő pályázatairól, a szakmai gyakorlat megyei lehetőségeiről. Lóczi Miklós a klub hallgatóit meghívta a májusban Jászapátin megrendezésre kerülő Jászsági Tavaszindító Gazdanapra elnevezésű rendezvényre. Lóczi Miklós megyénk Gödöllőn tanuló fiataljai között Márciusban kezdődhetnek a munkálatok Tiszaroff polgármestere, Mészáros László az elmúlt héten tanácskozásra hívta Herbály Imrét, a megyei közgyűlés alel- nökét, országgyűlési képviselőt, segítségét kérve mindazon települések Tiszagyenda, Tisza- bura, Tiszabő, Tiszasüly nevében, amelyeket közvetlenül fenyegethet egy esetleges árvíz, s érint a tiszaroffi tározó megépítése. A megbeszélésen a polgármesterek mellett a lakosság köréből is vettek részt érdeklődők. Hanga Valéria — Amint az idő engedi, a térségben tudomásunk szerint megkezdődnek a tározó építési munkálatai, azonban minderről konkrétan semmit nem tudunk. Nincs megfelelő párbeszéd a kormány és az itt élők, főleg azok között, akiket közvetlenül is érintenek a tározóval kapcsolatos munkálatok a földek megvásárlása révén - tájékoztatta az alelnököt Mészáros László. Ez ügyben már korábban levélben fordultak a miniszterelnökhöz is. Herbály Imre segítségét abban kérik, hogy a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztett változatában lévő határozatban foglaltakat érvényesíthessék. Herbály Imre elmondta, hogy tisztában van a településeket érintő gondokkal. Ez ügyben február 8-án levélben fordult dr. Persányi Miklós miniszterhez, melyben megkérdezte, milyen térbeli, időrendi ütemezéssel és milyen forrás- összetétellel kívánja megvalósítani a kormány a Vásárhelyi Terv céljait, különös tekintettel a vidékfejlesztési elemekre. Jelezte továbbá, hogy a Tisza sűrűsödő árhullámai nyugtalansággal, míg a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztett változatában szereplő munkálatok megnyugvással, bizakodással töltik el a Tisza völgyében élőket. Ugyanakkor, most, hogy megkezdődnek a munkálatok, még inkább figyelni kellene a lakossággal, a gazdálkodókkal, a földtulajdonosokkal, az önkormányzatokkal, a természet- és környezetvédelmi szervezetekkel és más civil csoportokkal folytatandó folyamatos párbeszéd fenntartására, a közvetlen egyeztetésekre, hogy az említettek tájékozódhassanak a környezetükben várható változásokról, illetve azokba beleszólhassanak. A korrekt tájékoztatás biztosíthatná a megalapozatlan elképzelések térnyerését, a megvalósítandó terv társadalmi támogatottságát - írta levelében Herbály Imre. A kapott választ ismertette a tanácskozás résztvevőivel. E szerint elkészültek a tervek, 2004 utolsó negyedévében megtörtént a tározó építését végző kivitelező kiválasztása. A tiszaroffi árvízi tározó tiszai töltése megerősítésének engedélye megvan, a szükséges terület állami tulajdonban van, így az előkészítettséget figyelembe véve a kivitelezés már március második felében megkezdődhet. A tározó töltésének további szakaszaihoz és a kapcsolódó létesítményekhez szükséges területszerzés, engedélyeztetés és a közbeszerzési eljárások lefolytatása ez évi feladat. Ezzel párhuzamosan indulnak a hany-tiszasülyi tározók előkészítő munkái is. A beruházások megvalósítására 2005-ben közel 18 milliárd forint áll a tárca rendelkezésére: 6,2 milliárd forintot a tavalyi évben fel nem használt keretből - amire a Vásárhelyitervre vonatkozó törvény lehetőséget teremtett —, az idei költségvetésből 8 milliárd forintot, KIOP pályázati forrásból - központi támogatási projektként - pedig további 3,4 milliárd forintot tervez e célra felhasználni. A jelenlévők javasolták kormánybiztos kijelölését, valamint kérték, hogy agrárkörnyezeti gazdálkodással kapcsolatos, konkrét, a tározók területére szóló programokat jelöljenek meg a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Szépül és bővül a tiszaugi otthon A tiszaugi Szőke Tisza Fogyatékosok Otthona, Szociális otthon bővítéses rekonstrukciója címzett állami támogatásból valósítható meg. A támogatás összege 678 millió 661 ezer, a biztosítandó saját erő 40 ezer forint, azaz a beruházásra összesen 718 millió óól ezer forint fordítható. A munka jelenlegi állásáról Elek Sándort, a megyei közgyűlés alel- nökét kérdeztük. Bistey Az 1950-ben alapított intézmény jelenlegi profilja: felnőttkorú súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó ellátása 1982-ben alakult ki. Jelenleg az intézmény korszerűtlen, zsúfolt, egészségtelen. A 75 ápolt elhelyezése 6-8 ágyas szobákban történik. A körülmények miatt az otthon csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A beruházás során megvalósul az intézmény épületének teljes körű rekonstrukciója, és épül egy új ápolási szárny, új konyha és étterem, új porta és irodaépület, valamint két új lakóotthon. Az új és felújítandó lakóépületek 100 fő számára biztosítanak kényelmes, 2-4 ágyas elhelyezést. A kórházi jelleg elkerülése érdekében nyolcszemélyes kis csoportos egységeket alakítanak ki, melyek két kétágyas és egy négyágyas szobából, nappaliból és vizesblokkból állnak, és egy közlekedőn keresztül önálló főbejárattal kapcsolódnak az épület folyosójához. A munka méretére utal, hogy 1312 négyzetméter lesz a felújított, és 2377 az új építésű terület. A lakóotthonok egyike az intézmény területén belül, de attól kerítéssel elválasztva, külön főbejárattal épül meg, így az ott lakók családi házas elhelyezési körülmények között, de az otthontól nem teljesen elválasztva élhetnek. A Kunszentmárton- ban létesítendő másik lakóotthonban már teljesen elkülönítetten élnek majd a lakók, rehabilitációs céllal. A rekonstrukció után az otthon a jelenlegi 75 helyett összesen 124 ápolt megfelelő elhelyezését tudja biztosítani. Az otthon területén épül egy szennyvíztisztító mű is, amelyre később a község saját moduljának megépítése után rá tud kapcsolódni. A kivitelezés 2004. május 24- én kezdődött, az alapkő letétele 2004. június 24-én történt. A munka várhatóan 2005 kora őszén fejeződik be. A megyei közgyűlés hamarosan beszámolót hallgat és vitat meg a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról. Tokaj iné De- mecs Katalint, a közgyűlés alelnökét arra kértük, foglalja össze a jelenlegi helyzetet. Bistey port, a tagozat. Ezek valamely általános iskolába integráltan, de önálló csoportban tanulnak. A sérülés fokától és jellegétől függően vannak olyan gyermekek, akiket szegregáltan oktató intézményekben helyeznek el. nított tanulók számának erőteljes növekedése tapasztalható. Országosan 5,5 százalék a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, a megyében pedig 6,8 százalék. Az oktatás szervezeti formái közül a legnívósabb ellátást a szegregáltan oktató intézmények (Homok, Karcag, Kisúj-. . I szállás, Mezőtúr) tudják nyújtani. Az integrációban tanulók számára nyújtott személyi és tárgyi föltételek az intézmények többségében nem megfelelőek. A feltárt hiányossá- I gokról a települési önkor- j mányzatok tájékoztatást kap- I tak a megyében élő sajátos I nevelési igényű gyermekek I nevelési-oktatási helyzetéről. ( A megyei főjegyző kérte a ha- I táskört gyakorló jegyzőket a I jogszabályi előírások betartására a sajátos nevelési igényű tanulókat is oktató intézmények kijelölése tekintetében. A megye közoktatási intézményeiben a tavaly őszi felmérés óta jelentős pozitív változás ment végbe a különleges ellátás szervezését illetően. A rendszer ma sem működik hibátlanul, de az intézmények többsége igyekszik a hiányosságokat kiküszöbölni. A megyei önkormányzat kiemelten fontosnak tartja a sajátos nevelési igényű tanulók jó színvonalú ellátását - kezdte válaszát a közgyűlés alelnöke. - A különleges ellátás finanszírozásához emelt állami normatíva igényelhető. A fenntartó feladatellátási kötelezettségének ki kell terjednie a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására is. A normál általános iskola biztosítja az integrált oktatást, amely különböző szervezési formában valósul meg: teljes, azaz funkcionális integráció esetén a fogyatékos tanulók egy osztályban tanulnak a normál általános iskolás gyermekekkel; részleges integráció esetén saját tanterv alapján szervezett az osztály, a csoTokajlné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke Karcagon szaktantermet adott át a speciális oktatást biztosító szakiskolában A fogyatékos tanulók száma az elmúlt tanévhez viszonyítva 2173-ról 2674-re növekedett. A többségi iskolai rendszerben maradt, de fogyatékossá nyilváAz egyenlő esélyekért Néhány hete Tokár István (középen), a megyei közgyűlés elnöke Is megtekintette a tiszaugi beruházást Fotó: Hanga Részlet a tanácskozásról. Középen Herbály Imre és IViészáros László